Győr.
Győr.
October 6. Folyó hó 2-kán a’ büntető ’s javitó rendszerről beadott országos választmányi munkálatot tárgyazó rendkivüli közgyülésünkre a’ rosz esős idő miatt a’ RR. nem igen számosan jelentek meg, és a’ mi leggyászosabb, a’ haladó pártbeliek részéről csak 6–7. mig az ellenfélről nem csak szokott szónokaik mind, ’s mintegy 15 plébanos, hanem még egy pár közelebb lévő helységből több köznemesek is jelen voltak, – kik, mint szokták mondani, azért jelennek meg, hogy ha ne talán az urak közt rendetlenség támadna, azt ismét helyreálithassák. – Szerencsés megye! – Illy körülmények között nyittatott meg a’ közgyülés. Elnöklő alispán ur a’ rendeket üdvözölvén, az országgyülési utasitásokkal foglalkozó megyei választmány jegyzőkönyve olvastatott föl, melly csekélyebb érdekü tárgyakban egyező az országos választmányéval; – a’ halálos büntetésre kerülvén a’ dolog, egy szónok szót emelt ’s megkisérté a’ RRet a’ halálos büntetés haszontalanságáról meggyözni ’s olly utasitást víni ki, a’ mint követünk utasitás hiányában önmeggyözödését követve szavazott. Három ellenoldali szónok ügyekezék az inditványt megczáfolni, melly mellett még hat szónok emelé szavát. A’ halálos büntetést megtartani kivánók „maradjon”-a dörgött a’ szónokok beszédei közé, ’s ámbár az elnök felhivatott, hogy ne a’ lármázók, hanem a’ szónokok többsége után mondja ki a’ végzést; három ellenvéleményű szónok nyilatkozata után mindazáltal a’ „maradjon”-é maradt a’ diadal. A’ börtönökre nézve abban különbözik a’ győri utasitás, hogy csak a’ megyei börtönökre kivánja a’ magányrendszert, a’ kerületi börtönökbe pedig a’ hallgató rendszert behozni; a’ megyei börtönökben két évig való rabokat akar javitani ’s igy 10 kerületi börtön helyett csak négyet kiván felállittatni. Szóba jövén az egyházi rendnek és katonaságnak a’ köztörvények alá vonatása, minden nem fegyelmi ’s kisebb rendőrségi kihágásoknál: a’ fenérintett inditványozó a’ megyei választmánynak sajátszerü véleményére – melly a’ katonákat igen, de a’ clerust nem csak mint eddig a’ rómait, hanem minden vallásbelit önbirálása alatt titkon akarja fenyittetni – minden ingerültséget mellőzve tisztán statustani szempontból szót emelt, ’s ezen kiváltság megszüntetését a’ rendek figyelmébe ajánlá. Tobben nyilatkoztak az inditvány ellen, de még többen mellette, ’s e’ birósági kiváltságot még a’ legconservativabb táblabirák sem pártolák. Már-már gyözendő is volt az országos választmány véleménye, midőn egy táblabiránk – kinek a’ fentebb emlitett rend-helyrehozókra nagy befolyása vagyon – a’ terembe jövén, általános zavart idézett elő, és szavazást kivánt; mire csakugyan szavazás által végzéssé lön: hogy a’ katonai rend igen, de a’ clerus bármelly vallásu is, a’ közfenyitő törvények alá nem tartozik. – Egy kis episodot kénytelenittetem itt fölemliteni. Egy szomszéd megyei táblabiró, ki azonban megyénknek is táblabirája és birtokosa, hallván ’s látván a’ korteskedést, vizsgálatot kért e szennyes eszközök használója ellen, ki nem átallja a’ kir. előadásokban is roszalva megemlitett corteskedést továbbá is az illy szent ügyekben, hol higgadt vér és józan gondolkozás kivántatik, használni: mire válaszul azt nyeré, hogy minden nemesnek egyforma lévén joga, szabadságában állott a’ nemességnek bejönni; ’s igy végződött az első napi ülés. – 3-án lényegesen meggyérült közönség előtt a’ jegyzőkönyv hitelesitése után tovább folytattatott a’ tanácskozás, ’s megjegyzendő, hogy Győr véleménye szerint, házas felek között a’ közvádoló nem csak tett panasz következtében, hanem mindenkor fel hatalmaztatik vázsgálodni, ’s nem levén panaszló, a’ házi csend szentségét kényszerint zavarva, közkereset alá veheti a’ bár mely gyanus házas felet. – A’ perbefogó biróságnál, mellyet a’ megyei választmány elfogadott, szóba hozatott a’ ://: alatti magányvélemény felolvasása; mi csakugyan meg is történt; ’s ekkor lehetett már látni millyen lesz az eredmény; mert a’ nélkül hogy valaki reá figyelt volna, többször félbe szakasztatott, és a’ maradjon kivántatott, nagy nehezen azonban elolvastatván ’s a’ felhozott nyomós okok figyelembe vétetni kéretvén, az esküttszékek behozatala javasoltaték. Z. I. főjegyző ellenkezőleg nyilatkozék, ’s ámbár H. D. főbiró által alaposan megczáfoltatott, de a’ többség „maradjon, nem kell!” közbe kiáltása után, az országos választmány perbefogó birósága, végzésileg elfogadtatott. A’ hütelenség és felségsértés feletti 7 ·/· magány vélemény is elfogadtatott, ’s az uj rendszerrel járó költségeket nemes és nemetlen birtokaránylag viselendik. Csak e’ két végzés az, mellynek szabad volt örvendenünk. – Végül szabad legyen megyénk táblabiráit ’s más lakosait ezennel felszólitanom: hogy szép tehetségöket ’s befolyásukat, ne csak a’ restaurationalis és követválasztási kihágások és igazságtalan elnyomások orvoslására használják, hanem sziveskedjenek jelenlétökkel bennünket olly gyülésekben is megörvendeztetni, mellyek institutióink javitását tárgyazzák; mert valamint az első, ugy a’ másik is szoros kötelesség, ’s ne scüggedjenek, ha a’ jó ügy nem mindig győz; mert ha férfias kitüréssel mindig jelen lesznek, ugy bizonyosan kivivandja magának a’ jobb ügy megérdemlett jövőjét.
Ziska József.
