Szabolcs.
Szabolcs.
Oct. 19-kén. Folyó hó 17-kén rendkivüli közgyülésünk volt, mellynek tárgyául a’ megyei kihágások és a’ kir. városok iránti ker. vál. munkálatok tűzettek ki. Az elsőre nézve utasitásunk ugyan van, de minthogy ennek körén a’ ker. választmány munkálata túlterjed, czélszerűnek találtatott egy, arra alkalmazott utasitást késziteni. E’ tárgyban utasitásunk főbb részletei következők: az elsőbb érdeklett munkálat 6-ik ’s 15-ik szakaszaiban azon szabályul kimondott elv, miszerint a’ táblabirák kinevezése ’s tisztviselők választása körül polgári állapotra tekintet ne legyen, egyszerűen és szárazon elfogadhatónak nem találtatott, ’s azért azon elvnek alkalmazása mindenhol kihagyatott. A’ 12-ik és 13-ik szakaszban javaslott tanácskozási testület, melly táblabirákból ’s választók képviselőiből állana, ’s határozó hatósággal birna, azon okból nem fogadtatott el: mert ezzel a’ kijelelő ’s választók közt egy harmadik, mind kijelelést, mind választást gyakorló, ’s törvény palástja alatt önkénykedhető testület, következőleg hyperaristocratia állittatnék fel, ’s a’ helyett javasoltatik: miszerint a’ tisztválasztás előtt tartandó conferentia, a’ főispán által összehivott, ’s közhivatalba lépni nem kivánó (a’ megjelenés lemondásnak tekintetvén) táblabirákból álljon, kik a’ kijelelendők iránt csupán javaslataikat adják elő, ugy azonban, hogy a’ conferentia tagjainak egy harmadrésze által ajánlott egyént a’ főispán kijelölni köteles legyen, ’s az ajánlottakon kivül tetszése szerint többeket is kijelölhessen, de az alispánságra mindenesetre csak ollyat, ki az érdeklett megyében legalább hat évig közhivatalt már viselt. A’ 23-ik szakaszra a’ helység jegyzői közül csak azok birjanak választási szavazattal, kik három ezer népességű helységben szolgálnak. 24. királyi ’s uradalmi tisztek közül pedig, kiknek 300 peng. ft. évi jövedelmük van. 27. a’ szavazatszedő választmányt a’ főispán nevezze ki. 51. a’ csendbiztosok nem könnyen utánozható czímeres pálczával láttassanak el. 54. a’ katonaság előleges beszállásoltatása iránt a’ főispán intézkedhessék, de a’ katonaság alkalmazása az őrszéktől függjön. 61. a’ tisztviselők nem választás után, hanem a’ választás előtt tartozzanak minden hivatalos irományaikat az e’ végre kirendelt küldöttségnek bemutatni, mellyeket a’ küldöttség a’ 13-ik szakaszban érdeklett conferentiának a’ netaláni hiányok megjegyzése mellett beadandja. 81-ik szakaszban érdeklett községek ugy tanácskozásba, mint választásba csupán egy képviselő és szavazat által folyhassanak be. Egyébiránt az egészre nézve oda utasittatnak követeink, hogy az alkalmazott büntetéseket előbbi utasitásuk szellemében mindenhol aránylag sulyosbitani igyekezzenek, ’s a’ főispánt érdeklőleg szinte ahoz ragaszkodjanak. A’ királyi városok rendezését illető munkálatra nézve: a’ 9-ik szakaszban a’ curiák – tulajdonosságból folyó kereseteket kivéve – a’ városi hatóság alá tartozzanak. 77. szakasz: a’ városban lakó nemesek adósságaikra nézve, a’ városban levő vagyonukig a’ városi hatóság alatt álljanak – árjegyzéki adósságokban, ha ellenök a’ per városbani lakásuk ideje alatt kezdetett meg, a’ városi itélet megkeresés utján a’ városon kivül levő vagyonokból is végrehajtandó. 81., 82., 83. §§. a’ curiák – kivevén a’ törvényhatósági adózásokat, a’ városi házi pénztárba fizessenek, a’ benlakó nemesek városi vagyonuktól általában, keresetmódjuktól azonban csak a’ házi pénztárba adózzanak. 84. indirect adóztatás, mint kereskedést gátló, ne gyakoroltathassék. 107. kit a’ hozandó törvény mint polgárt talál, teljes jogu polgár maradjon. 164. a’ választó testület tagjainak száma a’ tanácskozhatás könnyitése végett Pest városára nézve 1000-re, Debreczenre 500-ra, a’ többiekre nézve a’ kijelelt szám egy negyeddel alább szállittassék. 168. a’ képviselők választása 12 évre történjék, a’ valasztás a’ megyékre nézve hozandó rendszabályok szerint, a’ tanácskozási határozatok pedig ne golyóval, hanem véleménynyilvánitással hozattassanak. 379. a’ választás ne az elválasztott első tisztviselő, de királybiró elnöklete alatt történjék. A’ polgári jogot érdeklőleg erős ellenzésre talált ama’ javaslat: hogy zsidók is lehessenek polgárok. – Elmondattatott: mikép a’ zsidók, valláselvök- és szertartásuknál fogva, a’ társaságnak kártékony tagjai, ’stb. – Ezek ellen felhozatott: mikép sok tekintetben a’ zsidóktól sem tagadhatni meg ügyességi és szorgalmi érdemet; jó, rosz minden emberosztályban van, ’s talán a’ zsidók közt több, azt talán ellenökben gyakorlott előitéletes viseletünknek, jognélküli, nyomatott helyezetöknek, ’s institutióinknak lehet inkább beszámítani, mint rosz akaratnak, ’s azért ha a’ zsidókat másoknak lenni ohajtjuk, mint a’ minőknek lenni panaszoljuk, eddigi helyzetöken mindenesetre változtatni kell, ’s különösen városokban, hol a’ kereskedési érdeket csaknem túlnyomólag képviselik; nekik polgári jogot – ha mindjárt megszoritások mellett is – nem adni méltatlanság. – Mind e’ mellett azonban a’ többség oda nyilatkozott: hogy a’ zsidóknak semmikép se adassék polgári jog. – Végre országgyülési szavazat a’ királyi városoknak összesen nyolcznál több megadhatónak nem találtatott, ’s több csak ugy, ha a’ megyék szavazatai megkettőztetnek; főokul e’ részben az adatott: hogy nem tudatik, minő irányt veend a’ városok szelleme. A’ küldöttségi munkálat szerkezetére nézve a’ közvélemény oda nyilvánult: mikép az értelmezésekkel teljes doctrinalis szerkezetet inkább commentárba ohajtanák, mint törvénybe, ’s azért követeink oda utasittattak, hogy a’ törvénynek száraz röviden leendő szerkesztését eszközöljék. Egyéb emlitésre méltó tárgya jelen gyülésünknek nem vala. Jövő évnegyedes közgyülésünk nov. 27-kén leend.
G.
