a’ hasonszenvi orvosi egyesület ügyében. A’ Pesti Hirlap 278-ik számában, hol Dr. Halász Geiza ur a’ temesvári tudós gyülésről tudósitja az olvasó közönséget, mit – mellesleg legyen mondva – ohajtottunk volna kissé terjedelmesb ’s méltánylóbb előadásban olvasni, egy jegyzésben ezen szavak állanak: „Különös, hogy épen ezen időben, mellyre a’ két testvérhaza minden orvosa és természetvizsgálója, minden felekezet- ’s szinezetkülönbség nélkül, eszme ’s tudománycserére összehivatott, némelly homoeopathák – kik különben mindig ki nem hallgatásról panaszkodnak (?) – magokat elszigetelve, Pesten hasonszenvi gyülést tartottak.” – Ezen jegyzésre – mellynek sorai által Dr. Halász ur, a’ közönség előtt azon gyanus szinben mutatja fel a’ hasonszenvészeket, mintha ezek nemcsak különködők, hanem a’ természettudományok ellenségei is volnának, ’s mintha ezen tisztátalan forrásból indulva, tették volna gyülésöket a’ temesvári gyüléssel egy időre, – felvilágositásul következendők szolgáljanak. Először is, Dr. Halász ur engedelmével legyen mondva, azon gyülés nem némelly homoeopathák, hanem Magyarhon hasonszenvészei által tartatott, kik olly szép számmal gyülének össze, hogy az egyesület magát alapitottnak nyilvánitá. Másodszor, ezen gyülés nem különködésből tétetett aug. 10-ikére, hanem mint ezen nap, a’ reformált gyógymüvészség alapitójának emlékezetére Németországban is ezen czélra használtatik, ezen első gyülést e’ napra tenni czélirányosnak tartatott. Egyébiránt Dr. Halász ur megnyugtatására nyilvánithatom, hogy ezen gyülésben elhatároztatott, miszerint a’ magyar orvosok és természetvizsgálók gyülésébe résztvehetés kedveért, a’ hasonszenvi orvosok ezután honunkban mindenkor egy hónappal elébb gyülendenek öszve; mint ezt a’ jegyzőkönyv szavai tanusitják. ’S hogy ez merő tudományszeretetből történt, eléggé tanusitja az, hogy ezen végzés hozásában, épen nem rettenté el őket a’ tavalyi beszterczei fogadtatás. Egyébiránt örömmel olvassuk, hogy Temesvárott már több türedelem ’s méltánylás uralkodott a’ hasonszenvi orvosok iránt, ’s reméleni lehet, hogy azon korban, midőn a’ különböző hitvallások, az egész müvelt világban egyenlő társasági jogokat igényelnek, ’s midőn a’ különbféle vélemények iránti teljes türelem, mint a’ civilisatio egyik nemes sugárzata, nálunk is mindinkább terjengeni kezd, az orvosi különböző felekezetek is egymás iránt illő méltánylással leendenek, ’s hogy az orvosok közti feszültség, idegenkedés és gyülölködés, lassankint eloszlandanak.