Vezérczikk. (Mikint lehet Magyarhon legtermékenyebb vidékeit a’ magyar adriai tengerrel legczélszerűbben összekötni? II.)
Vezérczikk. (Mikint lehet Magyarhon legtermékenyebb vidékeit a’ magyar adriai tengerrel legczélszerűbben összekötni? II.)
Arról, hogy Vukovártól Károlyvárosig nemcsak lehet, hanem igen kevés nehézséggel lehet vasutat épiteni, a’ mult számban előadván igénytelen véleményemet, következik azon kérdésnek vizsgálata, ha valljon lehetséges e a’ vasut Károlyvárostól Fiuméig? Jelen értekezés irója, ki e’ vidéken 7 év óta technicai műkörben hivataloskodik, következőleg csaknem naponkint volt alkalma a’ Károlyváros és Fiume közti tért vizsgálni, sőt ezen sokat vítatott kérdés megoldását már több év előtt magának különös föladásul is tüzte ki, a’ fennebbi kérdésre minden ingadozás nélkül igennel válaszolhat; föltéve, hogy szeszélyből olly vasutnak épitése nem kivántatik, mellynél az emelkedés egy ölre egy hüvelyknél több semmi esetre ne legyen, a’ mi bizonyosan 2 mérföld hosszaságú tunel nélkül nem lehetséges. Okaim, mellyek állitásomat támogatják, következők:
Ladesichtől (2˝ mérföld Károlyvároshoz a’ Luiza-uton) Bródig a’ Kulpánál, és igy közel 9 mérföldnyi térségen már 50 év előtt az akkori Kulpa-hajózási egyesület által a’ Kulpapart hosszában, a’ hajók vontatásához szükséges lovak számára egy tökéletes vontatóut készittetett, és több erős sziklatöréssel, nevezetesen a’ szeverini vár alatt, hol egy magas sziklafal a’ Kulpa fölött majd egészen keresztülnyult (’s a’ szó szoros értelmében a’ szikla és víz között egy egér sem bujhatott volna keresztül), kényelmes és széles kocsiut létesittetett, melly, jólehet némi nehézségekkel, Bródig vitetett.
A’ vizáradások elkerülése ’s a’ kitérési helyek végett ugyan, ezen már kész utvonalon némi változtatások szükségesek lehetnének, ’s itt-ott egy kis sziklarepités sem volna mellőzhető; minthogy azonban a’ sziklahányást már csak a’ falazatokhoz szükséges kövek végett is okvetlenül meg kellene tenni, ezen költségeket igen nevezeteseknek nem mondhatjuk, sőt biztosan föltehetjük, hogy az érintett 9 mérföldet (Ladesichtől Bródig), legfölebb 80 ezer frtot számitva egy mérföldre, a’ legszebb és leghasznosb vasuttá igen könnyen át lehetne változtatni. Épen olly kevéssé legyőzhetlenek a’ vasutépitési akadályok Fiumétől a’ Grobniki mezőn át, minthogy ott egy betörés, (Einsprengung) a’ Rechina balpartja hosszant legfölebb másfél hüvelyk emelkedéssel a’ grobniki síkságba vezetne, ’s nem nagy költséget okozna; mert a’ szállitandó árúk nagyrészt hegyről lefelé jönnének, és igy vagy semmi, vagy igen kevés kitérési helyekre volna szükség; mivel pedig még Bródon tul is egypár mérföldnyire a’ vidék lassan domborkdik, csak vagy 3 mérföldnyi igen sok nehézséggel járó tér maradna, melly a’ 70 mérföldnyi egész utat tekintetbe véve, nem nagy nyomatéku lehet.
A’ mi a’ Károlyváros és Ladesich közti tért illeti: igaz ugyan, hogy azon nagy kerülés elvágása végett, mellyet a’ Kulpa Ozail fölé teszen, egy hegygerinczet kellene átléptetni, de a’ földtéri nehézségek itt sem igen nagyok, és (jelen czikk irójának személyes, bár csak felszínes vizsgálódása szerint) Tomaschniczán és Nagy-Modrushpotokon át egy vonal lehetséges, mellynek hossza alig 3 mérföldet, legnagyobb emelkedettsége pedig alig 1˝ hüvelyket tenne. És igy föl lehet venni, hogy ezen téren 1 mérföldnyi vasutépités, százezer ftnál többe nem kerülne. Nehezebb körülmények állanak be Bródtól Fiuméig, minthogy itt egy hegygerincz zárja el az utat, mellynek magassága a’ tengerszín fölött 3000 láb.
Miután ezen hegygerincz Fiumétól csak 2, Bródtól pedig négy mérföldnyi távolságra van, a’ müvészet minden ügyességével sem lehet az esést ugy elosztani, hogy még mindig tetemes emelkedettség, főkép Fiume felől, ne maradjon. Azonban remélhető, hogy az ut meghosszabbitása által Bródtól a’ hegygerincz legalantibb pontjáig (mellyet a’ nivellatiójnál minden figyelemmel és béketüréssel ki kellene puhatolni, és igyekezni, hogy az Fiume és Brod közt egyforma távolságban találtassék föl) a’ legnagyobb emelkedettség 2 hüvelykre leszállittathatik; mert például ha az átmeneti pont 5Ľ mérföldnyi vagyis 21 ezer ölnyi távolságra esnék a’ tengertől, ’s ugyanannyira Bródtól, és 3000 láb = 36,000 hüvelyk magasan feküdnék a’ tenger színe fölött, tehát 36000/21000 = 1714/ emelkedettséget adna egy folyó ölre, és igy nem is egészen 1ľ hüvelyket; itt a’ szállitási költségek ugyan valamivel nagyobbak lennének, mint a’ másik vonaloknál, de azzal ismét pótoltatnának, hogy az utnak a’ tenger felé hajlásánál kevesebb vonóerőre lenne szükség; minthogy egy ló, melly Bródtól hegynek csak 40 mázsát volna képes vontatni, Fiume felé völgynek 120–160 mázsát elvontatna.
Az eddigi vizsgálódásokból azon következést vonhatjuk, hogy ha egyszer a’ vasut ez utóbbi téreni fölépitésének lehetsége kimutattatott, a’ szállitás itt nem fog több nehézségekkel járni és több költségbe kerülni, mint amott a’ sík téreken.
Mégis elővigyázat tekintetéből, jelen értekezésünkben, mint az a’ figyelmes olvasó szemét bizonyosan ki nem kerülte, a’ fuvart egy mérőnél egy krral fölehb tettük, mintsem az előbbi számitás kivánta volna.
Megemlitendő még, hogy a’ vasutnak hoszszát Bródtól Fiuméig 10˝ mérföldre kell venni, ugymint 5˝ mérföld a’ hegy átmeneti pontjáig, és innét 5 mérföld lefelé Fiuméig. Lesz tehát adataink szerint:
| Vukovártól Sziszekig | 36 mérföld |
| Sziszektől Károlyvárosig | 11˝ mérföld |
| Károlyvárostól Fiuméig | 22˝ mérföld |
| Összesen | 70 mérföld. |
a’ mi fenebbi számlálásunkkal tökéletesen megegyezik.
Hogy még az egész vasutnak, Vukovártól Fiuméig, összes költségét fölszámithassuk, tegyük fel, hogy Bródtól Fiuméig a’ sok földtéri nehézségek miatt minden mf 150 ezer ftba kerülne, melly szerint következő eredmény fog kijőni:
| 36 mföld | Vukovártól Sziszekig | 90000 ftjával | 3240000 |
| 11˝ mföld | Sziszektől Károlyvárosig | 100000 ftjával | 1150000 |
| 3 mföld | Károlyvártól Ladesichig | 100000 ftjával | 300000 |
| 9 mföld | Ladesichtől Brodig | 80000 ftjával | 720000 |
| 10˝ mföld | Bródtól Fiuméig | 150000 ftjával | 1500000 |
| Összesen | 6910000 |
forint. Tehát 7 millió körüli summa az ár, mellyen az ország legtermékenyebb vidékei és Fiume közötti közlekedés legfelsőbb ideálját létesiteni lehetne!!!
III. Néhány észrevételek ezen vaspálya kivitélének módjáról.
Végezetül értekező még következendő megjegyzéseket tenni bátorkodik:
a) A’ Vukovár és Fiume közti vasutat mindenesetre statusköltségen kellene épiteni, ’s a’ belefektetett tőke kamatozására számot nem tartani.
b) Minden gondolattal felhagyni, hogy ezen uton valaha gőzerőmű használtassék, és csupán a’ lóerőre készitett vasut kivántatóságaira szoritkozni. A’ termesztmények, mellyek ez uton a’ főforgalmat tennék, sem a’ gőzerőveli szállitás költségeit el nem birnák, sem szállitásukban olly nagy gyorsaságot nem kivánnak.
c) Utazók szállitására szintugy keveset kell számitani. A’ személyszállitás alig jutalmazná, az e’ végre igényelhető gyorsaság végett, egy második kerékvágás felállitására szükséges költségeket; máskép pedig a’ személyszállitás az áruszállitásban nagy zavart okozna. A’ ki az áruszállitási gyorsasággal, miszerint 9 nap alatt Fiuméból Vukovárra érjen, meg nem elégszik, válaszszon magának más utat.
d) A’ vasut épitése ne kezdessék Fiuméban vagy Vukovárott, különben nem lehet abból előbb hasznot húzni, mig vagy Fiumétól Károlyvárosig, vagy Vukovártól Sziszekig az egész darab ut kész nem lesz. A’ kezdetnek Károlyvárosnál, vagy még jobban Bródnál kell történni; mert mihelyt a’ vonal Károlyvárostól Ladesichig (3 mföld) készen lesz, azt azonnal használni lehet. Még nyereségesebb pedig, ha az épités Bródnál kezdetik, mert ha a’ vonal Bródtól Fiuméig elkészül, az áruszállitmányoknak csupán Károlyvárostól Poiláig (8˝ mfre) kell a’ Luiza-uton haladni, innét az oldalutat venni Bródig, és ott a’ vasutat használni, mi által a’ Luiza-utnak hegyes része elkerülve, ’s a’ vámbérnek több mint fele meggazdálkodva lenne.
e) Minthogy e’ vasutnak fölépitése Károlyvárostól Fiuméig a’ Luiza-ut tulajdonosok vállalkozásának (kik egy költséges ut létrehozataláért, melly a’ kereskedésnek eddig olly nagy könnyitésére szolgált, a’ nemzettől elismerést érdemelnek) igen nagy kárára válnék, legjobb volna, ha az egész Luiza-ut, mellynek vámai ugy is szemet szurnak, megváltatnék, ’s közforgalomra szabaddá tétetnék; ’s csupán a’ marhavám hagyatnék meg (melly a’ magas utivám mellett jelenen is létezik) 6 krjával egy lótól, midőn az utra föllép, 6 krral midőn arról lelép, és igy összesen egy lótól 12 krjával; ugyszinte 6 krjával egy ökörtől. Ebből – mit értekező kétségtelenül be tud bizonyitani – évenkint 20–25 ezer ft jövedelem jőne be, a’ mi az ut fentartását, mellynek aztán nem kellene olly pompásnak lenni (mivel vasut is léteznék), tökéletesen fedezi; mert a’ közmunkák majd minden kézi munkát fedezhetnének. Az áldozat, mellyet a’ nemzet nagylelküsége illy módon tenne, sokszorozva megjutalmazná magát azon pillanatnyi könnyebbités által, mellyet a’ kereskedés addig is nyerne, mig a’ vasut elkészülend. Továbbá az uttal együtt az ország birtokába esendő sok épületek, telkek és korcsmáknak kibérlelése által, mellyek jelenen 5000 ftot jövedelmeznek, ujabb bevétel nyilnék, ’s az ut fentartására fordittathatnék.
f) A’ folyamok tökéletes szabályozásáról le kell mondani. Ezek a’ vasuttal összehasonlitva, főkép a’ hol a’ szállitás viz ellen történik, igen szegény közlekedést nyujtanak; hanem be kell érni ideiglenes javitásokkal, ’s ugy kell azokat tekinteni, mint segéd eszközöket olly árukra nézve, mellyeket vasuton szállitani igen bajos volna, például az árboczokat, épületfákat ’stb.
g) A’ fiumei kikötő kijavitására vagy inkább létrehozására, minden lehető áldozatot meg kell tenni. – Inkább adassék arra ha kell 1˝ millió, és csináltassék meg jól, czélszerüen. A’ nemzet czélja legyen, kereskedelmi önállóságát Fiumeben öszpontositani.
Legyen csak a’ szállitási bér Bánátból az, mit a’ tervezett vasutra nézve kifejtettünk, ’s legyen csak egy biztos, tágas és kényelmes kikötő Fiuméban, ’s egy tengeri hajó sem fog Triestbe menni, hogy ott odessai vagy galaczi buzát drágábban fizessen, mint a’ banatusi gabonát veheti Fiumeben.
h) A’ Bécs-Triesti vasut versenyétől – ha vasutat épitünk, nincs mit félni. Az erőmüveivel csak igen drágán szállithat, és nem fog Zágrábból Steinbruckon, Laibachon át egy mérőt 12–15 krjával Triestbe szállithatni, mint mi tengerpartunkhoz szállithatunk; és feltéve, hogy a’ déli vasut Zágrábnál a’ mienkhez csatlakoznék, azon terheket vagy árukat, mellyek Banátból Zágrábon át Triestbe mennének (a’ helyett hogy Károlyvároson át Fiumébe menjenek) ugy meg lehetne vámolni, hogy azon, a’ mi kereskedésünkre káros utat többé soha sem választanák.
i) Senki ne higye, hogy a’ Luizautat vaspályává lehetne változtatni. Egy vasuthoz, kivált ha lóerőre van készitve, rendkivül szabályozott igazgatás kell, és e végre olly egyiránt kell az esést felosztani, hogy az ember minden állomáson a’ szükséges viszonyokat előre meghatározni ’s a’ lovak erejét lehető legjobban használni tudja. Minthogy pedig a’ Luiza ut, eséseiben annyira változó, hogy 2 vagy 3 mértföldnyi távolságban, minden 100 ölnél egész hüvelkekig különböznek az esések egymástól, tehát vagy a’ legtöbb állomásokon a’ lónak csak félerejét kellene használni, vagy minden pillanatban tehert és erőt változtatni. Ez olly alkalmatlanság, melly az áttekintést és ellenőrzéget épen ugy megneheziti, mint a’ jövedelmet csökkenti.
A’ tervezett vasuthoz szükséges földnek kisajátitása is, mint hogy az egész vonal terméketlen téreken vonul, sokkal csekélyebb, sem hogy annak a’ Luiza ut használata általi meggazdálkodása, egy szabályozott és műtan szerinti vasut épitéstől eltántorithatna.
k) Végre legkisebb időt sem kell elvesztegetni, hogy a’ vasut vonalnak Fiumetól Vukovárig részletes rajza felvétessék ’s arra egy tökéletes nivellatio alapittassék.
Ezen, a’ haszonnal egybehasonlitva olly kevessé költséges előmunkálat nélkül, nem lehet biztos itéletet mondani, ’s a’ terv kiviteléhez szükséges költségek mindig csak közelitőleg határoztathatnak meg. Jelen értekezés irója még is, az ügy fontosságától áthatva, megkisértendi néhány észrevételekkel a’ kérdésben levő Fiume és Károlyváros közötti vasut épitése, elrendezése és használata felett, előtte ismert adatok szerint, egy közelitő de részletesen kifejtett költségvetést legközelebbi előterjeszteni, ’s ez által a’ közjóra nézve olly nagy fontosságu ügyben alaposabb megfontolásnak ideiglenes talpkövét letenni*.
Értekező ur ezáltal a’ honnak kétségtelenűl a’ leghasznosabb szolgálatot teendi; ’s magát a’ nemzet hálájára nagy mértékben érdemesitendi. Mi egyébiránt látván a’ dolgok menetelének akadékos folyamát, ’s érezvén, hogy itt a’ halasztás halál, csekély erőnkhöz képest mindent elköveténk, hogy a’ nélkülözhetlen előmunkálatok haladéktalanul kidolgoztassanak; – és került legyen bár bajba ’s áldozatba, találkoztunk legyen bár több részvétlenséggel ’s hidegséggel, mint mennyit lehetségesnek véltünk: még is némi megnyugtatásunkra szolgál a’ közönséget értesithetni, hogy különösen Szabó Pál barátunk munkás közredolgozása következtében, a’ Fiumeiak segitségével a’ szükséges költségek annyira kiteremtvék, miszerint reméljük, hogy a’ Fiumei vasut mérnöki előmunkálatai kevés napok alatt valósággal megkezdethetnek. Legyen szabad hinnünk ’s remélenünk, hogy a’ mit hazánk közjavára meginditanunk sikerült, az illető törvényhatóságoknál, ’s egyeseknél kegyes pártfogásra, nem pedig hátráltatásra találand. – Mert az utóbbi valóban szomorú volna. – Szerk.
