Ugocsa.
Ugocsa.
Oct. 26. Őszi negyedes közgyülésünk eredményei, tanusithatják e’ megye jó szándékát, az uj életet igérő átalakulás nagyszerű munkájában, – ’s ezen eredményekért nem kellett vívni, a’ tiszta polgári kebel őszinte akarata volt mind az, mellyel e’ drága hon leendő nagyságának oltárához, hazafiui kötelességtől ihletve, vitte mindenki azt, miben az üdvnek csiráját rejleni hitte. – A’ büntetőtörv.könyv érdemében adandó utasitások tevék a’ gyülés fontosabb tárgyait; szóváltás nélkül törlé el a’ RR. egyetemes ak?rata a’ halálos büntetést, melly, bármilly fontos és fénylő okok hozassanak is föl védelmére, a’ mellett hogy czélirányos soha nem volt, nagy kérdés: ha valljon annak alkalmazása nem haladta e tul az állomány jogkörét? – élénk vita fejlett ki azonban az ennek pótlékául javaslott örökös rabság fölött, ezt a’ törvény-jelölte esetekben még fejedelmi kegyelem által sem rövidíthetőnek sürgeté egy rész, hogy a’ bűnök legsúlyosbjait elkövető gonosztevőnek, még a’ kegyelem reménye se enyhítse kínjait; hasztalan mutogatá a’ másik fél, hogy ez által a’ felségi jogok köre meg fog szorittatni, ’s hogy nincs codex a’ civilisált világban, melly ezt kizárná, ’s hogy ez a’ büntetések alkalmazásánál soha nem mellőzhető humanismusba is ütközik; az előbbi felekezeté vala a’ többség. – Pálczabüntetések eltörlése mellett szinte fölösleg volt szívekhez szólani; megtartása iránt talán egypár szó emelkedett, de az is elhangzott. – Börtön-költségek aránylagos viselése ellen egy szó sem volt hallható; átalános többség fogadá el az esküttszékeket, ’s a’ közállomány elleni bűnök megitélésére országgyülésen választandó biróság iránti különvéleményt. – Majd az oct. 20-kán tartott rendkivüli közgyülésben, a’ kegyelmi jog tekintetében oda utasittattak a’ követek, hogy ha a’ megye előbbeni utasitványa pártolást nem nyerendne, a’ kerületi szerkezet értelmében nyilatkozzanak. – A’ pápai brevék kihirdetése iránt, mennyiben azok törvényeinken sérelmet ejtenek, a’ kerületi RR. által a’ büntetőtörv.könyvben javaslott czikk olly módositással pártoltatott; hogy a’ főpapok csak javadalmuk-, de nem egyszersmind hivataluknak is elvesztésével büntettethessenek; a’ biráskodást pedig a’ közállományi bűnökre javaslott articularis biró gyakorolja. Ez érdemben is élénk volt a’ vita, sokan igazságtalannak nyilvániták, hogy miután felelős kormányunk nincs, ’s a’ tetszvényadás egyedül a’ fejedelem akaratának eredménye, a’ kötelességből aláiró tanácsosok bünhödjenek; azért törvényt kivántak alkottatni, melly a’ tetszvény jogát a’ törvényesség korlátai közé szoritván, annak kiadását határozottnak, ’s nem mint eddig föltételesnek lenni kivánja; mert igy a’ főpapoknak sem fog alkalom adatni a’ törvények ollyatén megsértésére, mint legközelebb tapasztaltatott; a’ többség azonban a’ fenebb előadottak szerint határozott. – A’ pesti országház iránti javaslat viszhangra nem talált, mert hol a’ nemzetnek annyi szükségesebbre kell jelen pénzszűk állapotában ’s pedig olly tetemes áldozatokat tenni e’ hon oltárára, ott még most – csaknem ugy mondhatni – fényüzési czikkre fordítani-valója nincs; azért a’ követeknek az hagyatott meg: hogy ezután a’ hongyüléseknek a’ budai országházban leendő tartását szorgalmazzák, jó elrendezés mellett ott is kényelmes teremek állittathatnak az ország RRei számára. – A’ választási kicsapongások fékezését ’s városok rendezését tárgyazó választm. javaslatok több pontjaira módositások tétettek, mellyek elősorolása hosszasb lenne, azért csak néhányat említek meg. Az elsőre nézve: hogy a’ választások csak 6 évenkint történjenek, ’s minthogy a’ hivatal jó viselésének a’ kellő ismeretek lennének legbiztosb alapjai, birói hivatalokra csak ügyvédileg megvizsgáltak juthassanak; továbbá, hogy a’ választás helyén ’s ideje körül ha valaki vendégelget, akár maga, akár más javára, vesztegetőnek tekintessék, és szigorúan büntettessék ’stb. – A’ másodikra nézve: a’ városokban létező minden udvarok, épületek ’s helyek minden különbség nélkül rendőri ’s büntető biráskodási tekintetben is, kivéve a’ megyeház körében elkövetett bűntényeket, városi hatóság alá vettettek; a’ polgári jogok képessége a’ választmányi javaslatnál szélesebbre terjesztetett; városi pörök fölebbviteli biróságául egyedül a’ királyi ’s hétszemélyes táblák rendeltettek; az orsz.gyülési szavazatok mennyisége többek által sokaltatott, de határzatilag a’ választmány javaslata fogadtatott el ’stb. Volt még arról is szó: valljon a’ 16 szó az egész 4-ik rendnek collective ’s örökre adatott e, vagy a’ még be nem czikkelyezett ’s még ezután alkotandó kir. városoknak ezeken fölül adassék? de e’ kérdésben – noha látni lehetett, hogy az egész egyetem az első eszmét pártolná – határozatilag intézkedés nem történt. A’ buccari szabad kerület beczikkelyeztetése pártoltatott. – Végre követeink eddigi szoros utasitásukat – mellynél fogva egyenes utasitás nélkül semmi tárgyban sem szavazhattak – enyhittetni esedezvén, a’ RR. annak alapvonását továbbra is megtartani jónak látván, a’ köztanácskozásokbani élénkebb részesülés tekintetéből ugy módositották: hogy azon munkálatok érdemében, mellyekre nézve a’ RR. átalános utasitásokat adtak, valamint az ezeknek folyamában szőnyegre kerülő ujabb inditványokra ’s eszmékre is részletesen nyilatkozhassanak és szavazhassanak. – Jövő negyedes közgyülés december 4-kén lesznek.
