KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
Mexicot, melly saját keblében sem birja ügyeit eligazitani, Anglia részéről veszély fenyegeti. A’ Mexico és Texas közötti harczokban történetesen egy angol lobogó is a’ mexicoiak kezébe esett. Az angol követ Packenham ur, elutazása előtt megkéré a’ külministert, hogy ha a’ diadaljelek közt angol lobogó találtatnék, adassék át nekie, mert azt semmi esetre nem mondhatni a’ mexicoiak sajátjának. Packenham ur erre nem kapott választ. Történt azonban, hogy Barrados mexicoi tábornok 1829-ben a’ spanyolokon nyert győzelmének évnapja ünnepeltetvén, a’ bálteremben fölállitott diadaljelek közt az emlitett angol lobogó is előfordult. Doyle ur angol ügyviselő, a’ mexicoi külministert erre figyelmeztetvén, a’ lobogót levétetni kérte. A’ külminister szólt az elnökkel Santa Ana urral, ki azonban a’ lobogó levételét ellenzé. Doyle ur ebben szándékos megbántást látván rögtön eltávozott. Majd hivatalos jegyzéket közölt e’ tárgyban a’ mexicoi kormánynyal; de nyolczad napra csak annyit nyert válaszul, hogy a’ mexicoi ügyviselő Londonban ez iránt már utasitást kapott. A’ lobogó e’ közben folyvást kitűzve maradt, ’s egy sept. 27-kén adott vigalom alkalmával sem vétetett le; mire Doyle ur minden diplomatiai viszonyt félben szakasztott Mexicoval. Ezen összekoczczanás valódi okát azonban Santa elnök szigorú kereskedelmi rendszabályaiban kell keresni. ő t. i. az ezüst kivitelét nehéz adóval rótta meg, ’s idegeneknek, kiket sem polgári sem családi kötelek nem kötnek Mexicohoz, a’ részletes kereskedést megtiltotta, ’s a’ lobogó kedvező ürügy volt az angoloknak, ez alkalmatlan rendszabályok miatt is Mexicoba bele kötni.
Taxas és Mexico részéről hadi bizottmány küldetett ki fegyverszünet iránt értekezni, ’s a’ hadak illető határaikon belül visszavonultak. Yucatan és Mexico közt ellenben nem sikerült a’ viszályokat megszüntetni, mert a’ yucataniak a’ kath. valláson kivül más vallásoknak eltürésére, és Laguna nevű parthelységnek hajóállomássá változtatására nem akartak ráállani.
A’ braziliai császár összekelése Terézia nápolyi herczegasszonynyal sept. 4-kén nagy fénynyel ünnepeltetett. E’ nap emlékére számos rendjelek osztattak ki.
Kendallban Wood ur halála következtében uj parliamenti választás tartatván, Warburton Henry ur választatott követül. Warburton a’ szabadkereskedés meleg barátjának nyilvánitá magát, ’s vetélytársa Bentinck ur tetemes kevesbségben maradt.
Déli Walesben, kivált a’ befogott rebeccaiták ügyének elitélése után, a’ rendzavar borzasztóbb mint valaha; ’s most már nemcsak vámsorompók és vámházak, hanem házak is megtámadtatnak ’s feldulatnak.
Brunnow báró orosz követ Londonban, hir szerint, utasitást kapott udvarától, csak annyiban venni részt a’ Görögország iránti conferentiákban, a’ mennyiben ezek pénzügyi viszonyokra vonatkoznak. A’ septemberi forradalom, ugy látszik, nem annyira roszalást gerjesztett az orosz udvarnál, mint aggodalmat, hogy a’ mozgalom a’ porta 815tartományainak nyugalmát felzavarhatná, ’s a’ mennyiben a’ kir. méltóság sértetett általa.
O’Connell nov. 6-kán a’ repealegyesület heti ülésében, hol őt két fiával együtt az összegyült sokaság leirhatlan örömzajjal fogadá, felhivást inditványozott Irland protestansaihoz, mellyben két ellenvetést az unio megszüntetése ellen ügyekszik megczáfolni, miszerint t. i. némellyek attól félnek, hogy unio felbontásából a’ birodalom szétbomlása következnék, és hogy a’ catholicusok befolyása túlnyomóvá lenne. Az inditvány közakarattal elfogadtatott.
Thomas admiral, a’ Csendestengeren levő angol hajóerő főparancsnoka, jul. 26-kán „Dublin” nevű hadihajón, a’ Sandwichszigetek fővárosa Honolulu előtt megérkezvén, III. Tamehameha királyt, kit Paulet lord köztudatul országától megfoszta, birodalmába űnnepélyesen visszahelyezé.
A’ France felelős kiadója ellen a’ Nemours hg angol utazásáról szóló czikk miatt fölségsértési kereset indittatván, az esküttszék a’ vádlottat a’ vádnak minden pontjaiban „nem bünös”nek nyilvánitá. Melly fordulat, mint mondják, a’ tuileriákban rosz vért okozott.
A’ belga kormány nov. 5-kén költ kir. rendelet által, a’ Németországból bevitt borok és selyemáruk vámát leszállitó, 1842 aug. 28-kán költ és 1843 mart. 31-kéig szóló rendeletet megujitotta. E’ rendszabály nagy zajt okozott a’ franczia sajtóban, ’s még a’ higadt Journal des Deb. is a’ Belgiummal kötendő vámszövetség szükségét melegiti föl. A’ német sajtó természetesen „Victoriá”-t kiált.
A’ madridi Herald szerint Sevillában uj összeesküvés fedeztetett föl az ayacuchok közt, mellynek következtében némelly fogdozások is történtek. A’ foglyok egyenkint szigorú nyomozás alá vétetnek, ’s az emlitett maderantisticus hirlap szerint a’ tartományi küldöttség és ayuntamiento is – mint látszik – rokonszenvvel viseltetik az összeesküvők iránt.
Orosz és lengyel határszélekről nagy hire van, hogy az orosz-török széleken muszka hadsereg fog összevonatni, melly azon esetre, ha a’ görög mozgalmak a’ Törökbirodalomra is átterjednének, fegyveres közbenjárulásra fog fordittatni. Ebből némellyek ama’ következtetést vonják, miképen nem egészen alaptalan hir, hogy valamennyi görögök szövetkezést terveznek az ozmánok uralma ellen, melly esetben Oroszország természetesen a’ legitimitás részére állana.
