Szabad városok rendezése.
Szabad városok rendezése.
A’ szabad kir. városok munkában levő rendezése mellett, az ország figyelmét leginkább igényelhetik a’ szabad városok. Szabad városok nevezete alatt értekező azon városokat érti, mellyeknek nincs földesurok, habár nem kiváltságosak is. – Voltak idők, midőn az ősi alkotmányhozi szoros ragaszkodás az illyetén városokat nem hogy valamelly jogban részesíteni engedte volna, de még a’ magában száraz „szabad” nevezetnek használása is megyei törvényszéki végzés által büntetés terhe alatt tilalmazott. Azonban, istennek légyen hála! a’ hosszú borút ezekre nézve is mindinkább tisztább derű kezdi felváltani, – a’ „szabad” nevezetnek használása ugyanazon megye ajánlására maga a’ fejedelem által is meg lőn engedve. – Értekező cselekvőleges és szenvedőleg tanuja levén mindazon nehézségeknek, mellyekkel egy szabad városnak földesurátóli felszabadulása után maga belső rendezése mellett küzködnie kelletett, ’s mellyek némelly részben nemcsak több izben alkotott rendszabályok, de közbejött királyi kiváltság által sincsenek tökéletesen elháritva; – hazafiui kötelességének ismeri igénytelen véleményét a’ szabad városok rendezésének módjáról a’ közvélemény elébe terjeszteni.
Értekező a’ rendezés mellett szükségeseknek látja meghatározni a’ város előljáróságát, választását és hatáskörét.
A’ város előljárósága állana belső és külső tanácsból; mindkettő a’ népességhez képest aránylagosan meghatározandó számú egyedekből, 6 évenkint olly móddal választatnék, hogy a’ hat évi idő nem egyszerre mind a’ két tanácsra nézve, hanem közbenesve végződnék, e’ miatt az első választásnak egyik, vagy másik tanácsra nézve csak 3 évre kellene történni. Értekező azon okból nem ajánlja mind a’ két tanácsot egyszerre ujíttatni, minthogy a’ tisztujitásnak eléggé nem magasztalható jótékonysága mellett, azon árnyékoldala is levén, miszerint gyakran igen jó tisztviselők épen törvényes kötelességök kellő pontos teljesitése miatt sérült pártérdekek áldozatai szoktak lenni, az ingerültség – pedig ez bár soha ne mutatkoznék választásoknál – sokkal kisebb mértékben pártoskodhatik akkor, ha a’ tisztviselők nem ugyanazon egy időben választatnak a’ választókkal. Ugyancsak értekező véleménye szerint az is meghatározandó lenne, hogy ugy az egyik, mint a’ másik tanács tagjait legalább harmadrészben meg kellene hagyni, ’s pedig azon okból, nehogy a’ nyilvánosság iránt, főkép kisebb városokban, nem egyaránt mutatkozó meleg részvét miatt a’ közügy szenvedésével az egész tanács egyszerre egészen uj, a’ hivatallal ’s a’ város körülményeivel ismeretlen egyedekkel töltessék be.
Választások alkalmával elnök lenne, a’ külső tanács által felterjesztendő három egyed közül az illető megye főispánja által kinevezendő biztos. Ezen szokás kiváltság következtében Nyiregyházán már gyakoroltatik.
A’ külső tanács tagjai a’ lakosok által, minden kijelölés nélkül, szabadon választatnának, a’ város képességéhez képest, egy vagy több helyeken; az utóbbi esetben minden helyre nézve meghatároztatnék a’ választandók száma, ugy azonban, hogy a’ város más részében lakó egyedet is lehessen választani, de ha valaki több helyen megválasztatnék, azon rész, mellynek körében nem lakik, másnak választására utasittassék. Választó lenne minden lakos, kinek a’ város határában bármilly birtoka van; választathatnék pedig csak az, ki házzal bir, ugy választó, mint választható nemes vagy nem-nemes legkisebb különbség nélkül.
A’ belső tanács tagjait, valamint minden egyéb tisztviselőket választás alá kijelölné a’ tisztujitási biztosság, a’ külső tanács által maga köréből semmi hivatalt vállalni nem szándékozók közül választandó, 12 tagból álló választmány. Ez igy történik Nyiregyházán, kiváltság szerint. A’ választás pedig az egész külső tanács tagjai által titkos szavazat utján történnék. Helyettesitések köz időben ugyanillyen kijelölés és választás által történnének, azon különbséggel, hogy főispáni-biztos helyett a’ külső tanács elnöke elnökösködnék. – A’ város cselédjei végre a’ külső tanács ez iránt megbizandó választmánya által fogadtatnának.
A’ belső tanács köréhez tartoznának: az igazság kiszolgáltatása, és pedig nem földesuri joggal birt városi fekvő vagyonokra nézve, nemesek felett is, – egyszersmind a’ mezei rendőri kapitány biráskodása hasonlóan terjesztessék ki világos szavakkal a’ nemesek felett; nem-nemesekre nézve pedig, a’ büntetőtörvény által meghatározandó nagyobb criminalitásokat kivéve, mellyek még vérbirói hatósággal biró városokra nézve is megyei törvényszékre is tartoznának, biráskodnék minden keresetekben, ugy, hogy a’ törvény szerint felebb épen nem vihető esetek kivételével, minden itéletek birtokon belül lennének a’ megyei törvényszékre fölterjesztendők. Nem értetvén ide a’ szóbeli perek, mellyek nem az egész tanács, hanem annak csupán része előtt folynak. Értekező véleménye szerint a’ tanács ezen biráskodása ugy alapittatnék meg, hogy az emlitett keresetekre nézve nemeseket és nem-nemeseket egyedül a’ tanács elibe lehessen idézni. A’ milly mértékben jó a’ felperesre nézve, ha kénye szerint kiválaszthatja perében a’ birót, olly mértékben lehet az nem jó az alperesre nézve; – azon felül, hogy igy a’ fel- és alperesek között a’ viszony nem egyenlő, következéskép igazságosnak sem mondhatni, azon érdeklések, mellyeknél fogva egy pár személyzetből álló biróságtól remélhet, vagy tarthat az ember, különféle érdekü és számosabb tagokból szerkezett egész tanácsban már fel nem tehetők, de ha szinte a’ többség, vagy épen az egész volna is illy visszatartóztató érdeklésről gyanusitható, nem lehetne akkor is olly rendszer mellett semmitől tartani, miszerint az itéletek csak törvényszéki helybenhagyás után hajtathatnának végre. – Ezekhez járulnak még: hogy helyben perlekedhetni, mind a’ két félre nézve kényelmesebb, kevesebb költséggel is jár, ’s nagyon jó, mondhatni szükséges, hogy a’ városban lakó, össze-visszaszőtt családok birtok viszonyait érdeklő törvényes eljárásokról, az irományok helyben, egy levéltárban lehessenek feltalálhatók; különben is, ha értekező alábbi véleménye szerint, a’ telekkönyv a’ városokban behozatik, birtokok árverésének csakugyan a’ város befolyásával kellend történni. – Joga és kötelessége legyen még a’ tanácsnak a’ lakosok birtokáról hiteles telekkönyvet tartani, ’s igy előtte történnének kötelezvények bejegyzései is. A’ lakosok birtoka különben is leginkább a’ tanács előtt lehet tudva, annyira, hogy a’ telekkönyveknek megyékbeni behozatása esetében, bizonyosan a’ városok könyvéből fognának a’ lakosok vagyonai a’ megyék könyvébe is be-, vagy inkább csak átiratni, ezáltal tehát a’ megyéknek még könnyebbség eszközöltetnék. – Minthogy továbbá a’ kereskedésnek nagy hátráltatásával történik, hogy nemesek vásár alatt keletkező keresetekre nézve az 1832/6: 48. czikkely 17-ik §-sza által a’ szolgabirói hivatal biráskodása alatt hagyattak; ez pedig nemis szokott vásárok alkalmával jelen lenni, de nemis ér reá, hogy vásárról vásárra járjon biráskodni: tehát, nehogy a’ felek biró nélkül maradjanak, illyetén keresetekre nézve a’ tanács által kineveztetni szokott vásári biróság alá a’ nemesek is különbség nélkül rendeltetnének.
A’ külső tanács köréhez tartoznának: a’ város pénztárát illető minden tárgyaknak, szóval a’ város egész gazdálkodásának kezelése mindenkor nyilvános ülésekben, – a’ végzések azonban helybenhagyás végett küldöttségileg a’ belső tanácscsal közlendők lennének, és pedig a’ sürgetők nyomban a’ gyülésből, – minél fogva akkor, midőn a’ külső tanács elnöke gyülést tartat, a’ belső tanács elnökének is ugyanazon időben mindig okvetetlenül gyülést kellene tartani; – a’ nem sürgetősek pedig csupán jegyzőkönyvileg ’s helybenhagyatván, maga a’ külső tanács által hajtatnának végre. – Ez mind igy van Nyiregyházán. – Hogy azonban a’ belső tanács helybenhagyási jogának gyakorlása zsarnokoskodássá ne fajulhasson, a’ melly határozáshoz a’ külső tanács harmadszor is állhatatosan ragaszkodnék, minden helybenhagyás nélkül is végrehajtathassék, vagy pedig e’ helyett mind a’ két tanács elegyes ülésében vétessék fel a’ tárgy, ’s ott fejenkinti voksok többségével döntessék el. – A’ külső tanács köréhez tartoznék még: akármellyik tanácshoz tartozó egyednek közidőben elkövetett valamelly közbotrányt okozó tény miatt hivataltóli felfüggesztése, ’s a’ törvény utján eszközlendő elmozdittatás iránti törvényes lépések megrendelése.
A’ belső és külső tanács elegyes gyülésének köréhez – mellyen a’ belső tanács elnöke elnökösködnék – tartoznának: a’ város számadásainak megvizsgálása, adó kivetése, politialis és minden egyéb a’ város körében hatással birandó, ’s az ország törvényeivel nem ellenkező rendszabályok hozása, minden ugynevezett községi szolgálatok meghatározása, – millyenek: a’ város közlovai, bikái számára megkivántató szénakaszálás, gyüjtés és hordás, tanácsház épitése, utczák töltése és egyenlitése, tavaknak árkok általi szabályozása, ’s egyéb a’ lakosokat egyaránt érdeklő tárgyak körüli gyalog és szekeres mánkák – továbbá utczai éjjeli őrök, közkéményseprő, kerülük bérének meghatározása és kivetése, rendkivüli esetekben az éjjeli őrködésnek házankintt megrendelése, utczák szabályozása, város szépitése, házaknak tűz elleni megvédés tekintetéből milly anyaggal fedetése, meg nem szenvedhető rosz kémények lerántatása, tűztámadás alkalmára minden házbirtokos kötelességének meghatározása; – mind ezek mindenkor nyilvános ülésekben, és világosan minden különbség nélkül nemesekre és nem-nemesekre nézve kötelezőleg. Ezen elegyes gyülésben a’ végzések voksok fejenkinti többsége szerint hozattatnának, de már ezeknek végrehajtása minden ollyan esetekben, hol a’ város pénztára szenvedőleg nem érdekeltetnék, még a’ nemes lakosokra nézve is közvetlenül a’ belső tanács által történnék.
A’ községi szolgálatok, mellyeknek eredménye minden rendű lakosra egyaránt kihat, ’s mellyek épen ezért mindenkire nézve egyaránt kötelességgé válnak, egy szabad városban jelenleg is a’ belső és külső tanács által határoztatnak meg. Minthogy azonban országos törvény nem létében alkotmányellenies fogott volna lenni, a’ nemeseket közvetlenül a’ város által még csak ki is rendelni, a’ határozás a’ nemesekre nézve eszközlendő teljesittetés végett a’ nemesek hadnagyának szokott kiadatni; – a’ hadnagy majd azt felelte, hogy ő nem tisztja a’ városnak, hozzá határozás végrehajtás végett nem küldethetik, azt tehát csak mint felszólitást a’ nemesek külön gyülésökben uj tárgyalás alá véteti, ’s csak ha ott is elfogadják, teljesitteti, – majd pedig azt a’ nemesekkel közlendőnek se tartotta, ’s ha ollykor kirendeltettek is, a’ nemesek, a’ határozást csupán azok teljesitették, kik a’ város iránt szivesek akartak lenni, ’s a’ kik teljesiteni elmulasztottak, néha kérdőre vétettek, néha ez is abba maradt. Ezen különben alkotmányos állásban képzelhető, hogy midőn a’ terhet csupán magok a’ nem-nemesek vitték, az alól a’ nemesek a’ legnagyobb igazságtalansággal huzhatták ki magokat, mi mindannyiszor ingerültséget szült a’ más rendű lakosok között, ’s majd egy majd más repressáliákkali visszatorlásra való készületeket. Ez igy van többnyire 826egyéb dolgok mellett is bizonyosan másutt is, a’ hol jótékonyságról van szó; ott, ha meg nem hivatnánk is, szivesen megjelenünk, a’ teherviselés elől pedig örömest búvunk az alkotmány sánczai mögé, mind a’ mellett, hogy képviselőket mi is választunk, ’s azok közé mi is megválasztatunk. Ez tovább nem hagyattathatik igy, a’ nélkül, hogy repressáliákkali visszatorlások, épen a’ nemesek kárára, ’s az egésznek örökös surlódásokra kárhoztatásával divatba ne jőjenek. – Ezt értekező csupán a’ baj megesmérése végett látta jónak igy felhozni, mert orvoslásról levén szó, az orvossal jól meg kell ismertetni a’ betegséget, hogy meggyógyithassa.
A’ pénztár véletlen vizsgálásának kötelessége, a’ külső tanács elnöke tisztéhez tartoznék, de joga legyen azt a’ belső tanácsnak is akármikor megrendelni, és saját küldöttsége által megvizsgáltatni.
Mind a’ két tanács tagjaira nézve, az ülések szorgalommali járása olly hozzáadással tétetnék kötelességül, hogy a’ ki meghatározandó néhány izben minden ok nélkül kimaradna, ’s közhatározás következtében történendő megintetés után sem járná szorgalmatosan a’ gyüléseket, hivatalától elébb felfüggesztessék, ’s attól a’ maga utján el is mozdittathassék. Továbbá, a’ megyei gyülésekre határozott széksértési büntetés, a’ városok gyüléseire is kiterjesztetnék.
Nagy hozattathatik fel mind ezek ellen nehézségül, hogy a’ külső tanácsnak minden évdíj nélkül csupán becsületből szolgáló köztagjai, ’s hogy a’ választott polgárok, otthon sokat kénytelenek mulasztani a’ gyakori gyülések miatt, – Nyiregyháza városa külső tanácsa, minden héten legalább egyszer rendszerint össze szokott ülni, rendkivüli szükség esetében, többször is, pedig ezenkivül küldöttségi munkálódások is gyakrabban vannak, ’s mégis kitelhető szorgalommal teljesittetnek.
Minthogy pedig értekező szereti magát azon édes reménynyel kecsegtetni, hogy nem sokára elérkezik már a’ várt idő, midőn az alkotmány sánczaiba a’ szabad városokat is befognak vezettetni, az elrendezéshez még azon szivből eredő ohajtását is csatolja: Vajha meg lenne mi előbb, minek az iró szerint lenni kell, ’s igy aztán a’ megyéknek olly szép kincsei – a’ szabad városok – azoktól elszakadozni többé ne vágyjanak. –
Galánffy János, Nyiregyháza főjegyzője.
