Győr.
Győr.
Nov. 20. F. hó 6-kán kezdődött rendes közgyülésünk, melly az octoberinél sokkal népesb volt, ’s azon felül, hogy mind a’ két részről számosan gyültek össze, még jó számmal rendőrök, azaz cortesek sem hiányzottak, kik azonban ez uttal csak egyszer emelték helyeslő vagyis ,maradjon’ szavukat. Elnök első alispán ur üdvözölvén a’ RRet, a’ gyülést megnyitá. Legelőb is utasitást készitő választmányunk jegyzőkönyve olvastatott fel, melly roszalással kezdé munkálatát ama’ hamarkodásért, mellyel a’ követek utasitást nem várva, bárminő sarkalatos változtatásokba is olly rögtönözve bele bocsátkoznak, mint például a’ városok rendezésébe; mi annál inkább nincs rendén, miután a’ kerületi választmány ez iránti javaslata csak nem rég érkezett hozzánk. Mire válaszoltatott, hogy miután e’ tárgy a’ kir. előterjesztésekben is ki volt jelölve, a’ törv.hatóságok utasitást adni tartoztak, ’s igy tehát az elmaradást magoknak tulajdonitsák, annál inkább, mert a’ ker. választm. munkálata csak az orsz. RR. tanásckozási könnyebbségére szolgál, ’s azért elkésése miatt panaszra nincs ok; a’ többség azonban győzvén, a’ megyei választm. szerkezete pártoltatott; ’s ezzel a’ ker. választmány munkálatának taglalásába bocsátkoztunk. A’ 14. és 15. §-t a’ megyei választm. nem pártolta, mert azok, szerinte, az amortisationalis törvényekkel ellenkeznek; mire a’ haladó fél egy szónoka a’ ker. szerkezetet pártolta, 3 ellenfelű szónokot pedig közlő kivánt megczáfolni, de a’ sok oldalú ,maradjon’ kiáltások végett szóhoz sem jöhetett, ’s igy az elnök a’ végzést a’ megyei választmány mellettmondá ki. Az 51. §. b) alatti pontja a’ sóstisztekre ’s más kir. tisztviselőkre is kiterjesztetik. 53. §. „ki törvényes oklevelekkel el van látva” bővittetik. 83. 84. §. hosszabb vitára szolgált alkalmul, ’s felhozatott, miszerint a’ nemes ember in perpetuum nem tartozik személyétől bármi adót fizetni, annál is inkább, hogy ezen mentességét vérrel szerzé, ’s azért késznek is kell lenni, bármikor a’ hont személyesen védelmezni; – mások nem kivánnak különbséget a’ falusi és városi nemesek közt, minthogy ez adót fizetne személyétől, amaz nem; egyik jegyző különösen félti a’ nemesek jogait, annál is inkább, minthogy nem az nézetik, hogy kinek hozatnak a’ törvények, hanem hogy kik hozzák, ’s ezek és más álokoskodások után végzéssé lőn, hogy a’ nem-nemes polgártól tartozzanak a’ sz. kir. városok személyes adót követelni, de a’ nemestől semmi esetre. 99. §. Többen nem kivánták a’ zsidókat felruházni polgári jogokkal, de itt már a’ haladó párt győzött, ’s örömmel vevők, hogy Zsmeskál István jegyzőnk, ki egyik főtényezője volt az emancipatio megbuktatásának, ezuttal velünk szavazott; a’ megyei választmány, nehogy a’ csekély ingatlan birtokuak a’ polgári jogokban részesittessenek, minden polgárra a’ 99. §. c) betűje alatti qualificatiót kivánta kiterjeszteni, ’s ezt többen bármi más minimum meghatározásával kivánták korlátozni; miglen végre a’ többség győzvén, Horvát Endre káptalani ügyész inditványára a’ b)-hez még a’ diplomaticusok is soroztattak; a’ c) pont alatti 400, 300 és 200 pft jövedelmi qualificatiók 300, 200 és 100 ftra szállittattak, ’s igy a’ ker. választmány véleménye az érdeklett módositásokkal elfogadtatott. Megemlitendő még, hogy a’ végzés után szó emeltetett, melly a’ zsidókat csak ugy kivánta a’ polgárok sorozatába bevenni, hahogy hitök elveinek ellentmondanak. – 105. §. valamennyi osztatlanokra is kiterjesztetik. 108. §. A’ megyei választm. az orsz.gyülésre küldendő követeket is csak a’ képviselők által akarja választatni, de a’ többség a’ ker. választm. mellett nyilatkozott. 111. 112. §. tárgyalásánál a’ megyei választm., melly a’ nemeseket ismét minden tehertől menten hagyatni kivánta, sok pártolókra talált, ’s lehetett hallani az insurrectióról, partis 1-mae nonusról, ’s más illy elhasznált okoskodásokról, mignem a’ ker. választm. pártolói fölemliték a’ méltányosságot, miszerint minél több jóban részesül valaki, annál többet áldozzon is, és hogy ezen insurrectionális argumentatiók mennyire nem egyeznek a’ jelen kor elveivel; továbbá, milly ellenszenvet kell gerjeszteni a’ polgárokban a’ nemességnek ezen idegensége a’ terhek viselésétől ’stb. – Végzéssé lön: hogy a’ nemesek a’ polgári őrseregben csak önkintesen vegyenek részt. 118. §. oda módosittatik, ha valaki criminalis pör végett fogságba jő, ismétlés esetére polgári jogait veszti. Győrnek RRei annyira félnek ezen nevezettől: „eskütt birák’, hogy a’ 136. §-ban megállapitott biráskodást minden tekintetben elfogadják ugyan, de azt végzésileg képességi biráknak hivják. – Egy uradalmi ügyész azon észrevételt tevé, hogy miután egy eskütt sincs már jelen gyülésünkben, ’s igy a’ megkivántató bizonyság hiányzik, a’ gyülés oszlattassék el; mire, minthogy a’ közügyek iránti részvét 13 esküttjeink közül egyetlen egyet sem birt a’ teremben megtartani, az elnök e’ fölötti fájdalmának nyilvánitása mellett az ülést eloszlatá. – Másnap, azaz 7-kén, cortesek nélkül az előbbi nap jegyzőkönyvének hitelesitése után Zmeskál István jegyzőnk, ki már tegnap a’ 158. §. b) betűje kihagyását inditványozá, de ez uttal a’ többségtől elüttetett, jónak látá inditványát ma ismételni; de hála a’ megyénkben divatozó szokásnak, miszerint az egyik napi végzést más napon ismét megváltoztatja, most is híve kivánván maradni, egy órai vita után, melly közben a’ képviselő testületnek szükségtelensége is megpendittetett, győzött, és igy a’ nemzetiség előmozditása tekintetéből, mint mondatott, végzéssé lőn: hogy bármilly fizetéses közhivatalu tisztviselők – de csak birtokos tisztviselők – a’ képviselő testület tagjaivá választhatók. Nyomban egy lelkész a’ papságnak is részvehetését kivánta, mert, mint állitá, egy status sem olly független, mint a’ papi status mert ezt semmi érdek sem vezérli, csak egyedül a’ közügy; mire válaszoltatott, hogy a’ bármilly fizetéses tisztviselők alatt a’ papok is értetnek. – ’S igy csakugyan igaz az, hogy a’ fáradhatlan kitürés czélra vezet. – Megpendittetvén azon eszme, hogy valamint a’ megyékben, ugy a’ városokban is ne csak a’ képviselők, hanem az összes polgárság készitse az orsz.gyülési utasitásokat, és minden polgár szabadon jelenhessen, ’s vehessen részt a’ közgyülésekben is; ezen inditványt H–t D–l főbiró is pártolta, ’s igy csekély vita után el is fogadtatott. Több változást szenvedvén a’ megyei választm. munkálata, elnökünk a’ választmány nevében fájdalmát nyilvánitá, ’s e’ következményt egyedül annak tulajdonitá, mert a’ választmányi ülésekben a’ tagok nem jelennek meg, ’s néha történik, hogy az egész választmány csupán csak elnökből, jegyzőből és egy tagból áll; bizodalmasan felszólitja tehát az illetőket, hogy ezentul többen sziveskedjenek részt venni. Mire elmondatott, mikép nem elég a’ táblabiróságnak czímét viselni, hanem annak minden kötelességeit is szükség teljesiteni; továbbá, ha valamelly választmányi tag kineveztetik, ’s azt látja, hogy kötelességének meg nem felelhet, ne vállalja el; ha pedig elvállalja, feleljen meg kötelességének, vagy pedig ellenkező esetben neve elnökileg töröltessék ki; azonban a’ többség ezen kötelességrei emlitést egyelőre elegendőnek vélvén, végzést nem hozatott. Legyen szabad ez uttal az illetőket szivesen megkérni arra, hogy illy dolgok ismétlésére okot ne szolgáltassanak. – Ezekután a’ megyei választmány a’ városi birákat örökösökké kivánta választatni, de a’ RR. a’ hat évenkinti választásba végzésileg megegyeztek. – A’ 378. §. a’ megyei választmány a’ mostani tisztviselőket éltük fogytáig hivatalukban megtartatni kivánja; de a’ többbség a’ hozandó törvényeket tüstént foganatositni kivánván, a’ ker. választm. munkálatát fogadá el. – 382. §. és a’ comando szó, nemkülönben a’ formaruha magyar legyen, ’s igy mindnyájunk örömére a’ ker. választm. javaslata csekély módositással elfogadtatott. – (Folyt. követk.)
