KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
Birminghamben az átalános szavazatjog barátiból választmány keletkezett, az ottani választókat ráveendő, hogy Crawford ur tervét – miszerint az alsóházban mind addig, mig a’ nép sérelmei kihallgatva ’s orvosolva nem leendnek, az országos segedelmek megtagadása eszközöltessék – támogassák.
„Times” torylapban ez olvastatik: „Oroszország el van határozva, hogy Görögország ügyeiben sem közvetlenül, sem közvetve nem fog részt venni. Brunnov ur diplomata collegáit Londonban értesitette, miképen fejedelme nekie meghagyta, hogy a’ conferentiától visszavonuljon; ’s Kisseleff ur Párisban f. hó (nov.) 12-kén Guizot urnak hasonló nyilatkozást tőn. A’ közleményt Nesselrode grófnak jegyzéke követé, mellyben a’ czár inditó okai fejtetnek 841ki. Nesselrode gróf t. i. azt irja, miképen ő császári fölsége igen neheztel a’ görög forradalom miatt, mert ez a’ görögök részéről csak figyelmetlenséget bizonyit Görögország körüli atyai gondoskodása iránt; minélfogva ő felsége el van tökélve a’ conferentiától visszavonulni, és a’ görög ügyek körül minden beavatkozástól tartózkodni. Nesselrode ur továbbá ezt irja: ámbár a’ két ország közt, vallásuk egyenlőségénél fogva szoros rokonság létez, Oroszország mindazáltal sohasem támogatta az Otto királyi széke elleni szegülést, ’s Görögországban semmi pártot nem jogositott föl arra, hogy magát orosz pártnak nevezze. Végül a’ czár nevében forma szerint kijelentetik, miképen ő felsége azon esetre, ha Görögország trónja, lemondás, forradalom, vagy más okoknál fogva valaha megürülne, távolról sem gondol arra, sőt meg sem engedné, hogy azt házának valamelly tagja foglalja el.”
Mole gróf a’ Journ. des Debatsban az Angliába tervezett utazásáróli hireket merő koholmánynak nyilatkoztatja, ’s kijelenti: hogy esze ágában sem volt Párisból eltávozni. A’ legitimisták – kiknek gyárából e’ koholmány került, olly czéllal, hogy Lajos Fülöpet gyanusitsák, mintha Bordeaux hg látogatása és fényes fogadtatása féltékenységet gerjesztett volna benne – pirulhatnak, ha különben a’ pirulás még hatalmukban áll.
Hir szerint a’ franczia kormánynak szándéka volt a’ fiatal Napoleon Lajost hami fogságából szabadon bocsátani; ’s föltételül csak annyi kivántaték tőle, hogy irásbeli nyilatkozást adjon, miképen minden politikai követelésekről lemond. A’ herczeg e’ nyilatkozatot megtagadta, ’s igy tovább is hami fogságában fog maradni.
A’ badeni országgyülés nov. 23-kán nyittatott meg, Rüdt, belministerségi elnök, mint a’ nagyherczeg által e’ végre kinevezett biztos által Blittersdorf báró távolléte hihetőleg nagyobb csillapultságra birandja a’ kedélyeket, mint 1842-ikei jelenléte. – A’ követkamra első nyilvános ülésében nov. 24-kén Itzstein ur, mint a’ kamra legidősb tagja, foglalá el az elnöki széket, ’s komoly beszédben a’ legnagyobb szigorúságot ajánlja a’ választások megbirálása körül.
A’ czár oct. 28-kán (nov. 9-kén) következő ukázt adott ki: „Parancsoljuk, hogy Katákazi titkos tanácsnok, a’ Görögországba rábizott követségről leendő visszahivatása mellett, az országos szolgálatból egészen elbocsáttassék.” Köztudatul Katakazi ur tartatik az utolsó görög forradalom legfőbb inditójának.
