Válaszüzenete a’ m. főRRnek
Válaszüzenete a’ m. főRRnek
a’ t. KK. és RRhez a’ kerületi napló kinyomtatásának akadályoztatása iránt.
A’ kerületi napló kinyomtatásának tárgya már a’ mult orsz.gyüléseken bővebb vitatásokra szolgálván alkalmúl, ő cs. kir. főhgsége és a’ m. főRR. az e’ részben akkor kifejtett nézeteikhez ezuttal is ragaszkodnak, és miután elkerülhetlenül szükséges, hogy a’ sajtó szabadsága valamelly intézkedések által, legyenek azok megelőző vagv boszuló rendszerűek, szabályoztassék, 871kijelentik: hogy valamint az 1790/1: 15 és 67 tczikkelynek utmutatása szerint a’ sajtó tárgyát törvényhozási rendelkezés alá tartozónak ismerik: ugy más részről addig, mig a’ törv.hozás nem intézkedik, a’ köztudomány szerint jelenleg létező rendszert visszaélésnek ’s annak alkalmazását sérelemnek nem tekinthetik.
A’ másik ok, mellynél fogva a’ KK. és RR. kivánatához nem járulhatnak, az országos ülések mostani állásában létezik. És a’ nélkül, hogy a’ m. főRR. e’ helyen az orsz.gyülés elrendezéséhez tartozó jogkérdések fejtegetésébe bocsátkoznának, egyedül azt jegyzik meg, mikép az orsz. ülések és a’ kerületi ülések közötti különbséget, melly azoknak természetéhez és rendeltetéséhez képest eddig létezik, továbbá is fentartani szükséges; mert hasonló hatósággal felruházva mind a’ kettő egymás mellett czélszerűen meg nem állhat. Ha tehát a’ kerületi ülésekben, mellyek eredetök óta mindinkább kifejlődtek, és hatáskörük nevekedett, még az egyes kijelentések is hitelesen följegyeztetnek, és ezeknél fogva magát a’ követ küldői előtt igazolhatja, méltán lehet attól tartani, hogy az országos ülések, mellyek élő törvények rendeletén és százados szokáson alapulnak, egy mellékes rendszabás létesitésével törvényes hatóságukból tettleg kivetkeztetnek.
Minthogy pedig az országos ülésekben a’ napló ugyis megvan, és mind ottan, mind a’ ker. ülésekben is a’ tanácskozások teljes nyilvánossággal folytattatnak: ő cs. k. főhgsége és a’ m. főRR. olly rendszabás javaslatához, melly által tettlegesen az orsz.gyülés eddigi elrendezésében lényeges változtatás történnék, nem járulhatván, egész bizodalommal szólitják föl a’ t. KK. és RRet, hogy a’ kérdésben levő tárgy további szorgalmazásától elállani sziveskedjenek.
Ennek felolvasása után egy m. követ köv. értelemben nyilatkozott: Azt mondják a’ főRR.: hogy e’ tárgyban előbbi alkalmakkal kifejtett nézeteiknél megmaradnak, és ez a’ RR. részére inkább könnyíti, mint nehezíti a’ dolgot; mert a’ főRR. a’ többi közt azt is mondják, hogy a’ ker. napló fontosságát kétségbe nem veszik, és ha egyszer annak fontosságát elismerik, kinyomatását alapos okoknál fogva nem hátráltathatják. Azt állítni, hogy a’ sajtót, akár megelőző, akár boszuló szabályok által, de korlátozni kell, nem nagy liberalismusra mutat; és a’ ker. napló kinyomatását akkorra kivánni halasztani, mikor a’ sajtó ügye tárgyalás alá kerül, ollyan, mint ha egy ember fát akarna vinni, ’s azt mondanák neki: ha az egész erdőt el nem viszed, különben fát nem kapsz. Itt nem uj jog szerzéséről, nem sajtószabadságról van kérdés, hanem arról, hogy az országgyülési testület egyik részének van e joga munkálatit kinyomatni, vagy nincs? Egyébiránt az 1790: 15 és 67 t.cz. idézését a’ válaszüzenetben szíves örömmel üdvezli, mert az által a’ főRR. elismerik, hogy a’ sajtó tárgyalása csakugyan országgyülés elébe tartozik. – Mi pedig azt illeti: hogy a’ ker. napló kérdése az országgyülés elrendezéséhez tartozik, és hogy a’ napló kinyomatása által a’ ker. üléseknek nagyobb fontosságot tulajdonítni nem akarnak, mert az országos ’s kerületi ülés hasonló hatósággal egymás mellett meg nem állhat, arra röviden csak azt jegyzi meg: hogy akár tulajdonítnak nagyobb fontosságot a’ ker. ülésnek, akár nem; akár ismerik el diplomaticai állását, ákár nem: a’ ker. ülés már most is diplomaticai jelentőséggel bir; mert elismert dolog, hogy a’ ker. ülés a’ hozandó törvények alapja ’s bölcsője. – Mondják azt is, hogy a’ ker. napló kinyomatásában veszedelmet látnak; de midőn ezt mondják, megfelejtkeznek arról, hogy itt a’ szólók nem magányosan tanácskoznak, hanem küldőik utasitasa szerint; és arról, mint járnak el ez uton megbizatásukban, küldőiknek számadással tartoznak; mi legczélszerűbben csak a’ ker. napló kinyomatása által történhetik; mert a’ hirlapok a’ tanácskozások folyamát részint pártok érdekében közlik, részint pedig sokat a’ censura miatt nem közölhetnek. – Mi továbbá azt illeti: hogy a’ ker. napló kinyomatása által az országgyülés eddigi folyamán tettlegesen lényeges változás történnék, arra csak azt mondja: hogy illy abnormis állapotban minden jobbra való változás csak kivánatos volna; ezen állitása azonban a’ főRRnek csak akkor állna, ha a’ RR. tettlegesen láttak volna a’ ker. napló nyomatásához, azaz: magok állitottak volna sajtót; de ezt nem tették, hanem annak nyomatását felirás utján akarják eszközölni. A’ tettlegességre nézve még azt sem árt megemlíteni: hogy a’ ker. ülések munkálatit még eddig az országos irományok közé sem sürgették fölvétetni. – Szóló azt kivánná a’ főRRhez küldendő üzenetben megemlíttetni: hogy a’ főRR. válaszüzenetökből két dolgot felejtettek ki: 1) azt: hogy ker. ülésben küldők utasitása szerint munkálkodnak a’ követek; 2) hogy a’ ker. ülés visz naplót, a’ szólók beszédei följegyeztetnek, e’ tábla megbizottai által censuráltatnak; ebből azonban a’ ker. napló kinyomatásának szükségtelenségét alaposan nem következtethetni. Vessünk számot magunkkal – igy végzé szóló beszédét – ha akarjuk e igazán a’ ker. napló kinyomatását, vagy nem; és ha akarjuk, akkor lássunk férfiasan a’ dologhoz.
Egy más megyei követ szerint, mikor a’ ker. napló kinyomatását akarják, akkor nem akarnak a’ sajtószabadságról értekezni, hanem minél hamarabb csak eredményt, sikert akarnak. A’ ker napló szükségességének mutogatásába, sem a’ főRR. válaszüzenetének czáfolgatásába nem akar ereszkedni, mert a’ mult országgyülésen mindkettő iránt kifejtették a’ RR. nézeteiket. A’ mit hát V. megye követe csak megérintett, ő azt inditványozta; t. i. a’ ker. ülések munkálatai vétessenek fel az országos irományok közé; ekkor lesz eredmény, lesz siker, még pedig minél hamarabb. Már több választmány munkálata bement az országos irományok közé, igy a’ kerületi ülésé is, melly amannál sokkal fontosabb, bemehet.
Egy más megyei követ nem tudja, miért félnek annyira a’ sajtótól ’s világosságtól, holott a’ kormánynak ’s trónnak nagyobb támasza nincs, mint a’ sajtó ’s világosság. Jefferson jól mondta: hogy adják neki a’ legroszabb alkotmányt, legroszabb törvényeket sajtószabadsággal; és adják neki a’ legjobb alkotmányt, legjobb törvényeket sajtószabadság nélkül – az elsőbbet fogja választani. – Azt mondják a’ főRR: nincs a’ ker. naplóra szükség; mienk a’ napló – ugymond szóló – mi azt mondjuk, szükségünk van rá. Azt, hogy itt vettetnek meg a’ végzések alapjai – nemcsak a’ küldőknek, hanem sokszor a’ főRRnek is jó volna, ha megolvashatnák. Az igen jó, igen szükséges, ha a’ törvényeket jól megrázzák; és ollyan intézet igen szükséges, melly a’ törvényhozót az elhirtelenkedés ellen biztosítja, és ha valamit elhirtelenkedett volna, azt minden következetlenség nélkül ismét jóvá teheti. Illy intézet a’ ker. ülés. Az illy intézet szükségét bizonyítja Anglia példája is, hol semmi törvény nem lesz addig törvény, mig három különböző időben jól meg nem rostáltatik. Mi T. megye követének inditványát illeti, hogy t. i. a’ ker. ülések munkálatai az országos irományok közé vétessenek föl, azt azon tekintetből nem pártolja, mivel igy az orsz. irományok rémitő vastagságra dagadnának, és a’ követnek, ha vitetni akarná, szekereket kellene csak a’ végett kibérleni; e’ mellett, vastagsága miatt, nemis sok embernek volna kedve olvasni. Nézete hát abban összpontosul, hogy a’ kerületi napló kinyomatását tovább is szorgalmazni kell, és ha a’ szorgalmazásnak kivánt sikere nem lenne azért, hogy itt az országban el vannak kinyomatásától tiltva: van más mód is, melly által ki lehet nyomatni. Volt példa rá, hogy egy magyar könyvet Bukarestben nyomtak ki, miért ne lehetne a’ ker. naplót is külföldön kinyomatni?
Egy felső megyei követ pedig igy nyilatkozott: Szóló azt látja, hogy a’ főRR. azon elvekhez és azon módhoz ragaszkodnak, mellyen mult országgyülésen is a’ KK. és RR. kivánatát elmellőztették, t. i. a’ ker. napló kinyomatását a’ sajtószabadságának egész kiterjedésbeni elrendezésére akarják halasztani; – szóló át nem láthatja, mikép lehetne a’ kerületi naplónak közrebocsátását a’ sajtószabadságának kicsapongásai elleni törvények alkotásától fölfüggeszteni; mert 1) ennek kinyomtatása a’ sajtótörvényekkel semmi összeköttetésben nincs, miután ez által nem egyes iró, vagy akármelly más egyén hozza gondolatait és terveit a’ közönség elébe, hanem egyedül az országgyülési tanácskozások folyama jön köztudomásra, azaz oly előadások, mellyeket a’ követek vagy utasitás folytán, vagy saját belátásuk szerint teljes nyilvánossággal, és a’ KK és RR. birálata alatt, előterjesztenek; tehát olly férfiak, kik felől, mint a’ közbizodalom kijelölteiről, föltenni sem lehet, hogy a’ szólásszabadságával a’ köztársaság kárára visszaélnének, és igy beszédök kinyomatása a’ közvéleményre károsan fogna hatni; de egyszersmind olly férfiak előtt is beszélnek, kik, ha egy követ szólásszabadságával visszaélni akarna is, ezt nem tűrhetik, és igy már ezen körülmény biztosítja a’ polgári társaságot a’ kinyomatásnak mindennemű rosz következéseitől. 2) Ollynemű hitelesités, melly az országos ülések naplójára nézve létez, a’ kerületi naplónak szerkesztésére is rendeltetvén, a’ megelőző vizsgálatnak elemei mint a’ többi nyomtatványoknal, ugy erre nézve is léteznek, csak azon különbséggel, hogy itt a’ KK. és RRnek nem az a’ szándoka, miszerint a’ szerkezetbe fölveendő tárgyak megválasztása által az alakuló közvéleményt egy bizonyos czél szerint irányozni, vagy más egyes ellenkező véleményeket kirekeszteni akarnák, – hanem egyedül a’ szerkezetnek, a’ vitatásokkali hív megegyeztetése által, a’ tanácskozások valódi folyamát kivánják megismertetni, hogy küldőink, kik gyakorolják tulajdonkép a’ törvényhozás jogát, a’ törvények első inditványozása és megvitatása által fölvilágosittatván, czélszerű és alapos utasitásokat adhassanak. 3) A’ kerületi napló nem röpirat, nem hirlap, mellyet sok ember olvas, és melly által a’ massákat agitalni, vagy az indulatok gerjedelmit használni lehetne, – hanem egy valóságos könyv, mellyet nemzetünknek egészséges és erőteljes intelligentiái, azok kik a’ törvényeknek historiáját tanulják, fogják olvasni. – Midőn pedig a’ főRR. attól tartanak, hogy országos üléseink fontossága ’s diplomatiai tekintete a’ ker. naplónak nyomatása által csökkenni fog, aggodalmuk későn támad, mert a’ ker. ülések a’ nélkül már jelenleg is sokkal fontosabbak mint az országos ülések, mellyekben számtalanszor a’ kerületi végzések csak „maradjon” által fogadtatnak el; diplomaticai tekintetök pedig mindaddig fön fog maradni, mig csak az országos ülésben hozott végzés kötelező erővel bir, ennek a’ kerületi naplónak nyomatása nem árthat, melly kerületi tanácskozásainkat csak rövidebbekké és tanulságosabbakká tenné, miután kiki jobban megfontolná azon tárgyat, mellyhez szól, és mikép szól.
Ezeket tehát a’ főRRnek visszaizenni kivánván, még egy körülményre figyelmezteti szóló a’ KKat és RRet, melly a’ mult országgyulésen létező viszonyokat a’ mostaniakkal összevetve, amazokat lényegesen megváltoztatá. A’ sajtónak t. i. azóta tágasabb, eddigelé járatlan tér nyittatott, mellyen a’ napi renden levő kérdéseket megvitatván, már most az országgyülési tanácskozások is a’ nagyobb közönség tudomására jutnak, különösen a’ KK. és RR., mint szinte a’ főRR. országos üléseinek naplói is posta utján szétküldetnek; igaz, hogy ezeknek, a’ pozsonyi előfizetőkön kivül, csak 25 vidéki előfizetőjök van, és ezek között csak tizen járatják a’ KK. és RR. naplóját, mellyből a’ törvények első megvitatása iránt tiszta ideát nem meríthetnek; a’ főrendi naplót mind a’ 25 előfizető tartja, és hogyha az abban előforduló beszédeknek, mellyek, akár éles kifejezéseik és csipős előadásuk, akár ingerlő tartalmukra nézve a’ követi kar akármellyik tagjának beszédével megmérkőzhetnek, káros hatásától a’ főRR. nem tartottak, ugy ezen félelem a’ kerületi beszédek kinyomatását sem gátolhatja. – Hozzájárul még az is, hogy a’ hirlapok már most a’ kerületi tanácskozásokat közhirré teszik, de egyedül a’ szerkesztőknek, vagy illetőleg a’ censoroknak tetsző kivonatban; azaz: a’ censor a’ kivonatnak azon részét, mellyet köztudomásra alkalmasnak nem tart, kitörölheti, de a’ vitáknak azon tartalmát, melly a’ szerkesztő által a’ kivonatból kihagyatott, a’ hirlapba nem iktathatja; és igy, miután szabad institutióinkhoz, és hazánkban létező különféle politicai pártokhoz képest a’ hirlapoknak mindenike pártjának szinét viseli, országgyülési tudósitásaiban is pártjának nézeteit és alapokait különösen kiemelni szokta; miután továbbá a’ Pesti Hirlapnak legtöbb olvasói vannak, kikben többnyire küldőinket is tiszteljük, az ezen hirlapban kiemelt nézetek küldőinknek gondolkozásmódjára, nézeteikre és általuk adandó utasitásokra is okvetlen nagyobb erővel hatnak. Hogyha a’ főRR. ezen czélt akarják elérni, akkor bátran gátolhatják a’ kerületi naplónak kinyomatását, – de ha a’ mérsékelt véleményű, vagy fontolva haladó pártnak érdekében az előleges elmélkedéseknek az elvek fölött, mellyeknek befolyása alatt a’ napirenden levő kérdéseket elhatározni kivánják, hathatós irányt adni akarnak, ezen czélt a’ ker. napló által sokkal biztosabban érhetik el, mint a’ fenálló hirlapok által, mellyek általjában a’ vitáknak azon részét, melly az utasitásadásra leginkább hathatna, vagy a’ megelőző vizsgálat miatt nem adhatják, vagy tudósitásikból szántszándékosan kihagyják, vagy hatását át nem látva, fölöslegesnek tartják. – E’ tekintetben azonban ugyanazon Pesti Hirlap, melly a’ főRR. többségének nézeteit egyáltálában nem pártolja, és mellytől több kérdéseknél még a’ részrehajlatlanság érdemét is meg nem tagadhatni, a’ fontolva haladó pártnak világos rövidségével legügyesebben működik, mert szerkesztője ’s levelezői a’ megyei elementumokat voltakép ismerik, küldőinknek gondolkodásmódját, geniusát, szokásait kellőleg méltányolva, nemcsak a’ kiemelendő vitákat, de még azon szavakat is megválogatni tudják, mellyektől a’ czélba vett hatást várják. Ezen hatásnak antidotumát, ellensulyát a’ fönálló viszonyok között jelenleg egyedül a’ kerületi naplóban találhatják föl a’ főRR., melly által a’ napirenden levő kérdések kellőleg felvilágosittatván, a’ kitisztult közvélemény a’ híggadtság azon pontjára fog érni, hol a’ törvényhozási kérdések lényege fölött bizvást határozhat, és egy vágással sok hibás nézetek eligazíttatnak. Szóló tehát a’ nemzetnek egészségét olly lábon lenni gondolja, hogy megbirván ezen experimentumot, a’ ker. naplónak kinyomatását ő felségének fölterjesztendő felirás utján továbbá is szorgalmazni kell.
Ezután a’ követek többsége pártolá Sz. megye követének előadását; némellyek addig is, mig a’ ker. napló kinyomathatnék, az irnokok által közirat utján akarák a’ megyék számára iratni; mások ez ellen azt mondák, hogy a’ ker. naplót igen későn lehet megkapni; mire a’ naplóvivők azon megjegyzést tevék, hogy ők ugyan pontosan szerkesztik a’ naplót, de midőn egy héten néha 24 ivből is áll, mig azt elkészitik arra is, idő kell, de azért mindig annak idejében készen vannak vele, hanem midőn a’ 24 ivet összevarva, valamellyik megye követe iratni elviteti, sokszor 5 hétig is nála hever, és a’ napló kései megkapásának okát egyedül ebben kell keresni.
Erre az elnökség kijelenté, hogy a’ többség Sz– megye követe előadását fogadta el végzésnek.
Ezután a’ főRR. második válaszüzenete a’ nagyobb érdekü tárgyak kidolgozására küldendő orsz. választmányok iránt felolvastatván, tudomásul vétetett. – Tartalma itt következik:
