KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
Dec. 20-kán szokatlan jelenet volt a’ windsori királyi kastélyban. Az éjszakamerikai angol gyarmatokban lakó Ojibbeway-indusoktól követség érkezett Angliába Victoria királynéhoz,melly Ah-qui-wi-Zainzt (azaz: „fiu”) nevű békefőnökből, Pat-au-u-quot-a-wi-bi (azaz: „hajtó felhő”) nevű hadi főnökből, négy harczos ifjuból, két férjes nőből (squaws) és egy tizéves leánykából áll. E’ követség a’ fenemlitett napon udvarolt Victoria királynénál, Albert herczegnél és Kent hgnénél (Victoria anyjánál). A’ természet e’ romlatlan gyermekei egyszerű beszédben nyilvániták örömüket ”nagy anyjok” láthatása fölött. Beszédeikután sajátságos nemzueti tánczaikkal mulattaták a’ fönséges személyeket. Az ünnepély végén Victoria izletes lakomával vendégelteté őket. A’ királyné és Albert herczeg nagy nyájasságot mutatának irántok, mi az őserdők fiainak rendkivül tetszeni látszék. E’ követség tavaszszal térend vissza hazájába.
Lytton Bulwer asszonyság, Bulwer tábornok özvegye, ’s a’ híres novellista Bulwer Lytton Edvárd, a’ Madridba kinevezett uj követ Bulwer Lytton Henrik és Bulwer L. Vilmos urak anyja, dec. 19-kén Londonban meghalt.
A’ Morning-Advertiser panaszkodik, hogy a’ whig ministerium által kiadott szabályzat szerint a’ sajtóvétségek miatt elitélt egyénekkel majdnem ugy bánnak, mint az orgyilkosokkal. A’ Newgate-börtönben egy hirlapiró tartatik fogva, ki raböltönyt viselni, lóczán hálni, és a’ legaljasb munkákat végezni kényszerittetik.
Tipperary megye déli részének ()Irlandban) szabadelmű lakosai elhatározák, hogy O’Connellt, ha mezei jószágáról pere miatt Dublinba visszatér, ünnepélyes lakomával tisztelik meg.
A’ legujabb hírek Keletindiából nov. 14-kéig terjednek. Legfontosb hír Alghanistánból, hogy Dost Mohammed khán, a’ bokharai khán parancsára agyonlövetett. Ha e’ hir valósul, ugy Afghanistánt uj bonyolodások várják. Ez esemény közvetlen eredménye az lehet, hogy Kabul, hol pár év előtt még diadalmasan lobogtak Anglia zászlói, Bokharaj által elfoglaltatik. – Valósulni látszik, hogy Stoddart ezredes Bokharában még életben van; Conolly kapitány kivégzése ellenben nem szenved már semmi kétséget.
Gyakran volt már szó a’ panamai szoros átmetszéséről. Nem rég hire volt, hogy Frankhonban e’ terv sikeritésére lépések fognának tétetni. Angliában is akadnak vállalkozók, de az angol Globe ugy vélekedik, hogy e’ fontos vállalatot nem magános nyerészkedők által, hanem az europai és maerikai kereskedő statusok összes erejével kellene végrehajtani. A’ Globe nem kételkedik, hogy a’ Baring czimét viselő londoni nagykereskedő és pénzváltóház, kész lenne egy ügyes és nem igen költséges tervet támogatni, magános tudósitások nyomán azonban ama’ hirt is emlegeti, miképen a’ mexicoi köztársaság elnöke Santa Ana Tehuantepec szorosát akarja átmetszetni, ’s e’ czélra 300 fogolyt alkalmazni. E’ szoros azonban a’ panamainál hatszorta szélesebb, és több hegylánczok vonulnak el rajta, ugyhogy – a’ mexicoiak henye természetét is számitásba véve – e’ hirnek legkisebb valószinűsége sincsen; ha mindazáltal Santa Ana e’ tervet valósitaná, ugy e’ csatornának igen fontos eredményei lennének, ’s jelesül az Oregonhatár becsértéke aránytalanul növekednék.
A’ Moniteur kimutatást közöl a’ honi czukor termszetéséről és fogyasztásáról, a’ folyó 184 3/4 katonai év kezdete óta. November végéig a’ gyárok száma 48czal, a’ répaczukor adó pedig 1 1/2 millió frankkal kevesbült.
A’ „National” szerint Cowley lord angol követ Párisban, a’ franczia kormánynál – minden utasitás nélkül udvara részéről – erőteljesen felszólalt az algieri kereskedést szabályozó királyi rendelet ellen, minek azonban hir szerint legkisebb sikere sem volt.
A’ Revue catholique tartózkodás nélkül sürgeti az egyháznak már rég megigért dolatiót, ’s azt követeli, hogy az egyház valahára már testületté alakittassék, zsinatjait, iskoláit visszanyerje ’stb. A Journal des Debats élesen kél ki e’ küvetelés ellen, melly nem volna egyéb, mint hátramenés az 1788 évre.
A’ Gazette de France naprólé napra keserűbb gúnyokra fakad a’ ministerium ellen, mióta ez olly nagy haragot mutat a’ legitimisták ellen. „A’ Journal de Débats” – mondá a’ Gazette – „árulásrólé és esküszegésről kiabál; de az első követ Duchátel ur dobta,midőn ama’ tisztviselőket elmozdította, kik Londonban látogatást tettek. Mi érzékeny kép! mi épületes fejtegetés! Duchátel, Soult,Guizot, Villemain, Pasquier urak ’stb az eskű szentségére hivatkoznak! Ez épen olly emlékezetes mint épületes.” – Itt a’ legitimista lap elősorolja mind azon esküket, mellyeket az említett urak a’ császárságnak, a’ restaurationak és Lajos Fülöpnek tőnek. Végül elismeri ugyan a’ Gazette, hogy ha a’ kamrában szavazatra kerülne a’ dolog, a’ legitimisták hihetőleg kevesbségben maradnának, de a’ legitímisták ekkor Francziaországra hivatkozhatnak.
A’ párisi kereskedőség előbbkelőinek gyülekezetében a’ Szajna megye főispánja, Rambutear gróf, következő statisticai jegyzeteket közölt ’ főváros folyó évi forgalmának állapotáról. A’ községi adózások (octroi) 31442,856 frankra, tehát 1,717,915 frnkkal többre mentek,mint a’ mult évben. E’ gyarapodás főleg az ital és tűzanyagok nagyobb fogyasztásától ered; a’ húsfogyasztás régi állapotjában maradott. Páris városának kivitele decemb. 1-én 117, 469,442 frankra megy, tehát 2,869,672 frankkal többre, mint 1842-ki dec. 1-ső napján. A’ takarékpénztárakba 40,450,716 frank tétetett le; kivétetett pedig 34,991,738 fr, fölösleg: 5,458,978 fr. A’ betételek általában már meghaldják a’ 100 milliót, melly öszveg 184,707 betevőre esik. A’ zálogházban 1843ban 1200000 frankkal több zálog váltatott ki, ’s 62,000 frank értékűvel kevesb adatott el, mint a’ mult évben. A’ bukások az utólsó öt hónap alatt 299-re, tehát tízzel többre mentek, mint a’ mult 1842 év megfelelő hónapjaiban. A’ réginél négyszer nagyobb tanácsház 418 személynek ad elegendő tért. A’ párisi vízcsövek egész hossza 48 órai távolságot képvisel.
Fenelon munkáinak utólsó kiadása, a’ halhatatlan hirű szerzőnek sok – eddig még napvilágot nem látott – leveleivel ’s más oklevelekkel gazdagittatott, mellyek a’ cambrai-i levéltárakból és a’ nyilvános könyvtárból szedettek össze. Roisin Ferdinand báró, az éjszakmegyei történettudományi társulatot, mint annak tagja, értesité, miként egy nagy kiterjedésü levelezés fődöztetett föl, mellyet Fenelon bizonyos Salm Albertina hgnővel folytatott. Az emlitett társulat most e’ levélgyüjteményt kiadni szándékozik.
Abdel-Kader, ki utólsó időkben sok veszeteséget szenvedett a’ francziáktól, Algierből és Martoccoból érkező utasok tudósitásai szerint lovasságának megmaradt töredékeivel Sott-el-Garbi (nyugoti tó)mellé vonult Marocco határszéleire. Jelenleg Guardin nevű helységben tartózkodik, 30 liceunyi távolságra a’ franczia birtokoktól. Ugy látszik, hogy egyelőre minden hadi tervvel fölhagyott. A’ marseillei Sémaphore szerint Algierban híre van, hogy az emir valahára csakugyan a’ próféta sírjához készül zarándokolni Mekkába.
Tartare franczia gőzös, melly Tunnist dec. 15kén hagyta el, dec. 18-kán Toulonba érkezett, ’s sietős sürgönyöket hozott a’ franczia consultól, mellyek azonnal Párisba küldettek. Tartalmukról mitsem tudhatni; de azt állitják, hogy a’ Sardinia és Tunnis közötti viszályfra vonatkoznak. Híre van, hogy mind Sardinia, mind Tunnis a’ franczia kormányt kérte föl közbenjárulásra.
Catalani Angelica, ki magának mintegy 30 év alatt másfél millio római tallérocskát énekelt össze, december elején Sinigaglia melletti villájában 59 éves korában meghalálozott. Férjével, Valabregne urral, kit már 1828-ban elveszte, három gyermeket nemzett, kik hihetőleg nem birják eléggé áldani a’ végzést, melly anyjoknak olly jeles gégét adott, ’s őt olly korban élteté, mellyben e’gége olly dús aranybánya lehete rájok nézve.
