CLVIII. Kerületi ülés, febr. 28.
CLVIII. Kerületi ülés, febr. 28.
Kezdete 9 1/2 órakor. Elnökök, jegyző, mint tegnap. Tárgy: a’ Hajdú-kerület rendezésének folytatása.
A’ mai tanácskozás folytán, miután a’ tanácskozási rendről, elnökről, csend ’s illedelemről és nyilvánosságról szóló 89–111. §§.változatlanul hagyattak, szőnyegre került az emlitett Hajdú-kerületről szóló törvényczikkely V. része, melly szól a’ biráskodásról; melly egész részt a’ jegyző fölolvasván, a’hajdú követ arra, röviden összevonva, ím a’ következőkben tette meg észrevételeit: a’ hajdú-városban egyenkint első biró minden perekre nézve jelenleg a’ városi tanács,honnan a’ fölebbvitel egyenesen a’ kerületi törvényszékre történik; és csak a’ házassági perekre nézve első folyamodási biró a’ kerület. És e’ jó szokás 200 év óta áll már a’ Hajdú-kerületben; mit a’ szerkezet megváltoztatni czéloz, a’ mennyiben centralis biróságot akar fölállitani; de ezt, min czélszerűtlent nem kivánja a’ hajdú-kerület. Okai pedig ezek: mert 1-ör a’ mostani helyenkinti városi biróságnak két száz éves gyakorlatában levő hajdú lakosok annak mindenkorjó hatását tapasztalák. – 2-or a’ t. RR. a’ helyhatósági rendszert különben is minél inkább kiterejszteni ohajtván, azt a’ Hajdú-kerületnél csak nem fogják megszorítani, és eltörülni akarni. Hiszen ha a’ hajdú most kevés költséggel helyben talál biróságot, ennél mi sem lehet reá nézve üdvösebb. De egyébiránt is minden városban kell lenni tanácsnak; és e’ városi tanácsot békebiróúl, és többi apró perekben itélőül hagyja meg maga a’ szerkezet is. – Továbbá miután jelenleg, az ujabb törvények értelmében csődperekben is itélhet a’ városi tanács, ugyan miért ne itélhetne több más perekben is? – A’ centralis biróság – mi itt a’ szerkezetben terveztetik – valóban olly nagy költséggel is jár, hogy azon kevés pür, mit itélnie kellene, nem fogja megérdemleni fölállittatását; ’s ezzel ismét csak a’ kerületi pénztárt kellene majd terhelni. Aztán meg az illy középponti birákat, – miután egy helyen kell lakniok, – vagy egy helyről kellene választani; és ez, ha volna is elég alkalmatos egyén azon egy helyen, nem volna még is igazság; vagy épen nagy fizetéssel ellátni, hogy hivatalkodásuk rövid ideje alatt ott tartózkodhassanak a’ középponti helyen, miután nem egy helyből választattak össze. Ha középponti biróság állittatnék föl, attól a’ fölebbvitel a’ kir. táblára, ’s onnan pedig a’ septemviratusra történnék; ’s e’ költséges, távol eső, sok időbe kerülő pörlekedés utját a’ szegény hajdú lakos egy, két vékás földnyi substratumra nézve bizony nem próbálná meg, inkább a’ legigazságosb keressettől állana el. A’ mostani birói rendszer, mi a’ hajdúvárosokban divatozik, a’ hajdú lakosoknak mintegy életével van összeforva, ’s ők ebben megnyugvást is találnak elannyira, hogy a’ városi tanácstól száz polgári pör közül bár alig van egy, mellyet a’ kerületre nem appellálnak; és viszont mégis száz közül alig van egy, mellyet a’ kerületről a’ curára appellálnak. – A’ hajdúvárosokon az igazság kiszolgáltatása módja most egyszerű, könnyű és rövid; de meg olly kevés számmal is vannak a’ perek, hogy a’ dolgok illy állásában az a’ szerkezet által tervezett középponti biróság valósággal nem volna egyéb, mint otiosum forum. – ’S ezek után a’ hajdú követ az egész V. rész helyett nehány §-ból álló módositást ajánlott.
Ez előterjesztést több megyei követ pártolta, részint a’ hajdú követ által kifejtett, részint maguk által előhozott ind-okoknál fogva. Igy a’ többek közt egy megyei követ azt emlité föl: mikép a’ t. RR. a’ királyi városoknál a’ territorialis biróságot ótalmazták, ’s ez nagyon helyén volt; de valljon a’ hajdúvárosok akármellyike nem ér e föl holmi Modorral, vagy Szent-Györgygyel? ’s ez észrevétele mellé azon inditványt, vagy módositást tevé: „mikép büntető-pereket a’ kerület itéljen első folyamodásilag.” – Míg egy másik követ azt emlité meg: mikép minden perlekedő maga válaszsza önbiráit; ’s ez a’ legmegnyugtatóbb. Mi a’ községi birák együgyüségét ’s törvényekbeni járatlanságát illeti, – elmondá szóló, mikép megyéjében vannak első biróságu községek, mellyeknek itéletét a’ kir. curia nem egyszer hagyta helyben. – De a’ helyhatósági biróság ugy is kiterjesztetik előbb-utóbb minél több helyekre, ’s most a’ hajdúvárosoktól miért vennők azt el?
Azonban a’ hajdú követ előadását legbuzgóbban védé egy más kerületi követ, ki a’ már emlitettekhez még azt 156adá: „hogy különösen a’ J.-K. kerületre nézve helytelen és czélszerűtlen volna a’ középponti biróság azért is, mert akárhol volna is az bár, csak mégis messze esnék egyes communitásoktól; és ha csak egy-két hold földről volna is kérdés, tiz, tizenkét mérföldnyire kellene a’ pörlekedő félnek tanúival együtt a’ biróságot fölkeresnie, viszont a’ biróságnak az oculatát – szemügyre vételt, – a’ távol eső hely szinén megtennie; ez pedig nagy költségbe kerül. Practicus oldala pedig a’ dolognak, vagyis hogy a’ mostani rendszer a’ kerületekben jó, – az, hogy azok a’ tős-törzsökös magyarok, hajdúk, jászok, kúnok nagyon ragaszkodnak helybeli előljáróikhoz, kik a’ köztük uralkodó patriarchalis nexusnál fogva „édes öcsém, bátyám uram” szavakkal sokkal könnyebben intézik el az ügyet. Az a’ középponti biró, kit ő nem ismer, kihez neki bizodalma nincs, ki után mérföldekre kell fáradnia, – benne nem sok megelégedést idéz elő „ama” boldogságot is, mellyben a’ kerületek lakosi élnek, ép annak a’ patriarchalis nexusnak kell tulajdonitani.” A’ kerületek egyes városaiban levő együgyű birók sokszor olly józanul itéltek már, hogy itéletüket a’ felső törvényszékek is helyben hagyták „adja isten! hogy másutt is e’ hazában olly jól folyjanak a’ dolgok, mint a’ kerületekben!”
Ezen előadásokra általában, de különösen az imént szóló követ észrevételeire a’ ker. jegyző által megjegyeztetett: mikép a’ biráskodást el kell választani a’ közigazgatástól; és ha minden városban birói széket állitanánk, az által a’ közigazgtás szenvedve; és ez elvből indult már ki a’ választmány akkor, mikor e’ szerkezetet észité a’ biráskodásról. A’ patriarchalis nexust pedig látjuk, az uri székeknél mint működik? az igazság kiszolgáltatása akkor olcsó, ha jól szolgáltatik ki; de most a’ kerületeken mi történik? A’ jegyző maga tesz föl, és referalja a’ pört, ’s a’ többi urak azt mondják reá: „jól van biz az notárus uram! – Aztán meg én abban egy kissé kételkedem is, hogy a’ J.-K. kerületekben olly igen jól folynának a’ dolgok; mert például a’ patriarchalis nexus üdvös hatás amellet mikint történik az, hogy a’ Jász-Kun kerület egyedüli foglalkozásában, a’ földmüvelésben olly alant áll? honnan van az, hogy a’ civilisatióban ’s a’ jóllétben olly igen hátra van még? – Magyarázza meg ezt – mond szóló – az érdemes j.-k. követ. A’ patriarchalis nexus e annak oka, mellyen kivül a’ J.-K. mást nem ismer? És ismét mi annak oka, hogy a’ j.-k. lakosok rémülve futnak szerte a’ kerület itéletétől; és hogy a’ J.-K. senkitől ugy nem irtózik, mint tulajdon tisztviselőitől? ez az én vélekedésem szerint onnan van, hogy az a’ patriarchalis nexus a’ j.-k.-kat csak in abstracto, de nem in concreto boldogitja. És végre a’ j.-k.-ok petitioja miért van? – Ha most – mond szóló – a’ j.-k.-ok rendezésről volna szó, bővebben nyilatkoznám; egyébiránt lehet, addig is fogunk egy történetkét hallani a’ felől, mikép szoktak az ottani tisztviselők a’ folyamodókkal bánni; föl fogom olvasni ama’ főtisztviselő levelét, ki a’ folymodókat, mint nyugtalan embereket, elzárni parancsolta. – Mire az érdeklett követ azt jegyzé meg: mikép e’ tárgy fölemlitése nem tartozik ugyan a’ szőnyegen levőhez; de egyébiránt P. megye követté olly igazságszeretőnek hiszi, és ismeri, hogy mig e’ tárgyban a’ j.-k. tisztviselők elaődását nem tudandja, pálczát törni fejök fölött nem fog. Egyébiránt azon j.-k. tisztviselők is, mint sok mások, gyarló emberek. – Még egy más követ ugyan e’ tárgyra vonatkozólag elmondá: „mikép j.-k. emberrel még ő sem beszélt életében, ki nem panaszkodott volna, egy harmadik pedig a’ patriarchalis nexusra azt jegyzé meg: „mikép ez eszme magánvéve fönséges volna ugyan! de már a’ sz. irásból látjuk, hogy a’ patriarchák egész házuk népén zsarnokoskodtak. Igy van ez ma is még Törökországban; de ettől ments meg uram isten minket magyarokat! – E’ kis kitérés után az egyes városi biróságok helytelensége ellen fölhozott okokat a’ következőkben összpontositjuk: Ha a’ territorialis biróságot akarjuk védeni, ugy a’ fölebbviteli törvényszéknek is az első biróság határában kell lenni. – „Hogy a’ hajdúknak tetszik a’ biróság mostani állapotja,” ez nem győző ok arra, hogy azt náluk ugy, a’ mint most van, meg is hagyjuk; mert például ha a’ kir. városok rendezése alkalmával mind azt meghagytuk volna, mi nekik tetszett: a’ rendezés egy kissé máskép ütött volna ki. – Aztán a’ hajdúvárosok a’ kerületi birók választásában is részt vesznek; és e’ kerületi tisztviselők védik az egyes városokat. Egyesülésben van az erő; ha a’ hajdúvárosok mind elkülönözve állanak, a’ megtámadó erő előtt bukni fognak, míg egyesülten ellenállhatnak. Elmondatott még: mikép hazánk eddigelé előbbre nem lett haladásának az volt oka: hogy a’ biróság a’ közigazgatással egybe volt kapcsolva; őseink azzal tartottak: „magyar ember mindenre való.” – És hogy az igazság kiszolgáltatásának főkelléke, annak olcsósága, az igaz! – de ha ezzel az olcósággel részrehajlatlanság nincs párosulva: utoljára is igaz marad a’ magyar példabeszéd: „olcsó húsnak híg a’ leve.” Már pedig a’ kerületi, vagy középponti törvényszék, – mint melly nincs annyi atyafiságos kötelékekkel csatolva egyes városok lakosaihoz, függetlenebb ’s részrehajlatlanabb, mint a’ városi biróság, mint mellynek minél csekéllyebb fizetése levén, az egyes pörlekedőken szokta magát kármentesítni. – Legbiztosabb, legmegnyugtatóbb volna ugyan a’ felekre nézve a’ választott biróság, compromissum; de miután a’ Hajdú-kerület csakugyan tart több városok közt levő csődületi perekben törvényszéket; miért ne itélhetne akkor más perekben is? hogy itt más polgári biróságot nem javalt a’ választmány, azt költségkimélés és a’ pörlekedési egység eszméje tekintetéből tette.
Ezen előadások után előbb fölkiáltás, kevés idő mulva pedig szavazás utján, 25 megye által 23 ellenében, – eldöntetett: mikép a’ szerkezet módosittatni fog, körülbelől a’ hajdú követ szerkezeti javaslata szellemében.
Folytattatván a’ végrehajtásról szóló VI. Rész, a’ tisztviselői képességet meghatározó 133. §. c) pontjjához oda tétetett, hogy az orvosok, seborvosok és mérnökök nem keresztyének is lehessenek. – Elvégeztetett még ma a’ főfelügyelésről szóló VII. Rész (138–150 §§.) hol a’ főkapitány jogairól lévén a’ 146. §-ban szó, „jogok” helyett „kötelességek” tétettek.
