Nyitra.
Nyitra.
Nyitrából, mart. 27. F. hó 18-kán kezdödött évnegyedes gyülésünk bevezetéseül B– Á– táblabiró még multkor igért abbeli inditványát, miszerint a’ telekdjt, megyénknek is pártfogása alá vala terjesztendő, – jobb időkre halasztá. Ezután a’ követjelentések rovatában a’ népnevelési munkálat, az az megyei küldöttségünknek arra tett észrevételei kerültek szóba. Küldöttségünk többi közt azon módositást véleményezé, hogy a’ munkálatban tervezett egy millio p. ftot ne külön adóképen, és ne is egészben igérjük meg, hanem azon 2 millioból, mellyet állitólag még anyautasitásunkban összes subsidiumkép ajánlánk, fedeztetnének a’ népnevelés minden költségei. Épen ŕpropos a’ nemzeti közteherviselés szabályozására kiküldött országos választmány is felhozatván, B– I– a’ népnevelési költségek eszméjét emezzel ugy coordinálta, hogy várjuk be azon országos választmánynak tervezetét, ’s az abban javaslandó jövedelmi forrásokbol itassuk majdan nevelés után szomjazó népünket. Mielőtt ez végzésbe ment volna, meglepetésünkre P– helység kathol. lelkésze melegen felszólalt népiskoláink ’s különösen néptanitóink árva ügyében. Inditványozá a’ clerus jövedelmeinek rendeltetésök eszméjével öszhangzóbb felosztási elvét. De inditványa a’ pártolások és czáfolatok közben kiadá lelkét, mig nem B–ak érintett eszme-coordinatiójában sirját találta. Liszt Fridrik oeconomiai nyelvén szólva: még jó, hogy maga a’ vis producens is saját productumának sorsában nem részesittetett, mert igy az eszmének legalább egy szerencsésebb időbeni reproductioja még mindig remélhető. Kifejté a’ tárgyalás közben ugyancsak B. I–, mikép a’ clerusnak koránsem tulajdona az általa birtokolt roppant sok jószág; mert – ugymond – a’ tulajdon fogalmát csupán a’ dominium utile és directum együttvéve fejezi ki, és olly személy vagy testület, melly az általa halálaig használt vagyonrol egyáltalában nem rendelkezhetik, azt öntulajdonának nem is nevezheti. Ennyi az első napnak eredménye. – Másodnapon már számos alkotmány-őrök állottak edzett torokkal a’ terem egyik oldalán, midőn abba az elnök belépett. Hitelesittetvén a’ tegnapi jegyzőkönyv, azon pontnál, hol a’ nemzeti közterhek miképeni viselését tervezendő országos választmány iránt hozott abbeli határozatunk olvastatott, hogy követeink egy országos pénztárnak minő forrásokból leendő felállitására nézve kapott anyautasitásukhoz szigorún ragaszkodjanak, – Sz– ur ugy kivánta a’ szerkezetet módosittatni, hogy, mivel abban az adó szó nem emlittetik, tétessék oda positive, mikép különösen az adó tárgyában tartozzanak követeink anyautasitásunkhoz szigorún ragaszkodni. Azonban mivel az országos választmány nem in specie az adó, hanem a’ közterhek viselésének alkalmas módjai iránt fog tervet késziteni, ’s mivel a’ jegyzőkönyvi szerkezet különösen ezen választmány tervezetére vonatkozott: természetes, hogy a’ szólók többsége a’ csekélyes módositást nem akarhatta logice elfogadni. Ezen kis módositványnak ostromlása közben V– A– sz.biró ámitásnak nevezte Sz– J– heves előadását, ki, szerinte, csupán a’ jelenlévő szegény nemességet akarta a’ haladási párt ellen felingerelni az által, hogy az érdeklett országos választmány czélját már eleve az adó eszméjével ugyanazonitá. Az ámitás szót odavetett keztyűkint vette fel Sz– ur, ’s most ex professo támadta meg V– A– személyében az egész ellenzéket, mellynek egy pár év előtt még maga is bajtársa volt. Mintegy 150 nemes atyafinak védszárnyai alatt neki bátorodva, ezek voltak fegyverei hősünknek: „B–ak követje, – ugymond – az orsz.gyülésen inditványt tett az adóra nézve, de a’ házi és hadi adót közteherviselésnek keresztelte, hogy igy az ingerlő adó-nevezet megszünjön, ’s egy szelidebb kitétel által csábittassék el a’ nemesség, szabadságának feladására. Ugy de a’ közteherviselés még gonoszabbul van kigondolva az adónál is; mert ha minden terhet közösen viselnek nemes atyánkfiai, mi természetesb, mint hogy egykor még ujjonczokká is kell lenniök a’ paraszttal együtt! És azt hiszik a’ tek. RR. hogy most a’ nemesség közköltségén alapitni szándéklott népiskolák ’s egyéb intézetek a’ szegény nemesség javára szolgálnának? Oh! azok egyedül a’ gazdagok intézetei lennének, ’s a’ szegény nemesség csak kárát vallaná. A’ pesti hidat is kik fogják koptatni, nemde a’ gazdagok, a’ zsidók, mig a’ szegény nemesség azt szemével sem látja, holott közösen épittetik vele*. Minden adózásaink csak a’ gazdagok és külföldiek javát mozditják elő, mig a’ szegény nemes embert a’ paraszttal együtt kihajtják utakat csinálni, kövecset hordani, ’s ezt mind a’ közteherviselés firmája alatt. És midőn az ember nemes-társainak mind ezt igy kimagyarázza, még ámitónak bélyegeztetik; – ámitók inkább és tulajdonkép azok, kik az országgyülésnek a’ közadó behozatalárai törekvését a’ szegény nemesség előtt eltakarva, eltitkolva, ősi szabadságunkat ekkép felforgatni igyekeznek ’stb. ’stb.“ E’ beszéden, melly a’ már eleve felizgatott szegény atyafiakhoz intézteték, minden jobb kebel felzendült, ’s az többek által valóságos lázitásnak bélyegeztetett; de elnökileg sem el nem tiltatott, sem utba nem igazittatott. Commentarul annyit jegyzünk meg, hogy megyénkben jelenleg három tisztujitási párt létezik: az 1-sőt képezi az értelmességnek igen nagy többsége T– K– és G– K– jelöltek főnöksége alatt, – a’ 2-ik egy csendes kis cohors, M– I– és ismét G– K. jelszóval, – a’ 3-kat képeznék azon néhány száz atyafiak, kik szegények nagy részint az adó-nem-fizetés csábjelszavával gyüjtetnek T– T– táblabiró és ujra M– I– zászlaja alá, olly eszközök által, minőknek egy eredeti példányát felebb hüven közöltük. Ezen harmadik firma alatt azonban a’ diadal nekünk moralis lehetlenségnek látszik, minthogy M– I– az adót noha nem nyilvánosan, de határozottan pártolja, mig T– épen ezen eszme elleni antipathiájával gyüjti táborát. Illy ellenkező elemeket nehezen hiszünk egyesülhetőknek*. – E’ második napon a’ fenleirt izgató beszéd daczára, ’s több illyeneknek ellenére a’ nem adózók szörnyen elveszték a’ csatát: mert ámbár a’ bástyául becsőditett adóellenes phalanx megül szokatlan bátorsággal puskázták az ellenzékre lőporukat, ezt mégis csak annyira sem ingerelhették, hogy az adót legkisebb discussio alá venné. ’S igen okosan, minthogy az adó nem is volt egyáltalában vitatkozási thema, hanem volt a’ jegyzőkönyvi stylus, mint fönebb érdekeltük. Ezen erőtetett de sükeretlen puskázásból bebizonyult, hogy nálunk egy negyedik factio is létezik, mellynek neve ugyan nincs, ’s pénze sem levén, az adó elleni jelszavát használja pengő ércz helyett, ’s ekkép ingyen akar magának adhaesiot szerezni, mellyel netalán akármellyik főpárthoz szivesen csatlakozva, ezt tulnyomóvá teendené. Az olcsó illiberalismusnak eme’ hősei ma a’ népkegy-vadászatban annyira haladtak, hogy a’ szabad ajánlatok ős eszméjéről is azt mondanák, miszerint azok neve alatt a’ legborzasztóbb adók nemeit gondolja ki az országgyülés. Az érintett phalanx, a’ bátorságnak eme’ férfihoz nem illő forrása, végiglen megtartaték gyülésünkön, ’s a’ harmadik naptól kezdve egész utolsóig, házi összes végzéseink annak zajos befolyása alatt keletkeztek, mig az ellenzékből harmad napon már a’ kaputosok is jobbára hijányoztak. – Tisztujitásunk határideje még nem tudatik.
Ho hó! Ugyan minő kútfőből meriti ezen ur tudományát a’ haza dolgairol? még eddig egész Magyarország azt hitte, hogy a’ pesti hidat részvényes társaság épiti, ’s nem a’ nemesség; fizetni pedig csak azt fog rajta a’ ki koptatja; de Sz– ur ezt máskép tudja. Lám lám! aztán csudálkozzék az ember, hogy az „Augsburgerin“-t olly hitelesen tudósitgatják Magyarhonból a’ magyardolgokról.
Szerk.
Itt kell megjegyeznünk, mikép sokak által felhivatánk a’ minap a’ P. H. 334. sz. közlött ime’ soroknak: „A’ nagyok jelöltje T– K. első, ’s G– K. másod alispánságra; elenökben M– I– van egy hatalmas párt által első alispánságra jelölve. A’ tisztválasztás Nyitrának nem csak tisztikara, hanem szelleme fölött is határozand felderitésére. Mindenek előtt eme’ kivonatot teljesen kétértelmünek tekintjük, más jelentéssel nyitraiakra, mással külmegyeiekre, viszonyainkba nem avatottakra nézve. Ugyanis T– és G– megyénk nagyainak csakugyan jelöltje; de tulajdonkép csak ezekre illik ama’ kitétel is, melly M–ről iratott, hogy egy hatalmas párt által vannak kijelelve, valamint az is, a’ mi csak általában mondatott, hogy a’ tisztvál. Nyitrának egyszersmind szelleme fölött határozand: mert ezen két férfiu az, kikhez a’ tisztikarnak 9/10-ed része, ’s az értelmiségnek szinte illy aránya, ezen felül megyénk előkelősége, ’s ezek által az érintett hatalmas párt, és hihetőleg a’ diadal maga is csatlakozik.
