CCIX. Ker. ülés,
CCIX. Ker. ülés,
junius 8-kán. Elnökök, jegyző, naplóvivő, tárgy mint tegnap.
Folytattatott a’ mélt. főRRnek a’ sz. k. városok elrendezése tárgyábani 2-ik izenete, és ugyan a’ 91. §-tól kezdve. A’ mai tanácskozás nevezetesb eredményei következők:
B. követe inditványba hozá, hogy a’ ,közlakos’ és ,polgár’ és ,választópolgár’ nevezetekkel cseréltessék föl. Ha nem lehet meggátolnunk – ugymond – hogy egy osztály magát nemesnek, más ismét mágnásnak nevezze, legalább, midőn egy osztályt szélesb alapra állitunk, ne ruházzuk fel azt olly nevezettel, mellynek közönségessé kellene válnia. Most, ha a’ haza valamennyi lakosaihoz közönségesen akarunk szólani, neveztetet, melly mindenre illjék, alig találunk ezen kivül: ,emberek’; tehát őrizzünk meg egy nevezetet, mellyen a’ haza minden fiaihoz szólhassunk, melly nevezet miveltségre mutasson, melly alá mágnások, nemesek, szóval a’ nemzetnek minden osztályai foglaltassanak, ’s illyen nevezet e’ szó: ,polgár.’ – Zavart okoz a’ fogalmakban, ha mindenki nevezheti magát a’ haza polgárának, de a’ városokban már e’ nevezettel nem mindenki élhet, ugy, hogy ha valaki a’ 89. §. alá nem esik, és polgárnak szólittatik, azt magától el kell háritania épen ugy, mintha nemesnek, papnak, k. tanácsosnak szólittatnék, és nem az. Közös pedig a’ polgár nevezet nem lesz, mig az rangképen használtatik, mig az a’ városi lakosak bizonyos osztályának czíme leend. ’S ne felejtsük el, hogy az illyen névbeli különböztetések örökösebb gátot állitnak fel az emberek ’s osztályok közt, mint magok a’ kiváltságok ’s jogok. Például Francziaországban a’ nemesség kiváltságai elenyésztek, de a’ nemesi czim most is használtatik, sőt ujak vétetnek föl. – Abban, hogy ez közlakos, amaz polgár, van valami ingerlő, mintha azt mondanák: ez közlegény, amaz káplár, ’s emlékezteti az embert azon korra, midőn a’ ,jobbágy’ és ,ur’ nevezet kezdett használtatni. ’S nem lesz e különös, hogy ki képességét elveszti, az magát többé polgárnak nem mondhatja azért, mert például értéke 1000 forintról 900-ra süllyedt? – Ellenben, ha valaki megszünvén választópolgár lenni, marad egyszerű polgár, abban nincs semmi szégyenitő. Ez észrevétel igen fontos azért, mert, a’ mint a’ nemzet tagjait elkülönző osztályok ’s nevek mulnak, magok a’ nemzet tagjai a’ szerint forrnak mindinkább együvé. Francziaországban a’ czímek egyszerüsitése ’s az, hogy az egyszerű ,monsieur’ megszólitás általános lőn, a’ néposztályok egymáshoz közelebb-hozatalára ’s összetestvérülésére többet tett, mint tehettek kötetei a’ törvényeknek. A’ humanitás, az embernek tiszteletben tartása kivánja ama’ kifejezések fölcserélését; engedjük meg, hogy polgárnak magát érezhesse is, nevezhesse is minden ember az országban, mert félő, hogy ki magát annak nem nevezheti, majd annak magát érezni sem fogja. Nincs e’ változtatásban semmi politikai czél, a’ szegényebbek nem politikai jogokat, csak egy tisztességes nevet nyernek azáltal, mert nem nevezhetni magát polgárnak, olly lealázó érzést szül a’ kebelben! – de az nem, ha magát választópolgárnak nem mondhatja. – E’ változás eszméje már a’ kerületi első tárgyaláskor megpendült, de akkor nem volt olly szükséges, mivel, miután minden polgár lehetett az előbbi szerkezet szerint polgár, kinek bármi birtokocskája volt, a’ közlakosok sorába csak a’ cselédek ’s effélék jutottak volna, ellenben most 200, 600, 1000 pfrt. érték kivántatik meg, és igy forintoktól ’s fillérektől függne, ki élhessen a’ ,polgár’ tisztes nevezettel. Ezek azon okok, miknél fogva a’ törvényhozás, ha humanus akar lenni, a’ polgár nevezetet nem tagadhatja meg senkitől, erre joga sincs; attól, hogy ki legyen választó, nincs eltiltva senki, ez mindenkinek szorgalmától ’s erejétől függ. – Ezen inditvány általános tetszésre talált, ’s az emlitett ,közlakos’ név mindenütt ,polgár’, a’ ,polgár’ pedig ,választó’ névvel fog fölcseréltetni a’ szerkezetben.
Másik nevezetes kérdés volt az őrsereget illető, mellyrőli intézkedést a’ főRR. e’ munkálatból kihagyatni kivánják. A’ ker. jegyző reá állott erre, minthogy a’ polgári képesség körüli elvek változásával nem látá többé szükségét, hogy azok, kik a’ régi 89-ik pont szerint polgárok lehettek volna, az őrseregbeni szolgálatra kényszerités mellékes módja által kirekesztessenek. Most már a’ vagyonosság elve vétetvén föl, illy mellékes kirekesztési módra szükség nincs többé; azért az őrseregrőli rendelkezés, melly a’ választmányi javaslatba főkép ez okból tétetett be, kimaradhat. – A’ többség azonban a’ városi őrsereget magasabb szempontból fogván fel, különösen egy megyei követ eleven szinekkel festvén annak fontosságát a’ zsoldos katonaság ellenében, melly a’ rendfentartási kötelességen olly könnyen túlmegy, és katonai zsarnokságra, önkény eszközévé fajul – megtartatott az őrseregrőli rendelkezés, és mindazon szakaszok, mellyek ezen eszmével kapcsolatban vannak.
Fontos változás történt a’ 123. ’s 124. §§-kat illetőleg, mellyek szerint a’ polgári képességrl a’ kisgyülés és felebbvitel utján esküttszék itél, ’s mellyeket a’ főRR. ezuttal is elleneznek. B. követe előadván, mint megy ezen biráskodás Franczia- és Angolországban; nálunk, ha már az esküttszéktől el kell állani, nem a’ közbirákra, hanem a’ városi közgyülésre kivánta a’ polgári képesség megitélését bizatni. – Az alkotmányos külföldön birák itélnek arról, de ezen birák örökösök ’s elmozdithatlanok, az igazságos ’s részrehajlatlan itéletnek minden biztositékai, nyilvánosság, szóbeli eljárás, szabad sajtó, teljes mértékben megvannak, ’s ezért a’ birák ellen nincs panasz; holott nálunk, akár választástól ’s igy a’ párttól, akár kinevezéstől ’s igy kormánytól függjön a’ biró, benne illy kérdésekre nézve tejes bizodalom nem lehet. Itéljen tehát nem a’ biró, hanem végkép ’s felebbvitel nélkül azon polgárok közgyülése, kik közé a’ panaszló belépni akar. – A’ már többször megvitatott tárgy azonnal szavazás alá bocsáttatván, 26 megye többsége 20 ellen (3 nem szavazván) eldönté az esküttszéket, azaz: a’ régi szerkezetet, ’s elfogadta B. inditványa szerint a’ közgyülés biráskodását. – Az esküttszéket fentartó, kevesebbségben maradt 20 megye következő: Arad, Bereg, Csanád, Csongrád, Gömör, Heves, Hont, Mármaros, Nógrád, Posega, Pozsony, Somogy, Soprony, Szatmár, Temes, Torna, Torontál, Trencsin, Vas, Verőcze.
A’ 143. §-nál előforduló azon kérdés: valljon a’ képviselők, a’ főRR. javaslata szerint, csupán a’ polgárok közül választassanak e, vagy a’ korlátlan bizodalom teljes szabadságával? Szótöbbséggel ugy döntetett el, hogy maradjon az eddigi szerkezet. A’ kevesebbségben maradt 19 megye, melly a’ főrendi javaslatot elfogadá, következő:
Árva, Baranya, Fejér, Győr, Krassó, Liptó, Mármaros, Mosony, Nógrád, Nyitra, Posega, Sáros, Szepes, Szerém, Somogy, Turócz, Veszprém, Verőcze, Zemplén.
A’ képviselőket illetőleg (143–153-dik §§.) szinte tetemes közeledés történt. – Ekkorig a’ képviselők két tulajdont viselvén, úgymint: választóit és tanácskozóit, azért nem lehete számukat megkevesbiteni, mivel választók valának, választást pedig igen kis számra bízni nem tanácsos – noha más részről éreztetett az anomalia, miszerint olly nagy testülettel (p. o. Pesten 1200 képviselő!) tanácskozni bajos lesz. Most már, a’ b–i inditvány szerint, az egyenes választók, hanem csak tanácskozók, számukat minden veszély nélkül le lehet szállitani. Ezért B. követe azt inditványozá, hogy olly városokban, mellyeknek lakosszáma meg nem haladja az 1500-at, legyen 30 képviselő, ezentul 30 ezerig minden 1000 után 2; miszerint lenne Pesten, 80000 lakost véve föl, 415 képviselő. – Ezen inditvány némi módositással, hogy t. i. a’ kis városokban legalább 60 képviselő legyen, elfogadtatott; föltételül köttetvén ki, hogy a’ polgárok egyenes választást gyakoroljanak ’s a’ képviselők csupán tanácskozó testület legyenek; mit ha a’ m. főrendek el nem fogadnának, a’ RRdek azonnal visszatérnek a’ képviselők előbbi számára. A’ kis városokat illető módositás, hogy t. i. 1500-at meg nem haladó lakos-számmal biró városok legalább 60 képviselőt válasszanak, azért látszott szükségesnek, mert különben némelly kis város állapotja e’ tekintetben roszabb lenne a’ mostaninál.
A’ 146-ik §-us b) pontja, miszerint fizetéses közhivatalnokok képviselők nem lehetnek, ezuttal is megtartatott. – A’ c) pontnál, melly a’ papokat ’s katonákat kizárta, de mellytől a’ papokra nézve a’ RRdek elállottak, megjegyzé a’ ker. jegyző, hogy a’ papok világos emlitése kihagyatott ugyan, mivel ebben magokra nézve valamelly disztelenséget láttak, de ez nem azt teszi, hogy a’ papok most már képviselők lehetnének, mert ők a’ b) pont alá, a’ köztisztviselők közé tartoznak, és igy ezentúl is kizárva maradnak. – A’ többség azonban más értelmet ada a’ minapi határozatnak, ’s a’ papoknak minden reservata nélkül megadá a’ képviselői képességet.
Végre a’ 213. §-nál a’ főfelügyelő több ízben bőven megvitatott ’s a’ városi követek által szenvedélyesen ellenzett kérdése fordult elő. Egy m. követ roszalá ezen idegen elem behozatalát, a’ sinecurákat szaporítni nem akará, rajzolá a’ főispáni hatalom káros befolyását a’ megyékben, mellyek pedig már a’ kifejlett önállás és függetlenség jó magas fokán állanak, ’s még sokkal roszabb következéseket várt a’ főfelügyelői befolyástól a’ városi életre, hol még politikai fejlettség épen nem létezik, ’s megjegyzé, hogy épen a’ m. főRR., kik egyébiránt nagyon is szeretnek a’ privilegiumokra hivatkozni, ezen kérdésnél teljesen elmellőzik a’ városok privilegiumait, mert ezuttal más érdek ugy kivánja. – Több városi követ, hivatkozva azon okokra, mellyeket B–cze követe már ismételve bőven előadott, kijelenté, hogy nincs politikai eszme, mellytől a’ városokban annyira irtóznak, mint a’ főfelügyelő eszméje. – Szavazásra kerülvén a’ kérdés, 31 megye többsége 17 ellen megtartá az eddigi szerkezetet, ’s elveté a’ felügyelőket. A’ főrendi javaslatot, vagyis: felügyelőket pártoló megyék ezek: Árva, Baranya, Békes, Esztergam, Fehér, Győr, Hont, Liptó, Mosony, Pozsega, Sáros, Somogy, Szepes, Szerém, Szabolcs, Turócz és Veszprém. – Szavazás közben erőteljes nyilatkozások történtek a’ tárgy mellett ’s ellen. Sz. követe N. követének felelve, a’ polgárok becsületét ’s szilárd jellemét vélte legyaláztatni azáltal, ha róluk föltétetik, hogy függetlenségöket egy főfelügyelő ellenében fentartani nem tudják; – nem sinecurák – ugy mond – ezen kir. főfelügyelők, hanem azt eszközlik, hogy a’ városi tisztviselők ne legyenek sinecurák, hogy ezeknek durva visszaélései megszünjenek, hogy zsarnokságuk, melly alatt nyög most a’ városi nép, lehetetlen legyen, hogy rövid idő alatt házakat ne épitsenek ’stb. Most ezen visszaélések gátolására csak a’ hosszu és sokszor sikeretlen dicasterialis ’s kir. biztossági ut van szokásban; az állandó főfelügyelő kapocs lesz a’ városok ’s végrehajtó hatalom közt ’s rögtön orvosolja a’ visszaéléseket. Végre e’ szónok nem a’ polgárok, hanem a’ tisztviselők ’s választott polgári zárt testületek antipathiájának tulajdonitá az ellenszegülést, melly a’ főfelügyelők eszméje ellen a’ városokban nyilatkozik. – Egy szabadelmű megyei követ, ki ezuttal szinte a’ főrendi javaslat mellett nyilatkozott, csodálkozását fejezé ki, hogy a’ városok a’ választók számát minél alább akarják szállitani, most pedig a’ főfelügyelőt is annyira ellenzik, Ez azt mutatja, hogy Sz. követének gyanúja alapos, és a’ városi tanácsok, alsó ’s felső ellenőrséget kikerülni akarván, előbbi zsarnokságok fentartásán dolgoznak. A’ városoknak a’ megyeinél szabadabb alkotmányt adni, ’s monarchiai országban a’ főfelügyelést kirekeszteni akarni, hiú álom. Szónok tehát akar felügyelőt, de nem ollyat mint a’ főRR. javaslanak, hanem korlátoltat, ki hivatalos orgánja legyen a’ végrehajtó hatalomnak administrativus tekintetben, de politikailag semmi. – Egy harm. megyei követ sajnálja, hogy a’ tábla e’ szavazás által ismét olly térre teszi magát, honnét a’ majdan szükségessé leendő visszalépés bajba ’s pirulásba kerül. Monarchicus országban állandó auctoritás nélkül akarni kormányozni csupa képtelenség; a’ főfelügyelő eszméje tehát helyes és elkerülhetlen, bár nem olly alakban, mint a’ főRR. javasolják, hanem kellőleg korlátolva. Ez föltétele az egyenes választásnak, mellytől ő, mint S. követe, soha el nem áll. Törvényes de korlátolt befolyást kell engedni a’ kormánynak, ha azt a’ lehetlenség terére szoritani ’s törvénytelen eszközökkel élésre kényszeriteni nem akarju, ha azt nem akarjuk, hogy titkos rendőrség által kormányozzon. – Egy negyedik megjegyzé, hogy a’ franczia rendszer efféle kormány által kinevezett tisztviselőket, kik a’ központi kormány és municipiumok közt kapocsúl szolgálnak, szinte szükségesnek tart, pedig a’ franczia szabadsággal még egy kis időre beérhetjük mi is. Hogy a’ dolog szokatlan, ez nem argumentum, mert hiszen elég megszokott dolog nálunk a’ rendetlenség, de azt talán csak még sem akarjuk fentartani? – A’ városok ifjult szelleme nem fog egyes nyomorult ember vasvesszeje alá igáztatni; ha pedig ez megtörténik, ugy nem érdemlik a’ szabadságot.
Ezek ellenében a’ főfelügyelők ellenzői mind csak a’ főispánok ’s kir. biztosok visszaéléseit ’s törvénytelen eljárását emlegetik, ’s a’ fejletlen városi életet illy veszélynek kitenni nem akarák; a’ hivatalosztás általi megvesztegetésnek uj csatornákat nyitni nem akartak; arra, hogy a’ tisztviselők eddigi visszaélései megszünjenek, elegendőnek hitték a’ szabad választást ’s a’ közgyülés ellenőrségét; hivatkoztak más országok szabad városainak példájára, hol szinte nincs kormányi felügyelő; kiben, főleg ha a’ főRR. javaslata szerint jőne létre, nyügöt, spanyol inquisitiót, zsarnok botot, láttak; a’ főispánok példájából mutogaták, hogy a’ főfelügyelők nemcsak administrativus körben maradnak, hanem hatalmukat politicai czélok kivitelére is forditandják; Francziaország rendszerében épen a’ centralisatiót ’s túlságos kormánybefolyást mondák azon árnyoldalnak, mellyet elsajátítani nem kell; egyébiránt azon ország példáját reánk nem is vélék alkalmazhatónak, mert ott szabad sajtó, nyilvánosság, nemzeti őrség van, nálunk peig semmi efféle garantiái a’ szabadságnak; korholák Sz. követét, hogy a’ zsidóügyben annyira hivatkozott a’ városok antipathiájára, ’s azt használta a’ zsidók polgárositása ellen fő okúl, most pedig semmi tekintetbe nem akarja venni ezen antipathiát a’ főfelügyelők ellen. Csalódásnak hivák azt hinni, hogy ha főfelügyelők lesznek, a’ kir. biztosságok megszünnek; ezek akkor is megmaradnak ’s még szükségesebbek lesznek, mint most. – B. követe, ezekre válaszlólag, nem a’ főispáni hivatal természetének tulajdonitá a’ főispáni visszaéléseket, hanem annak, hogy e hivatal a’ katonai erőszak korából származott rég ’s e’ jellemét némileg maig fentartotta; nem igy a’ most felállitandó főfelügyelői hivatal, mellyet kellőkép korlátolni lehet. – Az eredményt előre bocsátottuk.
A’ városi ügy kerületi átnézése után ugyanez, ’s a’ vallásügy fog orsz. ülésekben tárgyaltatni.
Jun. 9-kén szünet.
