FRANKHON.
FRANKHON.
Nem lehet tagadni, hogy az orosz czár véletlen londoni látogatás Frankhonban mondhatlanul gonosz benyomást tett. ’S ha nem nagy hitelt érdemel is az, mit az angol „Standard“ mond, hogy t. i. Joinville hg röpiratának megjelenése határozta el a’ czárt e’ látogatásra – mert ő fölsége fogadására már hónapok óta tétettek készületek Londonban – mindazáltal e’ látogatásnak Frankhont annyira mellőző szine nem egészen alaptalan okúl szolgálhat némi politikai sejtelmekre és combinatiókra. A’ franczia ministerségi sajtó tartózkodik minden véleménynyilvanitástól, minthogy különben is érdekében fekszik, Frankhon helyzetét olly szinben tüntetni föl, miszerint az Europa minden hatalmaival legjobb egyetértésben lenni látszassék. Innen nem nehéz megérteni, miért hagy a’ ministeri lapok egyedül csak szemlélődésre és az ünnepélyek leirására szoritkoznak. Az ellenzéki sajtó nem olly hallgatag, ’s a’ Gazette de France és National mindenféle gyanitásokba merülnek a’ czári látogatás czéljára nézve. A’ Gazette p. o. ollyasmit gyanittat, hogy Londonban alkalmasitn előkészületek tétetnek egy Frankhonban támadható eshetőségre nézve, mellyhez a’ legitimista-lap némi reményt köt. Fölösleges megemliteni, hogy itt Bourbon-restauratio értetik. A’ National is egy Frankhon elleni szövetség előkészületét, a’ Brunnow-szerződés megujitásának előjelét látja e’ látogatásban, de azzal vigasztalódik, hogy az angol nép nem igen nagy rokonszenvet mutat e’ szövetség iránt. Az Univers sokkal nyiltabban mondja ki e’ látogatás iránti nézetét, ’s ugy vélekedik, hogy az a’ Törökbirodalom jelen állapotjára vonatkozik. „Három nap óta“ – mond az emlitett hirlap – „Bulgaria és Rumelia földjét betű szerint keresztény vér árasztja el, ’s az albaniaiak bűntettei olly iszonyatosak, hogy a’ toll azt nem képes leirni. Oroszország kétségkivül nem soká kéretné magát, hogy fegyveres kézzel közbenjáruljon; sőt vannak emberek, kik azt hiszik, hogy az albaniai csordák lázadása nem egészen bizonyos ok befolyása nélkül történt, mellynek következése a’ közbenjárulás igazolását hozhatná magával. Egy kő a’ másik után esik le az óriási romról, mellyet ozmán birodalomnak neveznek, ’s melly határozottan összedűléséhez közelget. Még nem hozatott rendszabály ama’ pillanat esetére, mellyben a’ romlás müve magától is végbe menend, daczára ama’ támoszlopoknak, mellyekkel a’ diplomatia a’ korhadt épületet a’ rémitő beszakadás megakadályozása végett támogatá. Oroszország épen olly kevéssé van elkészülve (?), mint a’ többi hatalmak, e’ catastrophára, és az ezzel szükségkép összekötött hagyományosztályra, mellynél a’ legnagyobb osztályrészhez van reménye, ’s ezért módokról gondolkodik, miszerint e’ jövő eseményt még elhalaszthassa, mi csak fönséges és hatalmas szövetségeseinek megegyeztével történhetik. Minthogy Anglia túlnyomó súlyát a’ tuileriák cabinetjében ismeri, minden fáradsága Angliára van irányozva. Ugy hallik, a’ Törökbirodalom éjszaki tartományai a’ nagyur és pasáinak közvetlen kormánya alul fölszabadittatni, ’s Szerbiával közös keresztény fejedelem alá rendeltetni terveztetnek; a’ fejedelem egyelőre adózó hübérese lenne a’ portának, ’s ez alkalmasint megfelelne Anglia philanthropiai hajlamának, mellyet minden keresztény nép iránt mutat, az egy irlandi népet kivevén. Közös véduralom e’ félhatalomnak megnyerhetné az europai pentarchia hajlandóságát a’ nélkül, hogy Oroszország csak legkevesebbet is vesztene valódi befolyásából; mert országos vallásának e’ tartományok lakosságéivali azonságában a’ tulnyomóságnak olly elemét tartaná meg, mellynek egész hatalmát ismeri. Csak az itt a’ kérdés: fog e az angol kabinet a’ kelepczébe menni, melly e’ combinatióban nekie vettetett.“
Frankhon és Marokko között a’ surlódás nyilt háboruba látszik kitörni akarni, ’s a’ franczia ellenzéki sajtó e’ zavarok forrását egyenesen az angolokban keresi. A’ Courrier français a’ Tanger, Algier, Tunis és Tripolisban levő négy angol consul ellen egyenesen vádra kel, a’ tangeri angol consul azzal vádoltatik, hogy a’ marokkoi császár által hirdetett szent háborút egyenesen nekie kell tulajdonitani. Nem kevesbé ellenséges vádakkal illettetnek a’ többi angol consulok is, és az emlitett hirlap ugy vélekedik, hogy e’ helyzet nem maradhat igy; ideje, hogy Frankhon kérdést tegyen, és hogy Anglia valahára nyilatkozzék. Mert Afrikában nem a’ moslemek fanatismusa, hanem Anglia Frankhonnak legfélelmesebb ellensége, ki titkon a’ francziák által meghóditott népekkel szövetkezik, ’s ki a’ legszivesb barátság ömlengései közt már 14 év óta harczol Afrikában a’ francziák ellen. Alig szükség megjegyezni, mikint az angol ellenségeskedés e’ réme, a’ külpolitikának, ugy szólva, minden térein szüntelen kisérti a’ franczia agyakat; ’s ámbár nem tagadhatni, hogy Afrikában alig képzelhető az angol és franczia érdekek megegyeztetése, mégsem kell feledni, mikint a’ francziák mit sem mulasztottak el, hogy az éjszakafrikai népek főkép vallásos érzelmeit maguk ellen fölizgassák, és hogy Abd-el-Kaler személyében épen olly engesztelhetlen, mint fáradhatlan ellenségök van. Frankhon Afrikában minden esetre fontos crisis küszöbén áll, mert e’ téren számtalan érdekek összeütközését nem kerülhetni ki, ’s föl lehet tenni, hogy Anglia Frankhon befolyásának olly határtalan mértékbeni terjedését Afrikában nem örömest tűrendi, ’s ha e’ részben némi párisi hireknek hinni lehet, a’ tárgy már értekezés tárgya is volt az angol és franczia kormányok közt. Lehetetlen, hogy a’ dolog mind az angol parliamentben, mind a’ franczia kamrákban minél előbb szőnyegre ne kerüljön, annyival is inkább, mert hire van Párisban, mikint egy telegrafi sürgöny a’ francziák és mórok közötti ellenségeskedés kezdetének hirét is meghozta már. Joinville hg. erős hajóhad-osztálylyal fog Marokko partjaihoz evezni, mit békes demonstratiónak semmi esetre nem tarthatni. A’ többi europai tengeri hatalmak is hajókat fognak küldeni Marokko partjaihoz, ’s e’ surlódásnak közvetlenül azon üdvös eredménye lehet, hogy azon adó, melly még az afrikai kalózhatalmak idejéből tartatott fen Marokkóban, végkép meg fog szűnni.
A’ révek és kikötők javitását illető költségek, a’ követkamra junius 10-kei ülésében minden levonás nélkül megszavaztattak. A’ pairkamra által elfogadott közoktatási törvényjavaslat a’ kormány által a’ követkamrába hozatott át, ’s igy hihető, hogy e’ fontos tárgy még ez ülésben meg fog vitattatni az osztályokban, ’s igy véleményadás végett választmányhoz utasittatni. – A’ pairkamra az ujonczállitási törvénynyel foglalkozott. Legfontosabb változtatás benne az, hogy a’ szolgálatidő 7 évről megint 8ra emeltetett, ’s igy a’ kormány-javaslotta alakba öntetett vissza. A’ kormány a’ magányrendszer iránti törvényjavasltot is már a’ pairkamra elibe terjesztette.
