218. Kerületi ülés, julius 1-én.
218. Kerületi ülés, julius 1-én.
Elnökök: Kerkápolyi, Bánhidy; jegyző: Demeczky.
Ülés’ kezdetén az igazolási választmány jelentést tőn a’ Pozsony városi uj követ’ megbízó levele’ bemutatásáról. –
Folytattaték az országgyülési szállások iránti tanácskozás.
Mielőtt az orsz. választmány’ jelentése, mint közelebbi ülésben határoizva volt, pontonként részletes tanácskozás alá vétetett, többen nyilatkoztak még e’ napon is az egész ügyről általánosan.
Mindenek előtt egy mult ülési fölhivás’ következtében, melly előbbi közleményünkben végül emlitetik, jelenté az elnökség, mikép’ az árszabási iratok, miknek a’ törvényhozás elébe terjesztése kivántatott, a’ hon nem levő lovászmesternél csupán egy példányban levén meg, az illető hivatalból ki nem adathatnak. A’ többség e’ jelentésen annyival inkább megnyugvék, mivel azon polgároknak, kikre talán az árjegyzék sérelmes, a’ panaszló folyamodás’ utja mindenkor nyitva fog állani.
Ez elnöki jelentés után, – mellőzvén a’ pozsonyi kérelemirat elleni ujabb roszaló kifakadásokat, – Pozsony városa’ követelései védelmére először is egy városi követ emelt ma szót, mint mondá, érdekébe a’ városnak is, mellyet képvisel, ’s ellene a’ kisajátitás’ elvének, mit a’ választmány javasol. – Tapasztalás még nem igazolja a’ mellőzhetlen közszükséget, nem igazolja Pozsonyban és most sem, annál kevésbé ezután, midőn a’ távollevő mágnások’ bizományosinak szállás nem adatik, a’ városi követek’ száma kevesebb lesz; annál kevésbé akkor, ha az országgyülés Pesten fog tartani, hol a’ kormány és főitélőszékek’ tagjai ’s több honnagyok’ rendes szállást tartanak, hol eddig is rendkivüli katonai nagy összevonulások fényes vendégek’ ’s számos udvari kisérőik jelenlétében, minden megszorulás nélkül tartattak, hol a’ polgárok az orsz. választmányok’ ott munkálkodott tagjainak önmagok, egész készséggel ajánlák föl lakásaikat. Mindezeket szóló követ, mielőtt kimondatnék a’ közszükség’ mellőzhetlen volta, kéré figyelmébe vétetni, ’s ohajta előbb itt Pozsonyban is szabad szerződéssel kisérletet tétetni, ugy nyilatkozván, mikép’ Pest városa, bármennyit kiván is áldozni, hogy az országgyülés kebelében tartassék, azt olly áldozattal, minő a’ szállásadási kényszerités, megvásárlani nem kivánja.
Hasonló szellemben nyilatkozott az érdeklett város egyik, uj követe is. Szerinte az ingyenszállás, mi eddig divatozott, vendégszeretet’ gyakorlásából származik, ’s 1649-ig, mig az orsz.gyülés csak nehány napokigtartott, nem volt igen terhes; akkor kelle először törvénynyel meghatározni, hogy két hónapnál tovább ne tartson. Itt kezdődik a’ polgárság’ panasza ’s növekedett akkor, midőn a’ „Landtag” „Landjahr”-rá kezde változni. – Sokszor, hallók – mondá továbbá – hogy a’ RR. erőteljes, vagyonos polgári rendet ohajtanak; lehetséges e ez hasonló állapot mellett? A’ polgárnak kevés tőkéjét, mihez szorgalom után jut, nem ugyan törvény által, de tiltva van nemesi vagyonba beruházni; vesz tehát rajta polgári telket, épit házat ’stb. Hogyan lehet őt kényszeriteni, hogy e’ vagyona’ használatát akarata ellen bárkinek átengedje, és ki fogja kármentesiteni, ha lefoglalt szobái valamelly követnek nem kellene, ’s utána üresen maradnak. – Az innen eredő károsodás’ kimutatására hitelesen állitá, hogy a’ mult országgyülés után még két évvel is többre ment egy pár ezernél az üres szállások’ száma.
Ezek ellenében több megyei követ mutogatá helyzetünk’ ’s hazai körülményeink’ sajátságos voltát. Egy Londonban, vagy Párisban, mondaná, ugy szókva, elvész a’ nagy téren, a’ sok lakos közt a’ parliament’ személyzete; ott a’ hosszasb időre választott követek többnyire rendes lakosi a’ fővárosnak. Nálunk minden ellenkezőleg; nálunk, mellőzvén egyéb különbségeket, bármi kis városba összehívathatik az orsz.gyülés, ’s az ennek megnyitása előtt alig nehány nappal választott követnek nem kis zavarba kellene jőni a’ szállás miatt. ’S e’ tekintetben, midőn igazság követeltetik a’ városoknak, ne feledjük a’ megyéket sem; ne feledjük, hogy ez átmeneti időszakban, midőn a’ multra nézve rendelkezünk, az igazság’ tisztán természeti fogalmáról szó nem lehet; ne feledjük – monda még egy tisztes szónok – hogy az orsz.gyülési személyzet’ versenye károsan fogna hatni az itteni lakbérlőkre is. ’S ugyanezen szónok alkalmat vőn válaszolni azon állitásra is, mi közelebbi ülésben mondatott, mintha a’ kényszeritett szállásadás volna oka Pozsony’ sülyedésének. Tekintsük – ugymond – a’ dolgot, mint valóban áll: mig Albert herczeg ’s fényüző neje itt a’ várban tanyázott, mig itt lakott Batthyány primás, ki mindent becsült, csak a’ pénzt nem, mivel nagy ur volt: addig aranykora volt Pozsonynak. Miután azonban mindez megváltozott, ’s József császár a’ helytartó-tanácsot ’s kamarát is igen okosan elvitte innen: azóta olly baj érte e’ várost, mellyen a’ törvényhozás sem segithet és e’ részben ne is segitsen.
Mind ezek mellett azonban csupán egy megye volt, melly a’ nemességet semmivel nem akarván terheli, a’ választmányi munkálatot sem fogadá el; még többen kevesellék, mi abban foglaltatik is. A’ választmányi javaslatra nézve ez okból számos módositó inditványok tétettek. Kivántatott: hogy a’ szállásbér’ meghatározása az illető megyei városi hatóság’ közbenjöttével történjék; hogy a’ fizetés’ határnapja a’ rendes felmondási időtől, sz. György naptól kezdessék, ’s ha a’ szállástartó az évnegyed’ kezdetén, a’ rendes felmondási határidő alatt felmondja lakását, csak azon évnegyed’ hátralévő részéről, különben pedig a’ következő évnegyedről is fizesse a’ lakbért, mint e’ városban szokás; továbbá hogy az orsz.gyülés szállásul lefoglalt lakok’ bére, ha üresen állanak is, fizetessenek; ’s kevesen a’ lakbérlés’ szabad alkura bocsátását is sürgették.
Hasonló nyilatkozatok ’s javaslatok után végre a’ választmányi munkálat’ igen jelen állapotra inditványozott véleménye pontonként, következő eredménynyel tárgyaltaték:
Az a), b) és c) pontok felkiáltással lettek elfogadva. Ezek szerint ezentul az országgyülési szállásokért, azok, kik azt szerződésileg birják, a’ szerződési, egyebek pedig a’ lovászmesteri árszabásban foglalt bért kötelesek fizetni.
A’ fizetési határidő’ d) pontban emlitett kezdetét, 32 megye 15 ellenében, május 1-ről 1843-ki april 25-kére tevé, elfogadván, a’ választmány’ javaslatát, hogy a’ fizetés az időközileg ott hagyott háztulajdonos’ kármentesitéseül, az orsz.gyülés után még egy hónapra terjedjen.
Az e) pont’ tartalma szerint, kik orsz.gyülés’ kezdetén kapott szállásaikat később elhagyják, csak addig fizetne érette, meddig birták.
Némellyek ebben igaztalanságot láttak ’s kivánták, – miként már érintők – hogy az illy elhagyott szállások’ bére, főleg ha azután üresen állottak, legalább azon évnegyedre még fizettessék; akarák továbbá, hogy a’ lovászmester által lefoglalt ’s üresen álló lakok’ tulajdonosi is az ország’ pénztárából, vagy máskép kármentesittessenek. – A’ többség azonban mind’ ezen e), mind a’ következő f) és g) pontokra nézve, a’ szerkezetet hagyá meg, miszerint csak azon szállások’ bére térittetik meg, mellyek bizonyos egyének’ részére valának lefoglalva.
A’ többi pontok’ tárgyalása következni fog.
