FŐVÁROSI UJDONSÁGOK.
FŐVÁROSI UJDONSÁGOK.
Mult héten a’ Terézia külvárosban, két csinosan öltözött, de mind e’ mellett is szurkos kezü uracs, éjjel egy ház’ ablakán sétált be a’ szobába; az éber almu gazda azonban észrevevé a’ hivatlan látogatókat ’s ezek a’ nem remélt fogadtatására olly zavarba jöttek, hogy egy varróvánkosnál egyéb’ elcsenésére sem kedvök, sem idejök nem volt; mert hátukon csak uzgy feslett a’ finom posztó. Hétfőn este pedig Budán egy zsebelő csinyen kapatván elillant, ’s a’ Rudas fürdőnél átjáró csolnakba ugorván a’ nyomába siető trabantnak jól huzott a’ nyaka közé ’s azzal belökte magával a’ lélekvesztőt ’s már a’ pesti partokhoz közeledett, mikor elcsipeték. Képzelhetni, hogy melege volt, mert roncsolt arcza egy nagy vérfolt vala. Van ugyan olly körülmény, mint ez is vala, mit saját szemeinkkel látánk, midőn a’ legnagyobb emberbarát is kénytelen önvédelmi tekintetből kézzelfogható erősséghez folyamodni: de miután tehetlen állapotba helyezteték a’ tettes, ekkor dögönyözni azt, személyes boszuból, ez valódi baromiság legszelidebb nevezettel is. E’ látvány után, melly tömérdek nézőt varázslott ősz Dunánk’ partjára, Pestre tértünk; a’ hidon meglehetős élénk mozgalom uralkodott, mert a’ kellemes idő sok jámbort édesgetett Pestről Budára ’s viszont; e’ népzajlás’ daczára is azonban négy falkamarhát hajtottak a’ hidon, ’s midőn egy pesti vámszedőtül kérdenők: miért nem tartják meg a’ tilalmat, miszerint marhákat csak éjjel hathatni? azon feleletet kaptuk: hisz már éjszaka van! Hogy auguszt. 12-d. esteli nyolczadfél órakor, midőn a’ nap 7 óra ’s 7 kor nyugszik, éj van; ennek megértésére valóban vámszedői bölcseség kivántatik. Na de vannak lények, kiknek szegény fejökben mindig sötétség uralkodik. – Berlinben egy expolgármester a’ porosz királyt, Pesten pedig egy extanitósegéd a’ pestvárosi alkapitányt akarta meglőni; különös veszélyes érintkezése a’ valóban állati magnetismusnak. A’ dolog ebből áll: a’ kereskedő-iskola’ főtanitója H**, segédjét, mint alkalmatlan egyedet, szolgálatából elbocsátja, ez amannak egy mocskos levelet ir, mellynek rágalomteljes kifejezései H**t elégtétel-követelésre indíták, ugyanazért az alkapitánynál panaszt tesz, ki a’ vádlottat nemcsak hibásnak, hanem beszéde után elmebetegnek is nyilvánitatván az örmesternek kórházba vitel végett akarta átadatni. Ekkor a’ panaszolt fél pisztolyt ránt ’s azt ellenfelére süti, kinek a’ golyó vállát cseszté, de minden veszélyes következés nélkül, másikat pedig az alkapitányra, de keze megrántatván, félre lőtt; sőt még harmadszor is tűzelni akart, mert egyik pisztolya két csövü volt, hanem ekkor már kézbekeriték. – Pénteken d. e. 11 óra tájban hajóhidunk’ budafelőli egy csolnakja gyuladó félben volt, félóra mulva pedig a’ pesti oldalon is; de rögtön eloltatott. Szombaton d. u. nagy vízünnep volt. ,Széchenyi’ gőzöst ugyanis nehány ezer néző’ jelenlétében, a’ nemzeti szinház’ kardalnokai éneeklte Kölcsey-himnusz ’stb. után a’ Rákóczi induló’ hangmoralja ’s ,éljen, hurrah!’ kiáltások közt vire bocsáták. Ohajtjuk: hogy a’ csinos ’s erős jármű szilárdul daczoljon vihar ’s hullámokkal és soha zátonyra ne kerüljön. E’ napokban a’ két szív-utczában ismét egy némbert találtak halva. – Hr–y váltójegyző ur’ mult számunkban olvasható igazolásából csak ugyan az derült ki, mi felől ez ügyet rovatunkban érintők, mi is meg voltunk győződve, hogy t. i. Hr–y ur’ városi t.szék előtti meg nem jelentése nem lehetett vala lényeges ok ama’ czinkosok kibocsáttatására. – A’ dolgozóházbeli fegyenczek’ nagy része az uj szállásról szép csöndesen elillant! A’ porosz királyt budapesti magyar ’s német hirlapjaink’ nagy része Pestre várja; már mi csak akkor fogjuk megemliteni, ha valósággal köztünk lesz.
