398. Kerületi ülés, aug. 16.
398. Kerületi ülés, aug. 16.
Elnökök, naplóvivő: kik előbbi napokon; jegyző: Szemere.
Felolvastatván a’ RRnek az orsz.gyülés’ véghatárnapját kitüző leiratra vonatkozó nyilatkozata, meghitelesitetett a’ bányatörvény’ tárgyában készült III-ik üzenet.
Ezután jegyző Szemere kezdé olvasni a’ büntetőtörv.könyv’ II-ik részét, a’ büntető eljárást, melly kerületi választmány által, az esküttszékek’ elvének belealkalmazásával ujra dolgoztatott.
A’ III-ik fejezetileg (10. §.), melly a’ bűnvizsgáló birákról szól, észrevétele senkinek nem volt. E’ fejezet szerint bűnvizsgálatot egy személy magában sehol sem tehet, ’s illy vizsgáló birói tisztet az arra választott egyének megyékben csak azon eljárás kerületében viselhetnek, melly járásban állandó lakásuk van.
Ez ellen több nehézség hozatott fel, mondatván, hogy a’ vizsgálatbani ellenörség az eddigi faggató per’ természetével inkább volna megegyeztethető, ezentul nem lesz olly szükséges; de mi több, kivihetetlen. Megyékben, ha a’ bűnvizsgálásnak mindig együtt szolgabiró és esküdt által kell történnie, számos bűntett vizsgálatlanul marad, vagy a’ késedelem miatt nem egyszer el fognak tévesztetni a’ bűnnyomok. Hány megye van, mellynek némelly járásában szolgabiró sem lakik? ’s még azt sem kell felednünk, hogy a’ szolgabirónak ’s esküttnek közigazgatási foglalkozásai is vannak, hogy gyülésben törvényszékeken hetekig benülnek a’ székhelyen, hogy betegek is lehetnek ’stb. Némellyek ez okból kivánták, hogy mind a’ szolgabiró, mind az eskütt külön is tehessen bűnvizsgálatot, mig többen ez által a’ községi hivatalnokok’ öntudata’ ébresztésére is hatni kivánván, a’ megyei tisztviselő mellé mindenütt az illető helység’ egyik hivatalnokát, különösen jegyzőjét kivánák alkalmazni hasonló eljárásokra.
Másrészről mutogattatott, mi szükséges, hogy egyes ember’ önkénye ellenörség által kikerültessék a’ nyomozásban, melly egész eljárás’ legmélyebb alapja. Küönben megtörténhetik, hogy főleg a’ gazdag bűnös elleni vád örökre fedezetlen marad. Megvan ez okból az ellenörség Francziaországban, megvan Angliában is, hol ugyan a’ békebiró maga teszi a’ vizsgálatot, de ekkor azon személynek háza, ki ellen a’ vizsgálat tétetik, nyilvános, tárva áll mindenkinek. Az ellenvetés, hogy sok megyének minden járásában szolgabiró sem lakik, visszaélésen alapulván, a’ törvényhozás előtt tekintetet nem érdemel; nem a’ járás van a’ tisztviselőért, hanem viszont. A’ bűnvizsgálatot teljesitőnek saját kerületében kell lakni, mint lakik Franczia-, ’s Angolországban, melly utóbbiban a’ békebirák népességi szám szerint vannak felosztva. Nagyobb figyelembe méltó azonban a’ vizsgálat’ gyorsaságának lehetetlensége. E’ részben tehát inditványoztatott, hogy a’ rendes hivatalnokokon kivül más alkalmas egyének is ruháztassanak fel azon hatósággal, miszerint a’ bűnvizsgálói tisztet, fölhivatván teljesithessék, a’ bizonyitékok’ gyüjtésében, a’ bűnnyomok’ kijelölésében, segédül alkalmaztathassanak.
Ez inditvány elfogadtatott.
A’ 24. §. (IV. fejezet) továbbá pénzhamisitás’ esetében is a’ korona’ ügyvédére bizván a’ közvádlás’ kötelességét: ellene többen felszólaltak. Határozat lett: miután maga az orsz. választmány megyei biróság elébe tartozónak vélte a’ hamis papirpénz’ készitését, ’s nincs ok, hogy e’ biráskodás alól kivétessék az érczpénznek hamisitása, mi könnyebben fölfedezhető: a’ közvádlás is következetesen csak azon hatóság’ ügyvédére bizathatik, mellyet a’ biráskodás’ joga illet.
Hosszasb szóváltás volt még a’ 43. §. felett. Egy tiszai megye’ követe, ki, ha esküttszék lesz, örömmel át kivánja ruházni a’ főigazgatók’ ’s az ehhez orsz.gyülésileg ajánltatni javaslott közvádlók’ (35. §.) korlátlan kinevezési jogát a’ fejedelemnek, ki továbbá az esküttképesek’ összeirását (39. §.) nem látja szükségesnek a’ szolgabiró’ mellőzésével választmányra bízni, miután az összeirat ellen különben is megteheti bárki észrevételét, – mindenek felett roszalá, hogy az összeirott személyek közül az eljáró esküttszéki tagok közgyülésben évenként választatni, ’s aztán a’ választottak soroztatni rendeltetnek. (43. §.)
Mellőzve a’ két előbbi észrevételt, mellőzve a’ választmány által összeirásra tett azon észrevételt, hogy a’ szolgabiró sok foglalkozással van különben is terhelve, ’s hogy ez összeirás más országokban is, a’ politicai hatóság’ által teljesittetik: az előadás’ utóbbi része az esküttek’ választására nézve, mindenfelől pártolásra talált. Az orsz. választmánynak az esküttszék mellett külön véleményt adott kisebbsége, mellynek köztiszteletü tagjai a’ választási javaslatba hozák, olly nézetből indult ki, hogy miután az esküttszék’ eszméje még nem ment át a’ nép’ életébe, miután a’ nemzet, nem ismervén eléggé a’ polgári szabadság’ azon biztositékait, miket az esküttszéki eljárás nyújt, ragaszkodik hihetőleg az eddig ismert garantiákhoz: eszély kivánja, hogy e’ nagyszerü institutio a’ most ismeretes és népszerü választási alakban adassék át a’ nemzetnek. Hiszen, hogy több megye, még jelenleg sem birja helyes fogalmát ez egyszerü intézetnek, mutatja az utasitásoknak – istennek hála – kevesebbsége, miszerint esküttképesek csak nemesek lehetnének.
A’ RR. többsége azonban most már egész tisztaságában kivánja átültetni hazánkba e’ nagybecsü növényt, melly szabad nép’ éghajlata alatt idegennek nem mondathatik; ’s az intézet’ természete kivánja, hogy menten minden politicai izgatásoktól, menten minden szenvedélytől, lépjenek birói székbe az egyszerű polgárok. Választás által esküttszék helyett csak sedriánk lesz ismét; ’s az esküttek ellen, kik elválasztatván, mint eddigi törvényszékeink’ ülnökei, már a’ polgári hatóság által alkalmasaknak ismertetnének a’ biráskodásra, – illy választott esküttek ellen az általános recusatio’ joga következetesen nem is alkalmaztathatnék. ’S az idő is változott azóta, mikor a’ választmányi tagok még a’ választás által kivánák megizleltetni a’ nemzettel az esküttszéki eszmét; félni lehet, hogy a’ nehézségek által, mellyek a’ gyakori választással együttjárnak, épen ellenkező forma eléretni.
Illy nézetekből, főleg a’ tárgygyal leginkább ismeretes jegyző’ felszólalására, választás helyet, a’ sorshúzás fogadtatott el.
A’ tárgyalás a’ IX. fejezetig haladt.
Végül jelentést tőn az igazolási választmány, miszerint Bács megye Horvát Péter helyett, ujabban ismét Nikolics Izidor főjegyzőjét választá követül, ’s e’ követ megbizó levelét bemutatá.
