296. Kerületi ülés, octob. 2-án;
296. Kerületi ülés, octob. 2-án;
elnökök: Szemere, gróf Ráday; naplóvivő: Botka; jegyzők: Ghiczy, Palóczy.
Hitelesittetett: egy fölirat, Bukkariban hajózási iskola’ állitása iránt.
Ezután bizonyos Turcsek nevü hely iránt, melly Turóczban fekszik, ’s Körmöcz város’ tulajdona; e’ két hatóság között fenforgó hatósági kérdés ’s nagy többség által turócz megye’ részére döntetett el. Némellyek küldöttségi eljárást kivántak, miután a’ körülmények a’ törvényhozás előtt nem valának elég világosan tudva.
Tárgyaltatott végre a’ hajózási akadályok’ elháritása végett tervezett törvényjavaslat, mellynek készitésére több százra menő hajós gazdák’ kérelme nyujta alkalmat.
A’ törvényjavaslat’ 4-ik §-ai ingyen rendeli mindenütt a’ folyamok’ partjain kihagyatni a’ vontatásra szükséges utvonalokat. E’ rendelkezés egy Gallicziával határos megyének követe sérelmesnek állitá a’ partbirtokosok’ tulajdonjogára; főleg ott, hol a’ vizek folyásukat gyakran változtatják, hol állandó-vontató utak nem lehetnek. ’S előadása’ folytán többet annyival inkább sürgeték a’ partbirtokosok’ részére a’ kisajátitást elhatároztatni, mivel a’ folyam, mellynek partjait a’ vontatás miatt faültetvényekkel erősiteni nem lehet, mindig bejebb mossa a’ partbirtokosok földjét.
Egy mult országgyülésről ismeretes tiszai képviselő azonban nem látja helyét a’ kisajátitásnak. Hasztalan törekszünk jó közlekedési eszközök által érintkezésbe jőni a’ külfölddel, hasztalan költünk milliókat a’ fiumei ut’ létesitésére, ha belközlekedésünket lehetőleg könyüvé, olcsóvá nem tesszük, ha belkereskedésünket meg nem mentjük minden zsarolásoktól. ’S ha a’ hajósgazdák’ folyamodványát olvasva csodálkoznunk kell, hogyan mozoghat még folyamainkon csak egy két hajó is a’ tömérdek-akadályok miatt. Ezek közé tartozik a’ partbirtokosok’ önkényes zsarolása; önkényes, mert eddigi törvényeink is a’ hajózás’ minden akadályait megszüntetni rendelik, ’s e’ törvények’ nyomán kormányszéki szabály is adatott ki, hogy folyamon’ partjain mindenütt tér hagyassék, mellyben a’ vontat lovak mozoghassanak. A’ folyamok sok tekintetben hasonlók egyéb közlekedési utakhoz; ’s kérdi szónok, ha valamelly megye országutat vezet valakinek földén keresztül, szokásban volt e eddig is a’ kárpótlás? A’ kisajátitást csak magány-vállalatokra rendelő törvényünk, miután jogot adott egyeseknek kezelni az ország’ közlekedési eszközeit, természetesen nem feledkezett meg a’ status más egyesek’ jogairól. Különben is már azon körülményben, hogy valakinek jószága folyam mellett fekszik, olly jótékonyság van, mi mellett a’ status által igénylett kis áldozat egészen el fog enyészni.
Hasonló véleményben volt három olly törvény-hatóság’ követe, mellynek földét az ország’ legnagyobb folyói mossák. Olly servitusnak tekintik ők a’ vontató utak’ kihagyását, melly a’ parti jószágokhoz vétel, osztály’ alkalmakor is mindenkor beszámitatik az illető földbirtokosnak. ’S valóban nem is jutott még eddig eszébe egy birtokosnak is törvényesen kisajátitást követelni. E’ kisajátitás merőben képzelhetlen. A’ csalló-közben p. o. Pozsony megyében szüntelen szaggattatik hol egyik, hol másik part, változik a’ viznek folyása, ’s ma egyik, holnap másik parton kellene minden változás’ alkalmával kisajátitatni. Ki győzné a’ költségeket? Most a’ partbirtokos készen van a’ változásokra, kivágatja fájait, nehogy a’ viz vigye el, ’s tért hagy a’ hajóvontatásra. És ha már kármentesitésről lehet szó, a’ gőzhajózás által okozott hullámzás legártalmasabb a’ partbirtokosokra; ’s kinek jut eszébe a’ gőzhajózási társaságtól a’ miatt kárpótlást követelni? A’ hajózható folyamok és partjai, mondá egy követ, a’ satus’ tulajdonai.
Nem osztozott teljesen e’ nézetekben egy dunai megye’ ifjabb követe. Ő az eddigi partvonalokat a’ közönség’ százados tulajdoninak tekinti, de hol uj vonalra van szükség, a’ kisajátitásnak helyét találja.
A’ többség a’ szerkezet, tehát az utvonalok’ ingyen átengedését pártolá; kisajátitásnak csak ott levén helye, hol épületek, kertek, gyümölcsösök, vannak.
