A’ NÉMET ORVOSOK ’s TERM.VIZSGÁLÓK’ BREMA VÁROSÁBAN TARTATOTT GYÜLÉSE.
A’ NÉMET ORVOSOK ’s TERM.VIZSGÁLÓK’ BREMA VÁROSÁBAN TARTATOTT GYÜLÉSE.
Brema, sept. 24-én. Hogy a’ sujtás mellett mennyi realitást talál közlő az efféle gyülekezetekben, azt bátor volt már több helyen szabadon kinyilatkoztatni, ’s ennélfogva talán következetesebben cselekednék, ha ezen sorokat nem közölné: azon körülmény azonban, miszerint a’ magyar közönség’ számára egy magyar által és magyar szempontból felfogott és leirt képe ez ünnepélynek érdekesb lehetne, mint a’ máskép’ bizonyosan német ujság-közlésekből forditandó leirások, talán eléggé mentendi a’ nemzeti gazdaság’ ügyében tovább utazó ’s csak utközben Brémába vetődött közlőt a’ kis következetlenség’ vádja alól, ki máskép’ is (már szabad ideje’ szűke miatt is) nem akar e’ gyülés’ ’s az előfordult értekezések’ folyamának részletes leirásával ’s birálásával egész hasábokat betöltetni, hanem a’ mennyire ezt egy levél’ helye engedi, csak a’ gyülekezet’ itteni sajátságos jellemének ’s főfő momentumainak némi általános képmását adni.
E’ Németország’ éjszaki szélén tartott gyülekezet nagyobb részint csak éjszaki Németország’ orvosai ’s tudósai által képeztetett, a’ dél ez izben épen nem volt képviselve, ’s igy Bécsnek p. o. egyik tudósa sem jelent meg. Igen hires tudományos nevek szinte nem ragyogtak a’ résztvevők’ lajstromán, ’s Humboldt Sándor is, ki bizton igérkezett, akadályozva volt megjelenni; ’s e’ gyülekezet mégis, érdekességére nézve, alig áll utána egyikének a’ 21 öregebb testvéreinek; mert egy csillag ragyog ott fölötte tündöklő fényével az egészet fölvilágitva, ’s ezen csillag – a’ bremeni szabadság’ csillaga!
Elnöke e’ gyülekezetnek az ismeretes polgármester dr Schmidt vala, ki nemcsak a’ diplomatia’ körében egyike a’ legtiszteltebb neveknek – ő volt a’ bécsi congressuson a’ Hansa városok’ ügyes képviselője – hanem a’ bremeni köztársaság’ példátlanul tisztelt előljárója.
Ezen férfi nyitá meg sept. 18-án a’ gyülést egy beszéddel, melly ugy szavalójához, mint a’ gyülekezet’ mostani helyéhez egyiránt méltó vala. Kiemelve volt benne főkép’ azon viszony, mellyben a’ tudományos élet egy kereskedői város’ anyagi érdekeihez áll, mellyben a’ tudományt ’s müvészetet nem ápolhatják világkormányzó nagy maecenások; taglalva azután a’ természetvizsgálás ’s a’ kereskedési viszonyok közti összeköttetést és ennek becsét, ’s megmutatva, hogy ezek nevezetesen abban egyeznek meg, hogy mind a’ kettő, a’ kereskedelmi mint a’ tudományi respublica t. i. szerencsés fejlődésökhöz tökéletes kötetlenséget ’s teljes szabadságot kivánnak. Bremában a’ természetvizsgálók’ gyülekezete’ czéljainak előmozditására használtak a’ messze világrészekkeli kereskedői összeköttetések, ’s a’ város’ roppant kereskedői hajóereje. Végre kiemelé a’ tisztelt elnök azon hatalmat és befolyást, mellyel a’ tudomány politicai ’s társas életünkre bir, ’s itt jövendőnk fölött szép virradást látott beállani az agg és tapasztalt látnok.
Erre sok ’s nagyobb részint érdekes előadások következtek, ugy a’ nagy gyülésben, mint a’ hat szakosztályban, mellyek’ felhordása ’s taglalásába nem bocsátkozhatom, ’s mellyeket az, kit inkább érdekelnek, a’ nyomtatott gyülekezeti előadásban amugy is bővebben találand. De egyiknek emlitését mégsem mellőzhetem, minthogy minket közelebbről érint, ez t. i. egy hazánkfia’ előadása volt a’ pharmaciai ’s chemiai szakosztályban. A’ beszterczebányai ’s tavaly a’ gräczi gyülekezetben résztvevő honfiaink előtt eléggé ismeretes magyar táblabiró ur ez idén a’ bremai gyülést is diszesitendő, megtette a’ hosszú utazást, ’s útközben, mint hallottam, mindenütt nyájasan ’s megelőzőleg a’ pipázókat ürömtaplóba csaholt tűzzel megkinálgatván, elérte végre a’ helyet, hol egy magasabb birószék előtt az ujabb phosphorféle gyujtóeszközök, mint legveszedelmesebb, ’s még a’ versaillesi nagy szerencsétlenséget okozott portékának kárhoztatásával az ürömtapló’ mint gyujtóeszköznek bona fide szerzett régijogát kivívni kivánván, egy hosszú előadásban taglalta az üröm’ (arthemisia absinthium) ebbeli technikai tulajdonságait! Az általános méltányoltatásra, melly ezen értekezést hangosan követte, tisztelt hazánkfia magát még érdemesebbnek tenni iparkodván, egy következő ülésben még egyszer, de most nem a’ meggyujtásról, hanem a’ meggyujtandóról, t. i. a’ czigarókról azaz a’ magyar czigaro-gyártásról és dohánytermesztésről kezdett értekezni.
A’ második nagy gyülésben szokásszerint a’ jövő gyülekezet’ helyének választása történt, mellynek eredménye az lőn, hogy a’ melegen ajánlott Wiesbaden és Mannheim’ mellőzésével Nürnberg városa választatott jövő évi gyülés’ helyéül. Erre a’ város által e’ gyülekezet’ számára veretett emlékpénz osztatott el a’ tagok közt, mellynek egyik felén a’ bremai születésü Treviranus és Olbers nagy férfiak’ képei, másik felén az idevaló muzeum’ némelly jelesebb természettudományi ritkaságai’ képmása látható. Ezen kivül még több munkák is adattak által a’ tagoknak, mellyek e’ gyülekezet’ tiszteletére szerkesztettek; igy névszerint az idevaló orvosi társaságtól e’ czím alatt: „Biographische Skizzen verstorbener bremischer Aerzte und Naturforscher.” Dr Hirschfeld S. E. által szerkesztett „Umrisse der Phrenologie”; végre dr Menke F. A. által ujonnan átdolgozott „Hypocrates’ aphorismusai.”
Az értekezéseken kivül e’ vándorló tudós gyülekezetesk’ becsét még a’ város’ tanuságos intézetekben, épitményekben ’s gyüjteményekben gazdagsága, a’ lakosok’ miveltsége, ’s minthogy e’ vándorlások, alkotójok’ első gondolata szerint, ferialis szórakozásnak is szánvák, azon mulatságok ’s kirándulások is teszik, mellyek a’ hatóságok’ részéről a’ vendégek’ fogadására előkészittetnek. ’S e’ tekintetben Bremának nem volt oka pirulni a’ legnagyobb országok’ fővárosai előtt is. Universitása ugyan e’ városnak nincs, van ellenben sok szép gyüjteményen, jeles muzeumon, jó kórházon kivül igen sok olly intézet, melly csak a’ magasb civilisatiónak ’s humanitásnak eredménye ’s biztos jele, ’s mellyek az illy városban összegyülő tudósokra nézve nemcsak igen tanuságosak, hanem kedélyileg legkellemesb hatásúak. Illyen a’ két, példánykép’ szolgálható árvaház, illyen a’ dolgozóház’, a’ siketnémák’ intézete, az ugynevezett „Seefahrt”-ház nyomorult tengeri hajósok’ fogadására, a’ három kisdedovó-intézet, a’ szegények’ háza, a’ testgyakorló-intézet (Turnanstalt) ’s több efféle. A’ lakosok’ szellemében pedig itt typusát találhatták a’ gyülekezet’ tagjai a’ német nemzet’ régi egyenességének ’s becsületességének. Igen gazdag embereknek száma itt nagy, a’ vagyonosság azonban általános, a’ valódi szegénység igen ritka, de azért alig is van város, hol a’ fényüzésnek kevesebb jeleit találná a’ vizsgáló. Itt nem a’ látszónak, itt csak a’ valónak hódolnak. A’ házak a’ tulságig tartatnak tisztán, ’s külsejök is, mi egész a’ tetőig kőszinű olajfestékkel van befestve, minden szombaton megmosatik; a’ kertecskék, mellyek főleg az ujabb város’ csaknem valamennyi házait környezik, a’ legszebb virágokkal ékesitvék. ’S az egyszerü széphezi illy vonzalom, ama’ fényüzéstől ment takarékosság, a’ tisztaság’ ezen szeretete ne legyen azután a’ nép’ moralis és politicai állására ’s életére a’ legboldogabb befolyással? Bizonyosan, ’s ezt ezen tisztán kereskedői ’s igy tetszőleg csak anyagi érdekeknek nyilt lakosságnál tettleg bebizonyitva láttam, ’s láthatta gyülekezetünk’ minden tagja, melly e’ respublica’ házi ’s nyilvános életébe pillantani el nem mulasztott.
Mi végre a’ mulatságot ’s kirándulásokat illeti: ezek is itt, az értelmes ember’ ’s főleg a’ tudós’ komolyabb életczéljához alkalmazva, csak közös, a’ szép „Union” nevű termekben tartott ebédekben, ’s az „Erhong” czimű vendégpalotábani esti társalgásokban állottak, melly utóbbiak, jelen levén szép számmal az éjszaki éghajlat’ szőke női szépségek is, rövid tánczmulatságokká is alakultak, ’s itt jogát fentartani láttam a’ régi három lépésű, lassú, igazi német keringőnek. No már illy keringő alig fog sok tüdősorvadást okozni! Fénypontja itteni mulatásunknak a’ nagy kirándulás volt, mellyet e’ szabad város tetemes költséggel elintézett, ’s melly csak illy tengeri kereskedést üző városnál lehetséges, sajátságánál fogva állandó és soha el nem feledhető benyomást tett mindnyájunk’ kedélyére. Vasárnap, sept 22-kén t. i. Stiefel carlsruhei professor egy nappal előbb tartott meteorologiai előadásábani jóslatának fényes beteljesedésével, a’ legszebb idő sok ezer embert gyüjtött össze Weser folyó’ szép partjára, hol három ünnepélyesen fölékesitett gőzhajó készen állott a’ tudósokat ’s a’ helybeli notabilitásokat, ’s igy mintegy 700 embert, a’ Weser’ éjszaki tengerbei kiömlésénél Brema városa által épitett kikötőbe – Bremerhavenba viendő. Katonai muzsika, ágyúdurrogások ’s a’ tömérdek néptömeg’ hurrahkiáltozásai közt elindultunk, ’s útközben a’ két parton fekvő helységek’ lakosai által mindenütt örömkiáltozással ’s a’ számtalan bremai ’s külföldi hajók által, mellyekkel találkoztunk, ágyúköszöntésekkel fogadva, délutáni 1 óra után elértük a’ Weser folyó’ tengerreli párosulása’ nagyszerű pontját – a’ kikötő. A’ látvány, főkép’ az illyest még nem látottra nézve gyönyörű ’s hatályos vala. Több a’ végnélküli vizterületről épen a’ kikötő felé vitorlázó hajón kivül mintegy 100, minden vitorlái’ felhuzása által ékesitett nagy tengeri hajó nyugton feküdt a’ biztos kikötőben, és sejditeni hagyta Brema városának nagy gazdagságát, tetemes tengeri kereskedést. ’S meggondolván, hogy még alig folyt le két évtized, hogy e’ helyen semmi sem állott, hogy Brema városa itt csak legujabb időben egy darabját a’ rideg partnak megvette a’ hannoverai kormánytól, ’s ezen köztársasági tulajdonán azután csak hamar ’s kevés évek’ lefolyta alatt egy egész szép várost ’s roppant költségü vizépitmények által a’ legbiztosabb kikötőt alkotta; – lehetlen a’ szabadság, az egység, ’s azon népszellem’, mellyet fentebb emliték, mindenhatóságát hódolva el nem ismeri. Nem tagadhatom, hogy búskomoly vegyületet nyertek érzelmei, midőn Brema’ köztársaságának maroknyi ’s mintegy 60 ezer főt tevő népét ’s ezen nagyszerű teremtményét a’ csaknem 15 millió lakossal biró nagy Magyarországgal ’s Fiuménk’ eddigi állapotjával összehasonlitám!! Minekutána a’ társaság a’ hajók’ hosszú során lesétál, ’s azok’ belsejét, ugy mint főkép’ a’ vizépitményeket, az óriási gátokat ’stb. megvizsgálta, ’s igen díszes ebéddel, melly főkép’ az éjszaki tenger’ terményei, tengeri csigák ’s rákok (Hummele) ’s a’ legkikeresettebb franczia ’s rajnai borok által jellemezve volt, fogadtatott volna, estveli 6 óra tájban ismét Bremának indult, ’s kisérve mindenütt a’ partokon fekvő diszesen kivilágitott helységek’ köszöntései ’s lövöldözései által, ide éjfél után érkezett, fogadva egész Brema’ várakozó lakossága által, mely tűzjátékokkal, a’ két parton fekvő házak’ ’s a’ nagy híd’ kivilágitásával és szünni nem akaró ,hurrah’-kiáltozásokkal örömét nyilatkozni, ’s az idegen tudósokban azon meggyőződést kivánta gerjeszteni, miszerint egy csupán kereskedői érdekeket képviselő nép a’ tudomány’ méltóságát ’s jogait is elismerni mindig kész.
A’ két, ezt követő napot még néhány jó értekezések az ülésekben ’s főkép’ az elnök’ egyszerű derék bezáró beszéde, azután Treviranus’ kőszobra a’ városi könyvtárba ünnepélyes felállitása, ’s az Olbers-monumentumnak szánt szép tér’ beszentelése, ’s az ez alkalommal tartott beszédek érdekesitették.
Dr Czilchert Robert.
