220. Kerületi ülés, oct. 29-én;
220. Kerületi ülés, oct. 29-én;
elnökök: Rutkay (Turócz), Szentpály (Ugocsa); naplóvivő: Zsoldos; jegyzők: Palóczy, Ghiczy, Vukovics.
Napi rend: hitelesités, főRRi válaszok, ’s irói tulajdon.
Hitelesittetett: a’ közadó’ megajánlása iránti izenet ’s fölirat, ’s a’ cső-törvények’ módositását tárgyazó törvényjavaslat.
Az elnökség jelenté, mikép’ a’ törvényjavaslatok’ szerkezetére felügyelő kerületi választmányba következő tagok választattak: Pázmándy Dénes, Török Gábor, Nagy Károly, Olgyay Titus, az öt kerületi jegyző, a’ városok’ részéről: Meszéna (Esztergom), a’ kerületek’ részéről: Kovács (Hajdú ker.).
Miután továbbá előbbi napon több idegeneket megjutalmazának a’ RR. a’ honositás által nemesi kiváltságokkal ruházván fel: egy dunai megye’ követe utasitása’ folytán kéré a’ RR-ket, méltóztatának kegyességöket honfiakra is kiterjeszteni. Ajánlák különösen küldői a’ RR. figyelmébe Frivisz Antal kapitányt, ki e’ rangra közvitézből saját érdemei által küzdött föl, fegyverrel 25 évig szolgálván a’ hazát, ’s résztvevén több ütközetekben.
A’ RR. ugy hivék, hogy az illyes ajánlat törvényhozás’ körébe nem tartozik; ezt az illető hatóságok önmagok szokták teljesiteni.
Következett több főRRi válasz’ tárgyalása.
A’ két tábla között még most is fenforgó sérelmi pontokra nézve, ugy szinte Pozsega, Szerém és Verőcze’ sérelmeinek fölterjesztése’ módja iránt is maradnak a’ RR. előbbi nézeteik mellett.
A’ váltótörvényi változtatásokat illető főRRi válaszban több uj módositás initiáltatik. A’ RR. ezt sérelmesnek találák kezdeményi jogukra nézve. Központi megyénk’ követe különösen állitá, hogy a’ felsőház csupán az alsótáblai javaslatokat adja elő nézeteit, ’s positiv előterjesztésöket nem tehetvén, más észrevételeit egyedül figyelmeztetőleg közölheti a’ RR-kel. A’ többség azonban ezeket most fejtegetni nem kivánván, a’ főRR. némelly észrevételeit elfogadta. Ezekre, midőn az izenet tárgyaltatni fog, még visszatérendünk, csak két pontot emlitvén meg e’ helyen. A’ főRR. egy nagy hiányát pótolák váltójogunknak, midőn rendelkezni kivánnak az iránt, micsoda személyek által vitessenek véghez a’ katonai véghelyeken az ovások ’s egyéb váltói cselekmények, ez iránti javaslatuk tehát annál nagyobb örömmel fogadtatott, mivel kezdetét láták benne a’ RR. a’ véghelyek’ rendezésének. Abban azonban nem egyezhetnek meg, hogy a’ váltótörvénykönyvben általában kimondassék, mikép’ azon személyek is büntetés alá veendők, kik fizetési tehetetlenségöket, vagy azt, hogy szenvedő váltóképességgel nem birnak, tudván, kötelezik magukat váltóilag. Ez kereskedőkre, bukás’ esetében most is áll; általános kimondás azonban a’ büntetőtörvénykönyvbe tartoznék, nem váltójogba, ’s még akkor is nagy megfontolást érdemlene, mikép’ honosittassék meg, vagy csak behozassék e az ugynevezett: Wechsel-Arrest. ’S ha behozatnék, mond jegyző, ki lenne terjesztendő azon csalárd nyerkémekre is, kik fiatal emberek’ tapasztalatlanságára üzérkednek.
Olvastatott továbbá a’ községi jegyzők’ sorsának biztositását tárgyazó törvényjavaslat iránti főRRi válasz. A’ főRR. e’ részben feleslegesnek tartják a’ rendelkezést; mit azon ifju követ, ki a’ kérdéses törvényjavaslatot készité, hajlandó lenne gúnynak venni, ha nem tudná, hogy a’ főRR részint nagy urakból állanak, kik nem sokat aggódnak a’ nép’ sorsa fölött, részint állanak főispánokból, kik olly kevéssé ismerik egy községi jegyző’ helyzetét, mint nem ismerik a’ szolgabirói hatáskört. Pedig hasztalan a’ felsőbb hivatalnokok, hasztalan a’ szolgabirák’ hivatali búzgalma, ha a’ községi előljárók, különösen a’ jegyzők által nem támogattatik, kik legközelebb állván a’ néphez, legközvetlenebb hatást gyakorolnak rá. Szükség tehát, hogy a’ községi jegyzők értelmes és tekintélyes emberek legyenek. Tekintélyök nem lehet, mig állásuk biztos nem leend. Most a’ jegyző egyiránt függ a’ földesurtól ’s a’ megyei tisztviselőtől, függ a’ községtől. Ha a’ jegyző csinosabban öltözik, azt mondják, ime a’ mi pénzünkön czifrálkodik; ha a’ földesurral gyakrabban van, vagy ebédre hivatik, alattomos szövetkezésről vádoltatik. Ez tovább igy nem lehet; szükség, hogy a’ jegyző se a’ földesurnak, se a’ községnek ne legyen rabszolgája, hanem legyen, minek lennie kell, alsólépcső a’ hivatali hierarchiában, millyen például az egyházi hierarchiában a’ plébánus, ki állásánál fogva sokkal több jót tehet, ’s teszen is a’ néppel, mint magas lakukból tesznek némelly püspökök. ’S szónok: annál inkább csodálkozik, hogy el nem fogadták a’ főRR. a’ törvényjavaslatot, mivel benne az eddigi földes-uri befolyás érintetlenül hagyaték, csodálkozik, hogy nem kivánják a’ községekbe bevinni az általok olly igen pártolt stabilitas’ elvét.
Egy dunántúli megyének követe ezekhez még a’ jegyzők fölötti czivódásokat emlité, mik a’ mostani ingatag állapotból erednek, ’s miket nem tudni vétkes ignorantia.
Mindezek a’ főRR-nek megiratnak.
A’ folyó homok’ megkötése iránt a’ főRR-nek semmi nehézségök nem volt, ’s azon föliratból is csak némelly kifejezéseket kivánnak kihagyatni, mellyben kéretik, hogy a’ magyar ezredekben valahára magyar tisztek alkalmaztassanak. A’ RR. e’ kihagyásban semmi lényeget nem helyezvén, a’ tárgy’ siettetése miatt is megegyeztek.
Az 1840: 25-ik törvényczikk’ módositását azonban folyvást sürgetendi az alsóház.
A’ levonási díjra nézve, melly Ausztriában ellenünkben is gyakoroltatik, ugy hiszik a’ főRR., hogy megvan részünkről kölcsönösség. ’S több városok’ követei támogaták a’ főRRi véleményt, előadván, mikép’ annak örökségéből, ki valamelly egészen idegen tartományba költözik, 10%-et lehuz a’ kir. ügyész, ugy szinte annak értékéből is, ki az örökös tartományokba megy, azon különbséggel, hogy ez utóbbi esetben 5% a’ városoknak engedtetik. A’ RR. azonban a’ levonást törvényesnek nem ismerheték, ’s annyival kevésbé, mivel csak némelly városokban mintegy kivételkép’ divatozik, holott azt Ausztriában törvény rendeli. A’ RR. tehát nem szünnek meg sürgetni, hogy e’ lehuzási dij Ausztriában, ’s hol most gyakorlatban, nálunk is eltöröltessék, vagy Magyarországban is törvény által általános rendszerré emeltessék.
Az egyetem’ állapota iránt, miként irtuk, vala adatokat fölvilágositást kivánnának a’ RR., hogy a’ körülményekhez képest magok rendelkezhessenek. A’ főRRi tábla ellenben óhajtá; hogy a’ tanitás-módra nézve czélszerű javitásokat rendelni ő felsége kéressék meg. A’ két tábla között tehát ez ügyben nagy vélemény-különbség van. A’ RR. illy körülmények között jelen országgyülésen egyességet nem remélhetvén, felhagynak ezuttal e’ tárgygyal; nehogy azonban hallgatással addig is a’ főRR-ket egyetérteni látszassanak, megirandják még egy izenetben, mikép’ a’ nemzet’ joga rendelkezni saját gyermekei’ növeltetéséről sokkal természetesebb, semmint csak kétségbe is vonathatnék.
Az egyházi adományok’ törvényszékeinek rendezése tárgyában is iratik főRR-hez még egy fölvilágositó izenet.
A’ gyors-irás’ megtanulására nem tanszék, hanem fáradhatlan szorgalom, hosszas gyakorlat szükséges; mire ösztönül szolgál, ha azoknak, kik magokat a’ gyorsirásbani kiképzésre szánják, némi biztositék nyujtatik, miszerint hosszas fáradsággal szerzett tudományuknak hasznát vehetendik. Illy nézetből a’ főRR. országos végzést tartanak szükségesnek, minélfogva jövőre mindenik táblánál a’ napló’ vitelére alkalmazandó gyorsirók’ száma, ’s fizetése előre határoztassék meg.
Felolvastatván e’ válasz; egy ifju követ szólalt fel. Gyorsirók’ képezését már csak azon körülmény is szükségessé teszi, hogy teljes országgyülési szabad ujság szerkesztetvén, a’ törvényhozás’ nyilatkozatai megszoritás nélkül közöltethessenek. Ha le nem rontatnak is jövő orsz.gyülésig a’ sajtó’ korlátai: ugy hiszi szónok az alkalommal már biztos reményünk lehet jól szerkezett orsz.gyülési szabad laphoz. E’ czélból inditványozá, hogy az alakulandó orsz. pénztárból három év gyorsirók’ képzésére ’s folytonos gyakorlására 12 ezer forint engedtessék az orsz. igazgató’ rendelkezése alá. Ha a’ törvényhozás munkálkodásait tisztán akarja juttatni a’ nemzet’ elébe: a’ nyilvánosság’ érdekében az áldozatot csekélynek kell tartanunk. ’S nyolcz gyorsiróra, legalább is szükség van. Kezében szónoknak egy levél a’ párisi kamara’ első gyorsirójától. Kivánatosnak mondja ez, hogy e’ mesterségre ismerettel biró egyének adják magokat, ’s egyszersmind előadja, hogy a’ franczia kamarában három rendbeli gyorsirók vannak; ’s egymást fölváltva nyolcz dolgozik, mindenik hat perczig, ’s csupán maga a’ főgyorsiró ir egy egész óráig. Ezután összehasonlitja, szerkeszti az iratokat, ’s egy óra mulva már nyomtatás alá adattak a’ beszédek.
A’ RR. ez inditványt elfogadák, e’ rendelkezés mellett azonban, melly a’ közelebbi szükség’ fedezhetése’ tekintetéből czélszerűbbnek mutatkozott, nem szünnek meg egyszersmind sürgetni, hogy az egyetemben tanszék állitassék a’ gyorsirás’ nyilvános oktatására.
A’ jobbágyok által gyakorlandó sóárúlás’ tárgyában ragaszkodnak a’ RR. kivánatukhoz.
Végre Szemere jegyző felolvasá az irodalmi ’s művészeti jogok’ biztositásáról szóló törvényjavaslatát, ’s az egyértelmüleg változtatás nélkül elfogadtatott.
321. Kerületi ülés, oct. 30-án;
elnökök: Szentpály, Rutkay; naplóvivő: Zsoldos; jegyző: Palóczy, Szentkirályi, Demeczky.
Napi rend: hitelesités, orszgos pénztári számadások, sérelmek.
Hitelesittetett a’ hivatalképesség’ kiterjesztése iránti II-ik izenet, ’s a’ hadi adó’ megajánlását illető fölirat.
Hitelesitteték vala továbbá a’ vallási átmenet’ tárgyában készült ujabb törvényjavallat; a’ szerkezet azonban egészen megváltoztatva újonnan alakittatott a’ viták közben. Az elv, a’ tartalom iránt egyesség vala a’ RR. között, ’s a’ viták, forogván egyedül a’ szerkezet’ külső alakja és szavai körül, csupán egy tanuságot nyujtának, miszerint a’ magyar törvényhozásnak vallási törvények’ irásakor annál ovatosabbnak szükség lennie, minél homályosabbaknak találá a’ jegyző a’ leiratokat e’ tárgyban. Ki hitte volna 1790-ben, hogy e’ szócska: „possint” ’s „ne temere fiant” családok’ nyugalmát fogja idővel földulni; ’s ugy lőn.
Olvastatott ezekután egy küldöttségi jelentés az országos pénztárak’ számadásairól. ’S ez alkalommal a’ kincstári tartozások’ megtéritése ismét szóba jött; de a’ RR. ismét részletesb számadást kivántak a’ jövő országgyülésre. Némellyek más jövedelmi forrásokról is számot kivánnak előbb venni, ’s kimutattatni óhajtják, hogy a’ tartozás, mellyet a’ nemzet kincstárából országos pénztárába, egy zsebéből másikba vőn által, deficitet okozott.
E’ tartozás, mint a’ számadásban mondatik, többnyire országos küldöttségi napi dijakra előlegezett ’s felötlő vala egy 771dunántuli város ifjabb követének, hogy még a’ napi dijakra nézve is fenáll a’ gyülőletes válaszfal nemes és polgár-követ között, amazt hat, ’s ezt csupán négy pfrt illetvén.
Egyéb észrevételeket e’ helyen mellőztünk; de nem hallgathatjuk el, hogy a’ legnagyobb megbotránkozással érték meg a’ RR., mikép’ sok törvényhatóságoknál a’ muzeumra tett ajánlat’ nevezetes része maiglan kün van. Többen óhajtják tudni e’ hatóságok’ neveit, ’s a’ pénztári válaszmány’ egyik tagja felolvasá:
| Arad tartozik még | 527 ft. 51 krral. |
| Bereg | 401 ft. 44 krral. |
| Bihar | 5539 ft. 33 4/8 krral. |
| Fejér | 203 ft. 28 6/8 krral. |
| Heves | 5613 ft. 58 2/8 krral. |
| Krasso | 100 ft. 4 1/8 krral. |
| Marmaros | 56 ft. 29 4/8 krral. |
| Pozsega | 94 ft 41 1/8 krral. |
| Szerém | 1655 ft. 21 2/8 krral. |
| Temes | 4984 ft. 58 3/8 krral. |
| Turócz | 1748 ft. 27 krral. |
| Zemplén | 2453 ft. 57 4/8 krral. |
| Esztergom városa | 600 ft. 18 krral. |
| Fejérvár | 1540 ft. – krral. |
| Körmöcz | 400 ft. – krral. |
| Az összes tartozás ezek szerint | 25,920 ft. 49 6/8 krt. tesz; |
’s ez öszlethez járul még több éveken keresztül az elveszett kamat-mennyiség. Illy helyzetben kénytelen leend az ország az emlitett törvényhatóságokon az elmaradt kamatokat is, ha egyébként nem lehet, törvény’ utján bevenni. E’ tény egyszersmind ujabb adatul szolgál arra, mi már csak nem közbeszéddé vált, hogy subsidiumozásunkon nincs isten’ áldása.
Bemutattatván ezek után a’ Styria és Carinthia-felé munkálkodott határszéli biztosságok’ jelentése, véleményadás végett a’ törvények’ szerkezetére ügyelő kerületi választmányhoz utasittatott.
Végül a’ megyékből ujabban érkezett sérelmek’ gyüjteményét kezdék a’ RR. olvasni.
Zala megye sérelmül terjeszté elő, hogy a’ helyt. tanács a’ saját kegyurasága alá tartozó goricháni plebaniára olly papot nevezett ki, ki magyarul nem ért. A’ RR. szükségesnek találák, hogy a’ panaszló megye előbb maga szólitsa fel a’ kegyúr kormányszéket a’ törvény’ megtartására.
