257. Országos ülés a’ főRRnél, october’ 30-án, d. e. 10 1/2 órakor.
257. Országos ülés a’ főRRnél, october’ 30-án, d. e. 10 1/2 órakor.
Tárgy: a’ pénzügyi munkálat.
Irtuk, mikép’ a’ kezelésre nézve, elvileg a’ főrendek által is az E. alatti külön vélemény fogadtatott el, azon módositással, hogy a’ felelős igazgató’ kinevezése országos kijelölés nélkül bizassék a’ fejedelemre, és hivatala csak mindkét tábla’ bizalmatlansági szavazatára szünjék meg. –
Ma a’ különvéleményhez csatolt törvényjavallat pontonként tárgyaltatván, mindenben a’ tegnapi határozathoz alkalmaztatott. –
Ezenkivül az 5-d. §., miszerint az igazgató orsz.gyülésen kivül hivatalát le nem teheti, sem azon időben mást nem viselhet, kihagyatott.
Legérdekesb vitatkozás a’ 9. §. f. pontja felett történt, mellynek tartalma következő: „az igazgató hivatalnokaihoz ’s az illető hatóságokhoz intézvényeket küld, mellyekhez magát alkalmazni mindenki köteles, ’s annak ki a’ hozzá intézett törvényes intézvényt elfogadni, vagy teljesitni vonakodnék, – ’s általában hivatalbeli visszaélés vagy hanyagság által a’ törvényben kijelelt kötelességének meg nem felelne, – az illető törvényhatóság előtti perbefogatását szorgalmazza, melly esetben a’ vétkes, a’ büntetőtörvények szerint lesz megitélendő, a’ mennyiben pedig ezek nem rendelkeznének, büntetése, kárpótláson felül 5000 forintig ’s két évi rabságig terjedhet, a’ felebbvitel” szokott utja fenhagyatván; ha pedig a’ törvényes intézvényeket közt.hatóság nem fogadná el, vagy nem teljesitné, mindazokra, kik azt a’ gyülésben inditványozák, vagy nyilván kijelentett szavazatukkal pártolák, a’ fenérintett büntetés alkalmazandó ’stb.” –
Egy baloldali gróf a’ törvényes szó mellett, – melly igen sok és tág magyarázatokra, és engedetlenségre adna alkalmat – felelősséget nem képzelhetvén, azt kihagyatni kivánta; ’s kivánata a’ baloldalról hangosan helyeseltetett. –
A’ jobboldaliak csudálkoztak, hogy e’ minden tekintetben ártatlan és szükséges szó’ kihagyását miért akarják. De a’ legnagyobb anomaliát is láták annak kihagyásában; mert akkor – szerintök – az igazgató fölebb állana a’ királynál, kinek szinte csak törvényes rendeleteit kötelességünk teljesiteni. –
Egy gróf különösen annak bizonyitására, hogy a’ felelősség megfér a’ törvényes szóval, Francziaországra hivatkozott, hol a’ hadminister felelős, habár az egész sereg megesküszik is az alkotmány’ fentartására.
Egy országzászlós szerint, a’ municipalitással a’ felelősség meg nem fér, legalább olly municipalitással mint a’ miénk, bizonyosan nem.
Az emberek – mond ő nagyméltósága – eleitől fogva két rendszerben keresték az alkotmány’ kezességét: municipalitasban szabadon választott tisztekkel, vagy felelősségben, előtte még problematicus, mellyik rendszer jobb. Annyit tud, hogy a’ szoros felelősség engedelmeskedéssel jár. – A’ törvényes szó’ benmaradását azonban nem ellenzi, csak arról tétessék intézkedés, ki leend biró annak megitélésében: törvényes e valamelly intézvény vagy nem.
A’ jobboldaliak nyilatkozataik közben mindnyájan elismerék, hogy némelly institutioinkat jobb lesz a’ felelősségre alapitani, mint a’ municipalitások’ vis inertiaejára; de cserére csak akkor állanak, ha valódi, nem álfelelősség hozatik be. A’ tegnap elfogadott felelősséget pedig csak árnyéknak tartván, a’ valóságot érte feláldozni nem valának hajlandók.
Egy főispáni helyettes megjegyzé, mikép’ ha elfogadtuk, hogy az igazgató a’ felelősség’ terhe alól fel nem mentheti még az sem, ha valaminek mellőzése felsőbb helyről parancsoltatnék is, alulról hasonló szigorúságot kell felállitani. Ki haladni akar, annak engedelmeskedni is kell. Ő méltósága a’ tegnap elfogadott felelősséget elégli első lépésnek.
Mások meg baloldalról valódi felelősségnek tarták mi tegnap általok felállitaték.
Méltóságtok – mond egy jobboldali gróf – sokszor ollyasmit tartanak valódinak, mit annak senki nem hisz. Például: méltóságtok mondani szokták, hogy a’ nemzet’ valódi képviselői ’stb. És most ismét mondják, hogy az igazgató, – kit a’ kormány fog nevezni, és kinek hivatala csak a’ legnagyobb részben kormánytól függő felső tábla’ akaratjával szünhetik meg, – a’ nemzetnek valódilag felelős lesz. – Ezt épen ugy nem hihetni, mint ha egy valaki állitná méltóságtok közül, hogy most éj van. – Egyesek sok dolgot hihetnek valódinak, miről a’ világ semmit sem akar tudni.
Szóló a’ törvényes szó’ kihagyását alkotmányos létünkre nézve veszélyesnek látván, megtartását kivánja. – Szerinte az igazgató csak addig felelős, mig rendeleteinek engedelmeskednek, ’s az intézvényeit törvényteleneknek bélyegző határozatokkal magát mindenkor felelősségre vonattatásakor igazolhatja.
Egy nagy nevű gróf előtt nem nagy erősség, mit hisz a’ világ, főleg miután tudja, hogy Galilei börtönbe záratott, mert állitá, hogy a’ föld forog a’ nap körül. Ő méltósága meg tudja fogni, hogy némellyek veszélyt látnak a’ jelen intézkedésben. Van veszély az igaz, mivel szabadság és anarchia, rend és absolutismus, igen közel áll egymáshoz, és ezek közt az elválasztó vonalt elhuzni nem olly problema, mellynek föloldásán csak ma és mi munkálnánk legelébb mióta a’ világ áll; egyik legfontosb themája ez az emberi elmének.
Most a’ kérdés a’ körül forog: behozassék e a’ felelősség, vagy továbbra is megértjük a’ vis inertiae-val? Szóló hiszi a’ mult nézve, hogy Magyarország vis inertiae nélkül talán már ma nem is léteznék; de jövendőre nem barátja, minthogy ideje már valahára a’ passivitasból, cselekvőség’ terére lépnünk, hol a’ haladás – az igaz – nem phrasisokkal, de veszélyekkel jár.
És ép’ ez különbség a’ két állapot közt. Halál szint viselő álomba merülve, nemzetiségünk és alkotmányunk’ szűk sánczai közt nem törhetők olly könnyen nyakunkat, mint törhetjük éber állapotunkban a’ cselekvőség’ nyilt terén. Azonban ki kivánna tovább is nyomorultan tengeni ’s aludni, vagy talán meg is halni.
A’ tárgyra nézve a’ törvényes szót nálunk igen határozatlannak tartá a’ gróf; mert – ugymond – táblai pereink’ hosszu során is a’ vitatkozás és feleselgetés ép a’ felett folyik, mi törvényes mi nem. Méltánylá ő mlga azok’ honfias törekvését, kik csalékonynak tartván az elfogadott felelősséget, a’ törvényes szó mellett küzdenek ’s maga is azt tartja, hogy mind addig, mig valódi felelősség nem lesz, meg kell menteni alkotmányunk’ negativ tengelyét. A’ vitatás tehát a’ körül foroghat: elegendő e az elfogadott felelősség vagy nem? Szóló jelenleg kezdet és kisérletnek elégli. És – ugymond – hacsak egyik tábla’ joga lenne bizalmatlanságot szavazni, vérünk’ melegségénél fogva, melly keleti fajtánkat jellemzi, könnyen megeshetnék, hogy az hamar megszavaztatván, káros rögtönzések történnének.
De miért is akadni fel a’ felsőtábla miatt? Hisz’ ha a’ képviselők’ táblája, mellynek kizáró kezdeményi joga a’ pénzajánlás, az igazgató iránt bizalmatlanságát izenné meg, akkor a’ felsőtábla mintegy moraliter lesz kényszeritve az izenet’ pártolására.
De nézzük gyakorlatilag, valljon hasznos lesz e a’ törvényes szó’ meghagyása? Mi most fizetünk, és a’ fizetésnek sükerét várjuk. Ez nagy nem lehet, mert nem sokat adunk. Ha az igazgatónak gátok vettetnek, talán épen semmi se lesz. Az ország látván e’ sikeretlenséget, és talán okait nem is vizsgálván, uj fizetésre, a’ három év’ elteltével, nehezen lesz birható.
A’ törvényes szó mellett megeshetik, hogy az 5000 forint fizetést elzsebelni szerető igazgató igy okoskodnék; jó ez a’ szép fizetés; ugy viszem hivatalom’ hogy ki ne mozditsanak. Nem teszek semmit. Mi könnyü lesz a’ semmit nem tevés’ vádja ellen igazolni magam’, ha az intézvényeimet provincialis érdekből törvénytelennek bélyegző megyei határozatokból egész levéltárral jelennek meg az orsz.gyülésre, és katonámmal – minthogy magam nem birnám – azokból a’ ház’ asztalára egész halmot rakatok fel; ekkor az utasitással ellátott követurak bizonyosan felfognak menteni. – (Kaczaj.)
Miután hisszük – mond a’ gróf végezvén beszédét – hogy az uj pályán a’ veszély több, mintha tovább is aludnánk, de azért csak mégis tenni akarunk, – ne kössük meg az igazgatót hajszálnyira sem, mert akkor nem lehet sem cselekvő sem felelős.
Ez okból ismét kérem a’ törvényes szó’ kihagyását, ’s igy a’ kormány is inkább járuland intézkedéseink’ elfogadásához.
Honnan tudja azt a’ gróf – kérdé egy jobboldali tag –?
Mint pesti választott polgár és a’ magyar academia’ másod elnöke, az igaz, nem tudhatom, de gyanitnom talán lehet, – volt a’ válasz.
A’ jobboldaliak Sz. gróf által figyelmeztetvén, mikép’ rend és absolutismus igen közel egymáshoz, épen azért, hogy a’ rendből absolutismus ne váljék, továbbra is sürgeték a’ törvényes szó’ meghagyását, rosz következésektől nem félvén: minthogy az engedetlenség ellen nagy büntetés szabatott.
Teljes felelősségnek alárendelni a’ municipalis jogokat, készeknek nyilatkoztak, de a’ mostani intézkedést nem tarthatják annak, miután az három éves orsz.gyülés mellett lehetetlen is.
A’ mostani éber állapotot mindnyájan inkább szeretik a’ régi alvásnál, de azt is hiszik, hogy akkor a’ csalatás még csak megjárt, mi már most szégyen lenne.
Egy tekintélyes gróf ugy van meggyőződve, hogy a’ törvényes szó’ kihagyásával az önkénynek nyitunk tág kaput, megtartásával pedig a’ megyei nemakarásnak. Ez okból az egész kérdést mellőzni kivánván, a’ RRet kivánta fölszólitatni, hogy e’ részben czélszerübb javallatot tegyenek.
De a’ törvényes szó’ kimaradása csak ugyan határozattá lőn.
A’ 9. §. c. pontján, miszerint az igazgató mindkét táblánál üléssel bir, de szavazat nélkül: – egy főispán’ inditványára – azon módositás történt, hogy csak mint igazgató nem birand szavazattal, de ha egyszerre főispánságot is visel, akkor igen.
A’ vád alá veendő igazgató felett a’ RR. szerint titkos szavazattal választott és 31 tagból álló országgyülési biróság itélne.
A’ főRR. a’ kir. tábla’ rövid biráskodását álliták fel minden vitatás nélkül.
A’ kezelésről szóló t.javallat’ tárgyalása ekkép’ bevégeztetvén, kérdé egy jobboldali gróf: ez intézkedés is ideiglenes e mint az ajánlandó öszveg? Felelet: igen.
Maga az inditványozó gróf is, igent mondott, azonban kijelenté, hogy ha a’ közteherviselés három év mulva megbuknék, az lelkének mondhatatlanul fájna, ’s hogy e’ megtörténhessék, nem is hiheti.
A’ beszedésre nézve legelsőben is azon kérdés tüzetett ki: a’ külön véleményben javalt t.czikk vétessék e fel vagy az országos választmányé?
A’ kérdésre rögtön tett baloldali inditvány’ következtében az országos választmányé vétetett fel.
E’ két javallat között az elvkülönbség röviden ez: az országos választmány szerint a’ beszedésre megbizandó hivatalnokok, egyszer megválasztatván, hivatalukat csak itélet által veszthetik el. A’ külön vélemény szerint ezek is három évről három évre választatnának, mint más megyei hivatalnokok. Az országos választmány a’ beszedett pénzt az országos pénztárba kerületi biztosok által ajánlja beszolgáltatni; a’ külön vélemény megyei pénztárnokok által. Végre az országos választmány szerint a’ beszedők’ hanyagságaért az alispán felelettel tartoznék. A’ különvélemény e’ felelősség’ elhatározását a’ municipiumokra bizza.
A’ főRR. az országos választmány’ nézeteit fogadák el.
A’ jobboldaliak ugyan a’ beszedőkre nézve a’ három évi választást sürgeték, de hasztalan.
Egy főispán szeretett volna az alispánok – és esküdtekről vagyoni tekintetben rendelkezni, minthogy e’ javallatban felelőssé vannak téve. Azonban ezt nem sürgetvén, megelégedett a’ következő uj § elfogadásával, miszerint a’ főispánok’ főfelügyelési joga a’ közigazgatás’ minden ágaira nézve épségben fenmaradand.” –
