SZATHMÁR.
SZATHMÁR.
(Folytatása a’ dec. 9-iki közgyülésnek). Mikor a’ közerő’ összeirása felett végzés hozaték, Rendeink legörömestebb ebédelni mentek volna már; azonban figyelmökre méltaták, ’s fennállva már és kalapokkal kezeikben, meghallgaták mégis azokat, kik a’ közbátorság’ ügyében szót emeltek, és intézkedni kivántak azon haramis-társaság ellen, melly avasi bérezéseink’ alyjában mostanában alakult, ’s a’ bányai vidékeken rablásait megkezdvén, egy pár hét alatt olly félelmessé tette magát, hogy még sz. kir. Nagybánya város’ polgárai is rémülve virasztanak, mennyivel inkább azon faluk, mellyek e’ vidék’ bérczei között felküsznek. Elgondolák rendeink, hogy a’ rémület’ illy szorongatásai között a’ köztisztviselőnek puszta megjelenése is vigasztalást viend, azért nyomban kiküldék azon kerület’ tiszteit meghatalmazással, hogy tájunk’ legmerészebb embereit, kik megszokták látni a’ halált jőni is mennyi is aknáikban, a’ bányászokat felvévén, kövessenek el mindent, hogy a’ közbátorság helyreállitassák, czélszerü intézkedések és dijazások által. A’ közbátorság’ őrei utban voltak már másnap, midőn rendeink ismét felgyültek. A’ közerőt összeiró tizennégy választmány’ névjegyzéke olvastaték fel, kik február’ elejére munkájokat bevégezni, ’s egy másik mai napon szintén kinevezett választmány’ elébe, melly a’ közerő’ felhasználásának tervét készitendi el, terjeszteni kötelesek lesznek. Ama’ küldöttségek egyszersmind az országgyülési költségek’ kivetésének alapjául szolgálandó nemesi összeirás’ teljesitésével bizattak meg, de ennek rovatai felett folytak ám viták késő délutánig szélesen és szárazon, és hosszasan. Hogy csak fő és föld rovassanak meg, ebben megegyeztek az urak azonnal; de a’ szántó és parlag földek, az erdő és nádló és szólló’ amaz arányok’ vesenyzései közé a’ rovatok’ osztályzata vegyittetett, annyi érdekés terv szólalt fel, hogy a’ hallgatók’ fejei szinte zavarodtak bele. Egy inditvány vált ki a’ többi körül, melly az osztályzatot a’ jövedelemre épittetni javallta; és ez észrevehetőleg leköté egy pillanatra rendeink’ figyelmét; de a’ fáradt figyelem előtt végre is be nem látható temérdekségben tünvén fel a’ tárgy, midőn a’ legtökéletesbet akartuk, sok vita után is a’ lehető legtökéletlenebb helyosztályzat, az, melly az urbér’ behozatalakor minden helységben megállapittaték, fogadtatott el. Délután a’ megyei fiók gazdasági egylet tartá közgyülését, ’s Eötvös Mihályt, Kölcseynek egykori követtársát, ki szép pályafutása után Washington’ földéig utazott ismeretekért, elnökévé választván, miután belső dolgairól intézkedett, a’ védegylet’ terjesztését vette pártfogása alá. Erre a’ közerő’ összeirására kirendelt tizennégy választmány tarta tanácsot első alispánunknál eljárásuk’ elveiről, mellyeket másnap többen akartak szőnyegre hozatni és megvitatni; de azt mondák, hogy ne legyen arra a’ rendeknek semmi gondja; majd eljárnak ők a’ törvény’ utasitása szerint. És ebben mindnyájan megállapodtak. – Majd a’ határozatok kerültek hitelesités alá, és szólalkoztak a’ jegyzői hivatallal a’ közbátorság’ ügyében alkotott végzés’ gyenge hangja miatt, mellyett egy kissé dörgedelmesebbnek ohajtottak volna, és küzdöttek azon tanokkal, mellyek az ellövetésre kitüzött rablókat megnevezni óvakodtak. E’ vitára a’ hidak’ csinálása hozatván fel, a’ vidéki érdekek’ versengése között, ’s a’ nevetés és bosszankodás’ zajában megszületett a’ végzés, hogy a’ megye csak a’ fővonalokban eső hidakat fogja épittetni; a’ többieket csinálják az illető földbirtokosok és lakosok, ’s ha ők késedelmeznének, az ő költségökre csináltassák a’ szolgabirák. Végre a’ berenczei birtokosság’ folyamodványa olvastaték fel a’ Szamos’ átmetszése iránt. Ha az olvasó’ feje káptalan volna, hivatkoznom nem kellene egyik korábbi levelemre, mellyben megirtam: mikép’ ezen helység’ folyamodására a’ Szamos’ átmetszése egy, az 1840: 10. t. czikk’ értelmében kirendelt és eljárt küldöttség által egypár szomszéd helység’ ellenében, kiket az átmetszés, a’ birtok’ összefolyásánál fogva, szintugy érdekle, elhatároztatván, és a’ vezérárkok is kijeleltetvén, midőn a’ munkálat a’ megyei közgyülés’ elébe terjeszteték, ingerült vita volt felette, ’s visszavetteték, főleg azért, mert, rendeink’ értelmezése szerint, az idézett t. czikknek közbirtokosokról szóló rendelete alatt nem szomszédok is, hanem csak ugyanazon helység’ birtokosai értetnek, de visszavetteték azért is, mert a’ Szamos’ szabályozása kir. biztosi munkálat alatt van. Ez utólsó okot már akkor buvó ajtónak nevezték a’ berenczeiek, kik erősen hitték, hogy a’ helyt. tanács előtt ügyöket nyerni fogják. Miután odafolyamodtak volna, a’ közmunkák’ szabályozásáról alkotott törvényben az 1840: 10. t. czikknek közbirtokosokról szóló rendelete olly világosan megmagyaráztaték, mintha csak a’ berenczei esetről szólana. És kik akkor ügyöket elveszték, elől akarván most kezdeni, ujolag küldöttségért folyamodtak. És a’ tyukodi láp’ mellékéről, a’ szamos’ alsó vidékéről felsivalkodák egy pár szózat, hogy a’ küldöttséget meg kell tagadni, mert a’ Szamos’ átmetszésére nem elég azon birtokosokat, kinek hatását érdekli, meghivni, hanem a’ megye’ minden részeit, mellyeken e’ folyó lemgyen; mert kir. biztosi munkálat alatt lévén a’ szabályozás, annak elébe nem vághat egy küldöttség, – mert ha a’ berenczei kanyarulatok átvágatnak, a’ Szamos sebesebb folyással megyen az alsó vidékre, és ők fognak szenvedni. Hévvel vivtak többen a’ törvény mellett, mellynek keletkezése után biztossági szabályozásról nem lehet szó, főleg nem lehet nálunk; mert miután efféle vizimunkákra a’ közerőt többé használni nem lehet, a’ mi kir. biztosságunk munkálatának, melly a’ közerőre támaszkodott, alapja sincs már. E’ véleményt tették a’ rendek magokévá; amaz egy pár szózat mind a’ mellett küzdött az érdeknek minden nyilaival; azonban pártolást nem lelvén, végre a’ küldöttség, a’ folyamodó birtokosok kivánsága szerint csakugyan kinevezteték. És mondtam e utoljára, hogy az a’ rendetlenség, melly ez időszakban teremünket jelemzé, nem hogy szünnék, sőt gyülésenkint növekedik. Az az elnöki részrehajlatlanság, melly retteg a’ többséget máskép’ kivenni, mint szólók számából, a’ szónokok’ egész seregét teremtette, kiknek mindig annyi mondani valójok van, hogy a’ fáradt hallgatóság végre conversatióval üzi unalmát, mig utoljára az egész terem beszél, és senki sem hallgat. És ezen zajban ha koromkint felhangozik is egy egy szó, melly egyszerre minden figyelmet magára von, nem tudja az ember, hogy örüljön e, vagy szánja inkább, hogy idetévedtek. De tán majd a’ tavasz’ zöldeletével szint nyernek a’ mi tájaink is, mellynek minden ékessége elenyészett annyi küzdelmekben.
