A’ KÖZSÉGI JEGYZŐK’ SORSÁRÓL.
A’ KÖZSÉGI JEGYZŐK’ SORSÁRÓL.
Tetszett az elmult országgyülésén egy grófnak azt mondani, hogy a’ jegyzők’ sorsáról az urbéri törvények kielégitőleg rendelkeztek: e’ törvények’ hozatala óta pedig a’ községi jegyzők miatt a’ hazára semmi veszély nem hárult.” Igaza van a’ m. grófnak, mert a községi jegyzők miatt sem azt urbéri törvények’ hozatala előtt, sem az óta, és hiszem, hogy soha nemis fog a’ hazára veszély hárulni; de megfog bocsátani ő méltósága, ha azt merem állitani, hogy nincsen kielégitőleg sorsokról rendelkezve azon jegyzőknek, kiknek kötelessége a’ ns: megye’ végzéseit többnyire, a’ n m. Htó tanács’ k. intézvényein keletkezteket, jegyzőkönyvbe vinni, meghirdetni, a’ kivántakra rendesen tudósitást tenni, a’ tanyázó ’s átkelő katonaság’ elhelyheztetéséről, élelmezéséről annak idejében elkészitett, rendes jegyzéket beadni, a’ királyi és honi adó’ fizetéséről – utak, töltések és hidak’ állapotjáról – határdombokról, – lemészárlott marhákról, az elorozott- és a’ bitangságba került jószágokról, a’ bel és kül közbátorság’ mibenlétdéről az egyházi és világi örökös alapitványokról és hagyományokról, sóárulókról, kitett gyermekekről – a’ szerencsétlen tüz, viz, vagy más veszély által károsodottak’ számára gyült felebaráti segedelemről, az őszi és tavaszi maggal bevetett földek mennyiségiről, a’ gabona’ remélhető terméséről, széna; ’s mindennemü gabona termésről, és hogy mennyi kivántatik háziszükségre és hogy mennyit lehet áruba ereszteni – dohány – kender – selyemtenyésztésről, eperfák’ szaporodásáról, iskolába járható és oda járó gyermekek’ számáról, azoknak a’ tudományokban lett előmeneteléről, kemény és hig mértékekről, tüzoltó szerekről – a’ marhákon uralkodni szokott betegségekről, dögmirigy vagy efféle nyavalya’ mutatkozásáról, gyujtogatás, rablás, vérengezés – egy szóval mindenről pontos és letett esküjök szerint hivtudósitással tartoznak. Hat a’ rovatos és lelkek összeirása mi nagy munkával járó dolog? hát az adónak rovat szerint kivetése? annak az adózók között egyenes felosztása, kinek kinek könyvecskéjébe pontos beirása? hát a’ beszedett és kinnmaradt pénzekről tökéletes számadást késziteni ’s azt birálás alá bocsátani kinek a’ kötelessége? nem de ismét azé, kinek a’ legközelebb is, a’ köz munkák’ szabályzásáról szóló törvényczikk’ 37. §. ezt parancsolja: A’ helység’ jegyzője minden évnek kezdetén a’ neki kiadandó öszveirás szerint, mindegyik helybeli lakosnak adóbeli könyvecskéjébe beirja a’ közmunkák’ számát és minőségét, mellyeket az, azon év’ lefolyta alatt teljesiteni tartozik; egyébiránt pedig ezen napszámoknak, kinek rendeléseire, hová ’s mikor lett kiszáltatásáról rendes számadást, és jegyzőkönyvet vezetvén minden hónapnak végével, mindegyik adózónak könyvecskéjébe az általa ezen hónapnak lefolyta alatt leszolgált napokon beirni tartozik’” szabad legyen még a’ Tiszamelléki koronni kerületbeli községek’ jegyzőinek a’ fentebb elmondám kötelességeiken kivül egy párt tájékozásul felhozni – hol a’ kegyelmes kiváltságos levél’ értelme szerint a’ jegyzők az uradalmi földbért, a’ nyolczadváltságot, mindenegyes lakosra különkülön kivetni, az egész járandóság’ részletes kivetéséről számadást késziteni, uradalmi elkülönözött könyvet vezetni, abba kinek kinek járandóságát legpontosabban bevinni, ha a’ nyolczad természetben adatik, a’ termést kinn a’ földeken a’ dézsmással öszveirni, öszveirás után pedig nekik beszedő lajstromot késziteni, egyenként kinek kinek járandóságáról szóló czédulát elkészitve kiosztani, a’ gabonát a’ magtárba beszedni, annak a’ kitüzött helyre szállitását, ott általadását, az illetőkkel az egész járandóságról, valamint egyes lakosokról számitást végbe vinni, és ha valami hiány van, arról felelni – ha pedig a’ nyolczadváltság készpénzben fizettetik – minthogy a’ koronai kerületben a’ szabad adásvevés korlátlan, ennel fogva a’ lakosok fekvő vagyona változó lévén, minden évben külön kivetési kulcsot késziteni láncz számra – uj jegyzőkönyvben uj járandóságát kinek kinek beirni, ’s ehhez a’ hátramaradt tartozást alkalmazni, ’s mindezekről legszorosabb birálat alá terjesztendő számadást adni évről évre kötelsek. Illy számnélküli fontos és terhes kötelességekhez mérve minő sorsuk van a’ jegyzőknek? nem szólok a’ fizetéseikről: mert ha van is országszerte hellyel, hellyel mint p. o. ns. Torontál Vmegyében vagy Bácsban itt-ott a’ camerális helyeken becsületes fizetésük, ez csak kivétel, általán véve pedig a’ községi jegyzők’ fizetése csak ollyan, hogy abból egynémellyek tengődnek, mások csak alig élnek, abból gyermeket tanittatni vagy épen valamicskét félre is tenni, hogy lehessen igaz uton – én legalább nem hiszem. Hogy rendelktek hát kielégitőleg az urbéri törvények a’ jegyzők’ sorsáról? talán bizony a’ IXik §ban, a’ hol a’ jegyzők szükség ugy kivánván a’ szerződési idő lefolyása előtt is a’ földes ur’ előretudtával a’ községek által szolgálatjaikból el bocsátathatnak – melly széles értelem adatik annak a’ szükség szónak, megjárta már ezzel sok szegény jegyző, ’s családostól földönfutó lett – mert e’ volt a’ szükség – a’ nép ezt mondá sok az adó, nem birom, ennek a’ jegyző az oka, tehát ki vele; mert hiszen nem csak a’ nagy urak, de a’ nép is fél az adótól. – Mi hát sorsa a’ jegyzőknek? az mi a’ szekérben a’ kerék szegnek – melly egyiránt szolgálatot tesz, akár legyen az srófos, vagy csak amugy more patrio szijjal befüzött – mert midőn akár fontolva akár vágtatva halad, a’ kis kerékszegnek, mégis csak több haszna van mint az ötödik keréknek. Azért hát jegyző társaim bocsásunk meg azoknak, kik azon hiszemben vagynak, hogy a’ mi sorsunkról eléggé van rendelkezve – valamint a’ haza atyjainak, kiknek a’ közügyek szivökön feküdtek, ’s rólunk sem felejtkezének meg, egy szivvel és lélekkel mondjuk ezt: áldja meg az isten őket érette!
Kertvéllesy Imre, fölodvári jegyző.
