TENYÉRJÓSLÁS
TENYÉRJÓSLÁS
Ha a tenyeredbe nézel, különféle vonalakat látsz ott, amelyeknek összevisszaságából költők, nők, szerelmesek, öregasszonyok, unatkozók különféle következtetést vonnak a kéz tulajdonosának jellemére, sorsára, szerencséjére.
Bizonyos, hogy a gyilkosok keze más, mint azoké, akik nem ismerik a vért. Az is bizonyos, hogy a halált osztogató kezek magukon viselik rémes foglalkozásuk bélyegét. Más a mészáros keze és más a kertészé. Nem egészen alaptalan tehát a kézjóslásban (tudományos néven: kiromantiában) hivők vallása, amely vallásnak nagy tábora van, mint minden babonaságnak. A vándorcigánynő, aki tenyeredbe néz éjsötét szemével az országúton, pergő nyelve fűt-fát összehadar, hogy kiérdemelje néhány garasát: éppen olyan kevéssé tudhat bármit sorsunk titokzatosságából, mint a nagyvárosi szalon jósnője, aki üvegen át veszi szemügyre a kezünk vonalait, és tudományos alapon oldja meg a vitorlacsomókat életünk erein.
Ámde a tenyérjóslás (bár alig hiszünk benne) divatban van az egész földgömbön, ahol nők és a nők hiszékenységéből megélni akarók élnek. Sevillától Damaszkuszig és New Yorktól Bukarestig nézik úgynevezett tudós öregasszonyok a fiatal nők tenyereinek abrakadabráit. Amerre szerelem feltalálható a nők szívében (és az a gyönyörnövény minden éghajlat alatt virágzik), ott együtt sarjadnak a szerelem rózsáival a babonák, babonaságok lapulevelei, nem mindig ízléses és tiszta gombái. A szerelem magva száll a föld felett, és jó illatokat visz magával; ámde a szél a boldogsággal együtt hajtja az aggodalom, a féltés, a kétség és a boldogtalanság sáskáit is. Meddig tart szerelmünk? Milyen lesz holnapi sorsunk? Elérjük-e boldogtalanságunk végét? Milyen lesz jövendőnk? Minderre megfelelnek a jósnők, a kártyák, a tenyérvonalak és sok száz más babonaság, amelyeket az évezredek és évszázadok, mint pillanatnyi orvosságot találtak ki a megsebzett vagy fájó szívek számára. Nem mindenki szerelmes, aki a jóslások és babonák segítségével szeretne bepillantást vetni holnapjába, de mindenki lehet a következő órában szerelmes, mert hiszen267 a szerelem nem tőlünk függ. Néha éppen a jósda elejtett szava, homályos célzása, burkolt megjegyzése nyitja fel szemeinket, hogy mily drágalátos titkot hordunk szívünkben! Férfiak, akik féktelen ambíciót, olthatatlan becsvágyat, agyukban úgynevezett fölényes észt, szívükben rettenthetetlen bátorságot bírnak: ugyancsak visszafojtott lélegzettel szoktak kopogtatni a jósnő ajtaján életük kétséges órájában. Óbuda girbe-gurba utcáin, a külső Józsefváros sikátorain, a Belváros visszhangos kapualjaiban, ahol egy-egy jósnő, kártyavetőnő titokban meghúzódik, már láttunk felgyűrt kabátgallérral járni-kelni országhírű nagy férfiakat, akiket a belső kényszer és valami megmagyarázhatatlan érzet vitt ezekre a helyekre. Az emberek szégyellik, hogy Krisztus vallásán kívül más hitet is hordanak szívükben. Pedig a babonának éppen annyi titkos hitvallója van, mint a vallásnak. Nemhiába mondják az egyházatyák a babonát a sötétség hatalmának. Ez a földalatti vallás sohase múlik el a világról. Bármint világít a megváltó keresztje létünk felett: a gyóntatópap vigasztalása után az emberek szívesen meghallgatják a fogatlan, csúf banyák locsogását is, mintha csak a földalatti szellemeket is megkérdezni óhajtanák sorsukról.
A kezek, amelyek a régi könyvek szerint: álmunkban szolgáinkat és szolgálóinkat jelzik, minden cselekedetünkben leghívebb társaink. A kéz részese jó cselekedeteinknek, végrehajtója bűneinknek. A kéz az a megbízható fegyvernök, aki habozás nélkül végrehajtja a rábízott parancsolatokat. Kéz nélkül alig lehetne megcselekedni a hét főbűnt, sőt a kezetlen ember a tízparancsolat ellen is alig véthet. Nem csoda, hogy a középkorban a törvények gyakran rendelik a bűnösök kezének vételét.
A kéz-, illetőleg tenyérjósok azt mondják, hogy a kéz maga az ember. A szép lábaknak csak bámulói vannak, de a legszebb, legformásabb kéz is detektívekkel van körülvéve, a babona szemfüles szabályaival. A kéz, amelyről Shakespeare azt mondja: „a legdrágább egész Angliában”, lehetséges, hogy egy tenyérjós szeme előtt közönséges gonosztevő keze. Kezek, amelyekhez költők verseket írnak, kezek, amelyeket az egyház szentté avatott, kezek, amelyekre úgy gondolunk, mint üdvösségünkre: a tenyérjós tekintete előtt tán olyan eredményt mutatnak, amitől a hajunk ég felé áll. Ezért nem kell ám mindent elhinni azoknak a szabályoknak, amelyeket később felsorolunk a tenyérvonalakról. Asszonyok játéka, férfiak tréfája, jósnők jövedelme, téli esték csendes időtöltése a tenyérjóslás. Szomszédasszonyok falusi délutánja, pattogó tűz mellett eltöltött lassú órák lehulló homokja, messze pirosló pusztai alkonyatok időtöltése ez a játék. Játszunk vele, de268 ne higgyünk benne. A kezek, tenyerek, tenyérvonalak egykor úgy elporladnak, mint az élet. Mire a végéhez értünk az életnek, nem tudjuk róla, hogy játék volt vagy komoly.
