3
3
Frigyes báró, mikor végiggondolta ezt a délutáni beszélgetést íróasztalánál – mégpedig olyan suttyomban, hogy Eliz a szomszéd szobából, a kulcslyukon át semmit észre ne vegyen abból, hogy írását darab időre félbeszakította, ugyanezért mindenféle irkafirkát jegyezgetett egy papirosra, amelyet majd az ablakon ki fog dobni, hogy a gazdasszony a papírkosárban se találhassa meg –, mondom, amíg Frigyes báró végiggondolta a délutáni találkozást, csendesen felsóhajtott: „Ha nem jön közbe az az átkozott eső: mennyi mindent elmondhattam volna még Lajosnak arra nézve, hogyan gondolnám az új Budapestet, hogyan csinálnék a budai citadellából olyan erődítményt, mint az angliai Glasgow-ban van, hogy építeném fel a nagy bulvárt, hogy azon a Népszínháznak is legyen megfelelő helye: hogyan szélesíteném ki a Király utcát egy-két nagy udvari ház lebontásával… !” – Frigyes merengett, Eliz a szomszédban kötött, a Ferenciek tornyában tízet ütött az óra. Frigyes báró ijedten nézett a kékesszürke diósgyőri papírívekre, amelyeket Eliz megbízásából félig-meddig már meg kellett volna tölteni írással. Hideg futamodott át a tagjain, mintha előre hallaná gazdasszonya szemrehányásait, hogy üres légvárakon ábrándozik, ahelyett hogy komolyan utánanézett volna munkájának. „Így is az adósok börtönében pusztulunk el mind a ketten” – mondja majd holnap reggel Eliz, amikor az üres diósgyőri íveket meglátja. És Frigyes hiába bizonyítgatja Eliznek, hogy Pesten már nincs adósok börtöne, mindegy, hogy mit írnak a régi regényekben… – „Akkor én a bolondokházába kerülök!” – felel Eliz, mert nem nyugodhatott meg abban, hogy büntetlenül múljon el az éj, amelynek felét Frigyes báró nem munkálkodással töltötte… Másnap ugyanezért Frigyes báró már korán elment hazulról, a „Steingaszner” kávéházban reggelizett megint, mint akkor, midőn csak az újságolvasás volt délig a teendője.164
De nem bánta, vagy nem bánhatta meg, hogy szakított pedáns életmódjával egy napra, mert íme a nevét pillantotta meg a Hivatalos Lap-ban, amint azt szokás szerint az újságok közül elsősorban megnézte. Gróf Andrássy Gyulának volt ott néhány sora, a legrendesebb betűkkel kinyomtatva, amelyben jelenti, hogy Tisza Lajos alelnök előterjesztésére (1871. június 17-én) báró Podmaniczky Frigyest a Közmunkák Tanácsához tanácsosnak kinevezi.
– Azt mindig tudtam, hogy a Tiszák kezei hosszúak. De hogy ilyen gyorsak is: arra még álmomban sem gondoltam! – kiáltott fel szinte elvarázsoltan Podmaniczky Frigyes, és örömében kirúgta maga alól a széket. Egy másodperc alatt talpon volt, hogy hazarohanjon a megbántott Elizhez, aki bizonyára sírva üldögél a magányos reggelizőasztalnál, miután hiába kutatta fel a fiókokat, szekrényeket az új, éjjel szerkesztett regény kézirata után, amelyet titkon mindig olvasgatott napközben, amíg Frigyes báró hazajött hivatalából. De most, nem találván regényírást: bízvást gondolhatja, hogy Frigyes báró szerelmeslevél írásával töltötte az éjszakát, és a lepecsételt szerelmeslevelet magával vitte, hogy azt a postán titokban feladja.
Frigyes báró tehát mindent átgondolva, kétszeres gyorsasággal akart sietni gazdasszonya megvigasztalására a jó hírrel, de körültekintő, bölcs gondolkozása felülkerekedett pillanatnyi hiúságán.
– Nem, Eliznek sohasem szabad megtudni új hivatalomat. Hát nem magam mondtam Tisza Lajosnak, hogy fizetés nélkül kell dolgozni a Sugár út építésén! Mit mondanék Eliznek, hová tettem új jövedelmemet?
És a báró, hogy Eliz tudatlanságát a maga részéről elősegítse: nyomban megvásárolta a kávéházban található Hivatalos Lap-ot, zsebébe dugta, és egyenesen a hivatalába ment. Magában azt számítgatta, hogy mennyi ideje marad a pihenésre, ha az új állást is elfoglalja? S az Északkeleti Vasút irodájában szórakozottan fogadta hivataltársai gratulációját, akik reggelenként e korszakban ugyancsak a Hivatalos Lap-ot olvassák az újságok közül.
– Reménylem, kevesebbszer kell új hivatalomban a nevemet leírni, mint itt. De akkor is csak: Podmaniczky Frigyes lesz ezentúl a nevem. Hadd takarítsak meg valamit – mond kesernyés mosollyal az ünnepelt, és szomorúan gondolt Elizre, aki még csak ennyit sem takaríthat meg az új hivatal folytán.
1930165
