2

Teljes szövegű keresés

2
1931. május 24
Mindenki másképpen képzeli a mennyországot.
Az óbudaiak 1867 óta azt hiszik, hogy akkor jutnak a mennyországba, ha már a maguk hídján mennek át a másik világra a Dunán.
Több mint hatvan esztendeje vették a fejükbe, hogy csak akkor jut minden óbudai ember a mennyországba, ha a dunai hídon sétálhat oda.449
Tudniillik hatvan esztendő előtt, amikor Óbudára megint szükség volt, hogy Budapest területe fővárosi arányokra növekedjen, valaki, talán Andrássy Gyula vagy Tisza Kálmán, bolhát eresztett az óbudaiak fülébe. „Ha jól viselitek magatokat, megint kaptok hidat a Dunára, mint a rómaiak idejében, de még IV. Béla, a szerencsétlen magyar király idejében is volt híd Óbudán.” Így egyeztek bele, hogy Óbuda egyszerű városnegyedként, harmadik munkatársként az úgynevezett fővároshoz csatoltassék, holott az igazi, ősi főváros maga Óbuda lett volna. A főváros kellős közepének a Flórián téren kellett volna lennie, mert már így volt több mint ezer esztendő előtt, amikor a római konzulok, majd Attila, a hunok királya, de leginkább Árpád vezér uralkodott és trónolt székhelyén, Óbudán, s a fent említett úriemberek legalábbis nyomtak annyit a latban, mint a pesti polgármester.
De mit meg nem tenne az ember egy hídért?
Az óbudaiak beleegyeztek, hogy a magyar főváros centruma Pesten legyen, a pesti városházáról igazgassák ezentúl Óbudát is, a plébániai templom tornya pedig legfeljebb arra szolgáljon, hogy időjárási mutatója legyen a fővárosi népnek: ha felhőfátyolba burkolózott, akkor bizonyosan megjött az esős idő az északnyugati hegyvidék felől.
– Majd megváltozik minden, ha egyszer hidunk lesz, amely éppen a plébániatorony árnyékánál kezdődik a Dunán; mégpedig azon a helyen, ahová déli tizenkét órakor a torony keresztjének árnyéka esik – vigasztalgatták magukat az óbudaiak, amikor mind kevesebbet kérdezték meg véleményüket a fejlődő, növekvő, virágzó Pesten.
Sőt, apránként olyanforma lett a meggazdagodott Pest a mind elmaradottabb Óbuda mellett, mintha csak kegyelemből tartaná a szegény rokont.
És az óbudai szegény rokonok is érezni kezdték helyzetük változását. Mind kevesebbet jártak át Pestre; volt olyan makacs óbudai is, aki felfogadta magában, hogy addig nem megy a fővárosba, amíg a megígért hidat fel nem építik, és fogadalmát hatvan esztendeig megtartotta.
*
Így lett „ódonságok városa” Óbuda, ahol még mindig ragaszkodtak bizonyos ígéretekhez, amelyeket hatvan esztendő előtt tettek, s a szegény atyafiak azóta pörösködnek, instanciáznak, mozgolódnak, mert a mennyországba akarnak jutni ők is. Pestre, a maguk hídján.450
Így múlik el hatvan esztendő.
Sok igazhivő elment azóta Óbudán, aki Mekkát nem láthatta.
Pedig az óbudaiak hosszú életű emberek. Talán éppen a hídra vonatkozó ígéret miatt nyújtják némelyek életüket, még ha száz esztendeig is kell annak tartani. Szükséges, hogy mindig legyenek talpra álló emberek, akik emlékeznek a rómaiak egykori hídjának a helyére: ott, a felső-sziget csúcsán, ahol legkeskenyebb volt a Duna Óbudánál, amely hídnak maradványait még mindig látják egyesek a folyam medrében, ha tiszta az égbolt és a víz, és a régi dolgokról van kedve beszélgetni az embernek. A konzulok hídján jártak az óbudai rómaiak azokhoz a forrásokhoz, amelyek a szigeten bugyogtak, habár a margitszigeti forrás valamikor a Flórián téren is felfakadt, ahol a rómaiak ugyancsak fürdőt építettek, amelynek maradványait éppen mostanában ásnák ki. (A forrást is elvették Óbudától.)
De az óbudaiak, a hosszú életűek: tudnak egy másik hídjukról is, amely viszont a Margitsziget alsó csúcsát kötötte össze Óbudával. Körülbelül a mai Császár fürdő helyén, amely híd IV. Béla király idejében éppen arra szolgált, hogy a szigeti kolostorokat látogassák erre a búcsújárók. Jégzajlás idején megakadt a torlasz a Császár fürdő és a sziget között a híd maradványaiban, hogy némelyek már gyalogszerrel is átkeltek a jégmezőn, ha valami érdemleges dolguk volt a két part között.
De még mindig messze van ide a keleti oldal, a Rákos, a mostani Pest helye, amely síkság elől már a nyugat felé gravitáló első nagy ősünk, Attila királyunk is az óbudai partokra húzódott. A Dunát tette maga és a kelet felől még mindig özönlő népvándorlók közé, pedig nem volt valami félénk ember. Attila lerombolta a rómaiak hídjait, ő lóháton vagy bivalybőr tömlőn kelt át a Dunán, ha a túlsó parton dolga volt.
De hogyan tehesse meg a mai óbudai polgár?
A hajósság jóformán kiment a divatból Óbudán, csak a pestiek csónakáznak ide vasárnaponkint a hajógyár melletti csónakházakba, ahol éppen a híd ellenesei tanyáznak. (Mit csinál Sträub, a csónakkészítő, ha egyszer felépítik a hidat?) A halászok hálói még néha ellengedeznek a folyamban, de többnyire csak hullát fognak, amelyet Szentendre felől kormányoznak az óbudaiak nyakára. Plébániai sekrestyésnek kellene lenni, hogy az ember ne káromkodjon, ha potyka helyett egy összekötőhídról való életunt kerül a hálójába.451
A vízimolnárok pláne eltűntek a Dunáról ezen a tájon (majdnem a filoxérával kipusztult szőlőmunkásokkal egyidőben), mióta a hídépítést megígérték. Csak a templomi lobogó maradt meg emlékül róluk, valamint egy házkapura helyezett fafaragvány (Lajos utca 150. szám alatt), amely a régi vízimolnár vidám életét példázza. A faragómester pontosan kifaragta fából a Dunán kikötött vízimalmot, az országúton feléje igyekvő, kétlovas gabonás szekeret, a közelben halászó hajót, a folyam selymes hullámait, de még a régi világon gömbölyödő, boldog, hasas, nyári felhőket is, amelyek a dunai táj felett csüngtek. Csak a jó Isten és a vízimolnár hiányzik a faragványról. De tudjuk, hogy a jó Isten az égből vigyáz az óbudaiakra, míg a vízimolnár odabent van a malomban, és menyecskét ölelget, mint a régi molnároknak ez szokásuk volt.
Habár talán ez a szokás még akkor is megmarad Óbudán, akár felépítik a hidat, akár nem.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages