Jöjjön velünk kutyát venni
Jöjjön velünk kutyát venni
Könyvünk "melléklete" egyfajta ráadás. Elsősorban azoknak kívánunk benne némi segítséget, ötletet és tájékoztatást nyújtani, akik még csak most kacérkodnak azzal a gondolattal, hogy vásárolnának egy kiskutyát. . .
Úgy véljük, hasznos szolgálatot tehetünk, ha felhívjuk a figyelmüket a kutya kiválasztásának, megvásárlásának legfontosabb szempontjaira. Már csak azért is mert olyan sajátos "pillanat", amelynek következményeit 10-15 éven át viselniük kell! Ez feltétlenül jusson az eszükbe, amikor először simítják végig egy bumfordi kis kölyökkutya puha, meleg, selymes bundácskáját. . .
Hogyan válasszunk magunknak kutyát? Három különböző dolgot kell figyelembe venni: a fajtát, a nemet és a kort.
Igen gyakran a fajta kiválasztása okozza a legtöbb problémát, kivéve, ha olyan gazdáról van szó, aki elvesztette kedvencét, s most másikkal akar "vigasztalódni". Ilyenkor az esetek 80 százalékában a választás gyors, s a régivel azonos fajtára és nemre esik. A gazda persze összehasonlításokat tesz, többnyire az egykori kedvenc javára: "bezzeg a másik intelligensebb volt, nyugodtabb volt stb.". A maradék 20 százalék vár a választással, s gyakorlatilag úgy fog vásárolni, mintha először venne kutyát.
Amikor választunk, figyelembe kell vennünk a következő tényezőket is: életkörülményeinket, tehát azt, hogy városban vagy vidéken élünk, kertes házban vagy lakásban. Szem előtt kell tartani munkabeosztásunkat, továbbá hogy milyen gyakran utazunk, vannak-e kiskorú gyermekeink, s hogy tulajdonképpen mire akarjuk használni a kutyát - őrzésre, védelemre, vadászathoz, kedvtelésből stb.
A választásnál nagy szerepet játszik természetesen az ilyen vagy olyan fajta iránti rokonszenvünk, vonzalmunk, ebben viszont befolyásolhat bennünket a "módi" is, az, hogy melyik fajta a divatos. Előfordulhat, hogy a nagy testű kutyák iránt érzünk hajlandóságot, életkörülményeink azonban nem teszik lehetővé tartásukat. Ilyenkor próbáljunk típusában hasonló, de kisebb termetű fajtát beszerezni, például bobtail helyett bearded collie-t, briard helyett kerry blue terriert, alaszkai malamut helyett szibériai huskyt, boxer helyett francia bulldogot.
Ami a nemet illeti, a 15 kilogrammnál súlyosabb fajták esetében érdemesebb szukát venni. A nőstények nem annyira arrogánsak, szelídebbek, könnyebben nevelhetők, kevesebb bennük az agresszivitásra való hajlam.
A kerttel rendelkező leendő kutyatulajdonosok is jobban járnak egy szukával mivel a kan folyton-folyvást felemeli majd a hátulsó lábát, vizelete pedig nem tesz jót a kerti növényeknek, veteményeknek, fáknak. A gyakorlatban viszont az a helyzet, hogy a kutyásoknál 5 kanra jut 3 szuka. Ez valószínűleg a tulajdonosoknak a szukák tüzelésével kapcsolatos aggályaira vezethető vissza, holott ez könnyen megoldható.
Mennél korábban veszünk meg egy kölyköt - mondjuk az elválasztás után hathetes és nyolchetes kora között, mihelyst megkapta az első védőoltást - annál több esélyünk van arra, hogy szájunk íze szerint való kutyát "faraghatunk" majd belőle. A tenyésztők persze éppen ellenkező véleményen vannak, nem szívesen válnak meg korán a fiatal állatoktól, féltik őket, hogy hozzá nem értő kezekbe kerülnek, s ezért ők akarják elkezdeni a kölyök nevelését. Ám mennél később kerül hozzánk a kutya, annál inkább csökken annak a lehetősége, hogy szoros kapcsolatot alakítsunk ki vele.
Végül, de nem utolsósorban nem szabad megfeledkezni bizonyos érzelmi szempontokról sem. Ha netalántán az utcán találnánk egy elhagyott, pedigré nélküli jószágot, mely nyomban meghódítana bennünket, ne habozzunk őt magunkkal vinni. Az állattal jót teszünk, s egészen biztos ő is sok örömet okoz majd nekünk.
Most pedig bemutatunk néhány népszerű kutyafajtát. Tessék választani!
