Szómegértés
Szómegértés
A kutya nem érti meg az emberi szót. Nincs szókincse, amely képessé tenné a gondolkodásra. Ugyanaz a szó különböző személyek szájából nem biztos, hogy egyforma hatást kelt. A kutya például az ugorj parancsra az egyik székről átugrik a másikra, és a le szóra ugrik a földre. De ha az ugorj és a le szóhoz hasonló szavakat mondunk, akkor az állat összezavarodik. Még zavartabb a viselkedése olyankor, amikor a szavak eleje hasonlít egymásra, mint amikor a szóvégek. Ha a kutya gazdája elhagyja a szobát és egy idegen mondja a vezényszavakat, a kutya szintén zavarba jön, s még bizonytalanabbá válik, ha hangszórón keresztül hallja az egyébként jól ismert vezényszavakat.
Egyes szerzők szerint, ha a kutya nem az egyszerű hangokat, hanem a szavakat értené, akkor kellene hogy legyen értelmi fogékonysága, szóemlékezet, fogalomalkotási képessége. Vajon tanújelét adja-e a kutya ezeknek a tulajdonságoknak? Whitney: Dog Psychology című könyvében idéz egy régi kynológust, aki 1931-ben megjelent írásában biztosít bennünket arról, hogy igen. Ez a szerző határozottan állítja, hogy a szavak megértésénél a kutya nem támaszkodik a hanglejtésre vagy az ajkak mozgására, sem pedig a szóvégekre, hanem a tényleges szóalkotó hangokra. A kutya nemegyszer tanúbizonyságát adja emlékezőképességének; vannak "ideái", amelyeket az álom és a gazdájától való távollét alatti cselekedetei bizonyítanak. Tudatosan tanul és fogalmakat alkot - állította tanulmányában. Igen ám, de megállapítása mindössze három kutya hosszabb megfigyelésének eredményei! És más kutatók más kutyákon ezt azóta sem tudták bizonyítani.
