Fülkorrekció
Fülkorrekció
Számos kutyafajta (skót juhászkutya, airedale terrier, foxterrier stb.) számára a standard előírja a szabályos fül- és faroktartást. Az ettől eltérő állapot a tenyésztésből kizáró ok, mivel a hiba öröklődhet. Kiállításokon az ilyen hibájú kutya is rendszerint gyengébb minősítést kap.
A kezdő kutyatulajdonosnak persze többnyire fogalma sincs a standard előírásairól, s mire kedvencének valamilyen (például fültartási) hibája kiderül, akkor már annyira megszerette az állatot, hogy a világ minden kincséért sem válna meg tőle. Mit tesz ilyenkor? Megpróbálja "korrigáltatni" a hibát. Először csodagyógyszerekkel, különféle gyógymasszázsokkal, rafinált fülkötözésekkel próbálkozik - persze eredménytelenül. A következő lépés az állatorvosi beavatkozás, a műtéti korrekció.
Kétségtelen tény, hogy a hibás fül- és faroktartás műtéttel sok esetben elég szépen rendbe hozható, sőt néha a standard előírásainak megfelelően korrigálható. Más kérdés azonban, hogy helyes-e ezt az utat választani?
Amennyiben a tulajdonos pusztán hiúsági okokból veti alá négylábú barátját a műtétnek (mert szerinte nem elég szép a kutyája, ehhez joga van, mondhatnánk: magánügy! Olykor azonban a műtéti beavatkozás kifejezetten arra szolgál, hogy megtévesszék a kutyát elbíráló szakembereket, és olyan minősítést szerezzenek az ebnek, amellyel az már "tenyésztésre alkalmas" lehet. Az ilyen ügyeskedés néha kétségtelenül sikerrel járhat, de sportszerű cselekedetnek semmiképpen nem mondható. Arról már nem is beszélve, hogy a hiba a műtéttől függetlenül öröklődik az utódokra, és számos újabb kutyatulajdonost becsaphatnak vele.
