Akita
Akita
A japánok népszerű őrzőkutyája; ősi fajta, valamikor az ókorban nagyvadra vadásztak vele. Később kutyaviadalok népszerű szereplője volt, majd ezeknek a véres, kegyetlen küzdelmeknek a betiltása után (1925) mint őrző-védő kutya szerzett magának jó hírnevet. Nagyszerű tulajdonságai miatt Japán határain túl is egyre többen foglalkoznak tenyésztésével, kiképzésével. Különösen népszerű az Egyesült Államokban, de lassan Európában is tért hódít. Rendkívül kemény, határozott, harcias, egyúttal jó idegrendszerű, nyugodt, megbízható, tanulékony, kissé tartózkodó kutya. Idegenekkel szemben bizalmatlan.
Felépítése spiccszerű. Feje elhegyesedő, koponyája domború, orrtükre fekete, ajkai feszesek. Szeme barna, értelmes tekintetű. Füle hegyes, felálló. Nyaka nem túl hosszú, izmos, lebernyeg nélküli. Marja kiemelkedő, háta egyenes, ágyéka izmos. Mellkasa a könyékig ér, hasa enyhén felhúzott. Mellső végtagjai párhuzamosak, egyenes állásúak; a hátulsók izmosak, jó csontozatúak. Csánkja kissé meredek. Mancsa kerekded, ujjai zártak. Farkát a hátára kunkorítja. Szőrzete rövid, a testéhez simuló. Színe fehér, rőt, szürke, tigriscsíkos, szürkésfekete, ill. fehér alapon fekete foltokkal tarkított. A kanok marmagassága 63,6-71, a szukáké 57,5-66 cm; testtömege 35-40 kg. (1. 4. színes fénykép)
Akita
