Alvás
Alvás
A kutya életében nagy szerepe van az ~nak, mindenekelőtt védekezés a kimerülés ellen, s a felüdülést, a felfrissülést szolgálja. Időt ad arra, hogy a szervezet újra helyreállítsa fokozott munkaképességét.
Kutyáink meglehetősen sokat pihennek, alszanak, különösen kölyökkorukban. A kiskutya anatómiai adottságaiból - a lábai oldalra fordulnak - következik, hogy egyszerű "hashelyzetben" aludjon. ~ közben feltétlenül megkívánja az érintkezést az anyai testtel v. legalábbis az » alomtestvéreivel. Az a kölyök, amely nem simulhat hozzá valami meleg, puha dologhoz (pl. szőrméhez), az nem alszik, hanem hangosan és fáradhatatlanul jajgat, nyöszörög.
A szoros érintkező fekvés nem csupán a korai, hanem a késői kölyökkornak is jellegzetes magatartása, és csak lassan tűnik el az élet első évének folyamán. A felnőtt kutya ~közben nem kíván testérintkezést még egy vele nagyon szoros kapcsolatban levő kutyával sem. Az érett állat szokásos ~i helyzete a "körben fekvés": a test félig az oldalán, félig a hason nyugszik, miközben az orr a faroktő területén "felfekszik" maga a farok pedig a fej köré hajlik. Ily módon a testfelület kisebb, és az érzékeny testrészek védetté válnak. Ez igen hasznos pozíció, jól oltalmaz a szél és az időjárás viszontagságai ellen.
A kis, gyámoltalan kölyökkutyák alvó helyzete hasonló: féloldali fekvés. A törzs hason nyugszik a talajon, a fej pedig az előre irányított mellső mancsok között pihen. Sok kutya nyugvó helyzete teljesen hasonlít a kölyökkutyák alvó pózához, a hasuk teljesen laposan fekszik a talajra, hátulsó lábaik pedig oldalt, ferdén hátrafelé nyúlnak. (Így alszik egyébként valamennyi medve, főként a jegesmedve.) A kutyák néha nagyon sajátos, különleges fekvő pózokat foglalhatnak el, amelyről az ember nehezen tudja elképzelni, hogy kényelmesek lennének.
Az egészen apró kölykök életük első napjaiban ált. megelégednek a "jegesmedvepózzal". Eléggé fejletlen, esetlen lábacskáikkal nehéz lenne egyéb nyugvó helyzetből újra felvergődni. Különben is, a kiskutyák anyjukkal "érintkezésben" fekszenek. Az alvó kölykökön egyébként még az is megfigyelhető, hogy alkalmilag megrándul mancsuk, ill. parányi fülük; felnőtt kutyáknál ezekhez a mancs- és fülrángásokhoz gyakran járulnak még hangos megnyilvánulások (apró ugatások, ill. rövid szűkölések) is.
Az ~ hiánya súlyos zavarokat okozhat. Számos állatkísérlettel vizsgálták ezt a problémát. Megállapították, hogy a kutyák kb. kétheti ébrenlétet képesek elviselni, de már ennél rövidebb ideig tartó álmatlanság is maradandó, kóros elváltozást okoz központi idegrendszerükben.
Az ~ ideje és mélysége természetesen függ az állat korától. A kölyökkutyák a nap legnagyobb részét ~sal töltik, s ahogy fejlődnek, egyre többet vannak ébren. Az ~igény a korral fordított arányban csökken, az idős eb kevesebbet alszik, mint a fiatal.
Jellegzetes alvó póz
Szundikáló dalmatakölyök
