Beteg kutya táplálása.

Teljes szövegű keresés

Beteg kutya táplálása.
A beteg állatnak gondos ápolásra és bánásmódra van szüksége. A betegség előtt és alatt megváltozik a szervezet tápanyagszükséglete, rendszerint csökken az étvágya. Ált. alapelv, hogy a beteg állatot soha nem szabad agyonetetni, fokozottan érvényes ez a beteg kiskutyákra.
A beteg kutya nem ehet túl zsíros, nehezen emészthető táplálékokat. Szervezete viszont a betegség alatt sem nélkülözheti túl sokáig a » fehérjéket, a » vitaminokat és az » ásványi anyagokat. A legfontosabb azonban az, hogy az állat szervezetének folyadékháztartása ne boruljon fel, ezért a beteg kutyát gyakran kell folyadékkal, húslevessel, teával kínálni.
Az » étvágytalanságnak számos oka lehet. Sok kutya pl. a kórházi környezetben annyira félénk, letört lesz, hogy nem hajlandó enni. Egyes sebészeti beavatkozások is okozhatnak olyan kellemetlenségeket és fájdalmat, hogy az eb étvágytalanná válik. Ritkábban a fogzás is elveheti a kölyök étvágyát. Öreg kutyáknál viszont a fogak elvesztése v. a rossz fogazat akadályozhatja az eledel elfogyasztását.
» Gyomor- és bélgyulladásos ebek gyakran hánynak, nem marad meg bennük a táplálék. Egyes kutyák bizonyos ételekre » allergiásan reagálnak, a bélférgességben, hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő ebek pedig nem emésztik meg kellőképpen a táplálékot. A zsírban oldódó vitaminok (» A-, » D-, » E- és » K-vitamin) pl. rosszul hasznosíthatók, ha a betegség (pl. hasnyálmirigy-gyulladás) gátolja a zsírok emésztését és felszívódását.
Azok a gyógyszerek, amelyek csökkentik a bél normális baktériumflóráját, egyúttal csökkentik a » B6-vitamin mennyiségét is, mivel ezt a bélbaktériumok állítják elő. Az elfogyasztott táplálék összetétele egyébként jelentősen befolyásolhatja az ásványi anyagok felszívódását.
A tápanyagszükséglet nagymértékben függ a beteg állat korától, a fiatalabb kutyák nagyobb mennyiségű fehérjét és ásványi anyagot igényelnek, mint öregebb társaik. Azoknak a kutyáknak, amelyek » hányás, » hasmenés v. túlzott vizelés következtében sok folyadékot veszítettek, célszerű kiegészítésképpen B-vitaminokat adni; ezek ugyanis vízben oldódnak, s ilyenkor a normálisnál nagyobb mértékben távoznak az állat szervezetéből.
Az étrend hirtelen megváltoztatását is kerülni kell. Ha az állat bizonyos ételekhez szokott, akkor az emésztőrendszerben a baktériumflóra ezekhez alkalmazkodik. Ha a táplálék összetételét hirtelen mégis megváltoztatjuk, az hasmenéssel, esetleg súlyos étvágytalansággal járhat.
A táplálékot a beteg kutya számára könnyen hozzáférhetővé és kívánatossá kell tenni; pl. az élelmet apróra vágjuk, nagyobb felülete válik szabaddá, a kutya tehát jobban érzi az illatát és nyilván szívesebben is fogyasztja el.
A gyógyító célzattal összeállított diéták rendkívül értékesnek bizonyulhatnak a gyakorlatban; hatásuk egyes esetekben egyenesen életmentő.
A májelégtelenségben szenvedő állatok táplálása meglehetősen nagy feladatot ró a tulajdonosra; a máj betegsége ui. szervezetük teljes működését megváltoztatja. Márpedig a máj ún. méregtelenítő képességének elvesztése kihat az állati szervezet minden egyes szövetére és sejtjére, emiatt a májelégtelenségben szenvedő kutya számára előírt diéta és egyéb gyógyszeres terápia betartása szinte életbevágó fontosságú.
A májbeteg állat többnyire annyira étvágytalan, hogy a tulajdonos minden leleményességére szükség van, hogy kutyáját egyáltalán megetesse. Az ilyen ebek táplálása csak minimális mennyiségű zsírt és mindössze annyi fehérjét tartalmazzon, amennyi elegendő a normális anyagcsere-veszteség pótlására; ugyanakkor nagy mennyiségű szénhidrátra, B-vitaminokra és zsírban oldódó vitaminokra van szüksége.
A beteg kutya könnyen emészthető ételeket fogyasszon, s mivel a májbetegséget gyakran » gyomor- és bélhurut is kíséri, ezért ezt a körülményt is figyelembe kell venni az élelmiszerek összeválogatásánál. A zsírfogyasztást egyébként azért kell mérsékelni, mert egyrészt az epekiválasztást kevésbé serkenti a zsírszegény étel, másrészt pedig a gyomor és a bél munkáját is csökkenti.
A hiányos, egészségtelen táplálkozás olykor különféle bőrbetegségek jelentkezésével bosszulja meg magát. A » belső paraziták is okozhatnak bőrbetegséget, mert gátolják a tápanyagok normális felszívódását. A bélférgesség laboratóriumi székletvizsgálattal egyébként gyorsan felismerhető.
A bőrbetegségben szenvedő kutyáknak nagy mennyiségű és kiváló minőségű fehérjediétára van szükségük. Mérsékelt mennyiségű zsírt is adagoljunk, továbbá linolénsavat, amely az összes energiaértéknek kb. 2-4%-a legyen. Szénhidrátokat, ásványi anyagokat és vitaminokat is adjunk a beteg kutyának. A vitaminok közül egyébként különösen a zsírban oldódók vannak jó hatással a beteg bőrre.
A szív- és érrendszeri zavarokkal bajlódó kutyáknak olyan diétára van szükségük, amelyben kevés a nátrium, és mérsékelten magas a fehérje-, valamint a szénhidráttartalom. Nátrium hatására ugyanis a szívrendellenességgel küzdő állatok szervezetében túl sok folyadék halmozódik fel. Miután a szívelégtelenségben szenvedő kutyák zöme sok fehérjét ürít, ezt a veszteséget pótolni kell. Kitűnő fehérjeforrás a baromfi-, a sovány marha- v. sertéshús. Szénhidrátként szóba jöhet a burgonya, a rizs, a kenyér, valamint a különböző főzelékfélék. Kiegészítésként növényi olajat, margarint, valamint vitaminokat és ásványi anyagokat adjunk.
A cukorbetegség időskorban ritkán fordul elő. Ennek a bonyolult anyagcsere-betegségnek lényege a cukorháztartás zavara. Emiatt a vércukortartalom nagy, és ezért hamarosan a vizeletben is megjelenik a cukor. Kiválasztásához sok vízre van szükség; a beteg kutya sokat iszik és rengeteget vizel. A gyógyítás lényege az, hogy helyre kell állítani az állat felborult anyagcseréjét. Az alkalmazott gyógyszeres terápiát természetesen csak állatkórházi körülmények között lehet beállítani; a diétára azonban nagy szükség van. A cukorbeteg kutyák kezelése során gondoskodni kell az elfogyasztott élelem mennyisége és jellege, valamint az állat számára megengedett tevékenység és az adagolt gyógyszeres terápia, valamint az inzulinmennyiség egyensúlyáról.
A megfelelő élelemadagot az állat tömege, nagysága alapján viszonylag hamar meghatározhatjuk. Ezt a mennyiséget a kutyával naponta kétszer, fele-fele arányban etessük meg. Szabályozzuk az állat mozgását és tevékenységének mértékét is.
A krónikus hasnyálmirigy-betegségben szenvedő kutyák egészen különleges diétát igényelnek. Táplálékuk ált. csak minimális mennyiségű zsírt tartalmazhat, energiaszükségletük zömét pedig mérsékelt mennyiségű szénhidráttal és fehérjével fedezzük; ezenkívül terápiás pótlásként hasnyálmirigy-enzimeket is adagolnunk kell. A táplálék ált. 20%-nál kevesebb fehérjét tartalmazhat; ez finomra darált húsból, mérsékelt mennyiségű főzött gabonaféléből, esetleg kenyérből, valamint vitaminokból és ásványi anyagokból állhat.
A vesebetegség kihat a kutya testének minden szövetére és sejtjére. Miután a vese nagymértékben felelős a testben található valamennyi sejt belső környezetéért, elégtelen működése esetén az egész szervezet károsodik. Ez azt jelenti, hogy az emésztés, a felszívódás, valamint a szervezet egyéb funkciói is bizonyos fokig romlanak. Az ilyen betegségben szenvedő állatok táplálására rendkívüli gondot kell fordítanunk.
Az akut vesegyulladásos ebek kizárólag az ízletes, tápláló és kiváló minőségű ételeket tudják csak jól hasznosítani. Megfelelő mennyiségű, magas biológiai értékű fehérjékre van szükségük, mert jelentős mennyiségű fehérjét választanak ki vizeletükben, és ezt pótolni kell.
Ezzel ellentétben a krónikus vesegyulladásban szenvedő kutyák aránylag kevés fehérjét ürítenek, de rengeteget vizelnek, tehát a szervezet fehérjevesztesége mégiscsak jelentős. Nagy általánosságban az legyen a szabály, hogy annyi fehérjét tartalmazzon a táplálék, amennyit a beteg állat szervezete képes feldolgozni. A krónikus vesebetegségben szenvedő kutyát naponta többször, kisebb adagokban etessük. B-vitaminokból a különben szükséges mennyiség tízszeresére van szüksége. A táplálékot sózzuk meg, nemcsak azért, mert ezek az ebek igénylik a nátriumot, hanem azért is, mert a konyhasó jótékonyan befolyásolja a szervezetben a vízháztartást. Márpedig a beteg állat többet iszik és több vizeletet ürít; a fokozott vizelés viszont elősegíti a vese működését.
A gyomor- és bélgyulladásban megbetegedett kutyák az ételek egy részét képtelenek megfelelően megemészteni. Az ilyen állatoknak édeskés, alacsony nyersrost-tartalmú étvágygerjesztő és tápláló ételeket adjunk, amelyeket vízben oldható vitaminokkal egészítsünk ki. Ezeknek az állatoknak ugyanis a rendszeres hányás v. hasmenés miatt jelentős a folyadékveszteségük, így azután a szó legszorosabb értelmében kimosódik szöveteikből a korábban jelenlevő B-vitamin minden kis tartaléka. A beteg állat tápláléka jó minőségű fehérjékből (pl. sovány húsból, főtt tojásból, disznósajtból, különböző belső zsigeri szervekből), valamint könnyen emészthető szénhidrátokból álljon, minimális nyersrost-tartalommal. Miután a zsírok emésztése bizonyos nehézséggel jár és ezeknek a kutyáknak amúgy is rossz az emésztésük, ne adjunk nekik zsíros ételeket. Naponta többször, kisebb mennyiséget egyenek; a melegített ételt mellőzzük, a hideg táplálék ugyanis ritkábban készteti hányásra az állatot. Vizet csak keveset - de viszonylag gyakran - adjunk, azt is csak jégkockák v. hideg víz formájában. A beteg állatok zöme kisebb-nagyobb fokú kiszáradásban szenved. Ezt a lehető leghamarabb orvosolni kell. A kiszáradt állat hajlamos arra, hogy többször igyon, mint amennyit eredményesen feldolgozhat. Ráadásul többnyire visszaadja a vizet, még akkor is, ha csak kis adagokban kínáljuk neki. Ilyenkor célszerű infúzió formájában adagolni a folyadékot. Ez természetesen az állatorvos dolga.
A gáttájéki betegségben szenvedő állatok csak nagyon keveset ehetnek, hogy minimális székletük legyen. Medencecsonttörés, gáttáji területen végzett sebészeti beavatkozás, végbéltályog v. a végbél területét érintő egyéb műtétek után az állatok nehezen ürítenek. Ilyen esetben ugyancsak szigorú diétával csökkenthető a bélsár mennyisége. Ennek érdekében kizárólag teljesen megemészthető élelmiszereket kell adni a kutyának, pl. sovány darált húst, főtt tojást, főtt gabonaféléket. A kutya egyébként jól tűri a kizárólag húsból álló étrendet is, ami ugyancsak csökkenti a bélsárürítést, de nem biztosítja a megfelelő kalcium-foszfor arányt. Vitaminokkal és ásványi anyagokkal gondoskodjunk tehát ennek pótlásáról.
Az » elhízás a kutyák egészségére nagy veszélyt jelent. Sokan nem gondolnak arra, hogy az eb energiaszükséglete fordított arányban változik méretével és korával, ezért az elhízás elsősorban öregebb kutyákon jelentkezik.
A túltáplálás főként a kis termetű ölebek jellegzetes betegsége de a nagy testű kutyák között is találhatók kórosan kövér egyedek. Az elhízás azért is veszélyes, mert csökkenti a kutyák ellenálló képességét a vírusos, valamint a baktériumos betegségekkel szemben. Egyes szakemberek szerint ezért a jelenségért a fehérje-anyagcsere lehetséges változásai a felelősek.
A fogyasztási program eredménye függ az állat életkorától, valamint az előírt diéta szigorú betartásától. A kutya tömegét rendszeresen jegyezzük fel, hogy nyomon követhessük a fogyás folyamatát.
A kövér kutyának mindenekelőtt kevés zsírt, mérsékelt szénhidrát- és magas fehérjetartalmú táplálékot adjunk, és ezt megfelelő mennyiségű vitaminokkal valamint ásványi anyagokkal egészítsük ki. A lóhús, a szív, a főtt tojás rendkívül jó fehérjeforrások, ráadásul viszonylag csekély a zsírtartalmuk.
A kövér eb szénhidrátigényét főzelékfélékkel fedezhetjük, de - puffasztó hatásuk miatt - mellőzzük a borsót és a babot. Nem árt, ha a koplalásra ítélt állatot naponta többször etetjük, hogy kevesebbet éhezzen.
A betegségről a kutya testtartása is árulkodik

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages