Bolhásság.
Bolhásság.
Kutyáknak a rovarok (Insecta) osztályának bolhák (Aphaniptera) rendjébe tartozó fajokkal való fertőzöttsége. Nemcsak kutyákon, hanem más emlősökön és madarakon is élősködnek bolhák; hozzávetőleg ezer bolhafaj ismert, ebből Közép-Európában kb. 60 él. Nem gazdaspecifikusak, vagyis eredeti gazdájukon kívül más élőlényeket is felkeresnek; a kutyabolha pl. emberen is, és fordítva, az ember bolhája a kutyán is élhet; a kutyán élő bolha egyébként a Dipylidium caninum (uborkamag alakú galandféreg) köztigazdája lehet.
Oldalirányban lapított testű rovarok; a nőstény bolhák ált. nagyobbak, mint a hímek, a potrohuk is hosszabb. Alakjuk a szőrzetben való gyors előrehaladásra és tartózkodásra alkalmazkodott; szájszerveik lefelé állnak, vérszívásra alkalmas, szúró-szívó szájszervek. Lábaik erősek, karmokban végződnek, a hátulsó lábszárukkal ugranak. Teljes átalakulással fejlődnek; a pete elég nagy, kb. 0,5 mm, ovális, sárgásfehér, gyöngyházfényű, felszíne tapadós, ragadós. A lárva lábatlan, szem nélküli, szőrös; háromszor vedlik, majd bebábozódik. Bábtokját nyálból szövi. A sárgásfehér színű báb hasonlít a kialakult bolhához.
Vérszívás közben a bolha két hátulsó lábára támaszkodik, potrohát fölemeli, s a bőrt fogazott állkapcsaival vágja át. Egyszerre kb. 0,5 mm3 vért szív; ez a művelet 10 perctől akár két és fél óráig is eltarthat. Egy-egy vérszívás alatt a bolha ötször-hatszor ürít gyorsan beszáradó kátrányszerű cseppeket, majd friss vérrel kevert székletet, amelyet messze maga mögé fecskendez. A gyorsan megalvadó vérrögök - ezek a friss, fekete, szurokszerű gömböcskék - a kutya bőrén találhatók meg. A frissen kifejlődött bolha jobban tűri az éhezést, mint az, amelyik már táplálkozott. Kedvező körülmények között a legtöbb bolha 1-3 hónapig is elél táplálék nélkül.
A szőrben ügyesen mászik gyorsan halad előre. A sima felszínen ugrál v. szalad elég ügyetlenül. Áldozatát "pattogva" éri el, ugrással is menekül.
A legtöbb bolha 5-10 cm magasra és 10-30 cm távolságra ugrik.
A kutyabolha kozmopolita, vagyis természetes gazdája a kutya de könnyen átmegy macskára, rókára, apróbb rágcsálókra, sőt az emberre is. Legtöbbször az állat hasán tartózkodik, az embert viszont a lábszárán csípi meg de az emberen nem telepszik meg. Ha a bolhák nagyon elszaporodnak, ugyancsak megkínozhatják az ebet. Ahol a kutya piszkos, elhanyagolt, nem cserélik ki alatta az almot, ill. nem mossák ki rendszeresen fekhelyét, jól érzik magukat a bolhák. Különösen a homokos fűrészport v. a nedves talajt szeretik. Fejlődési idejük aránylag rövid: 2-3 hét is lehet, de 11-140 napig is eltarthat; könnyen terjednek, mert a mindenhova beszaglászó kutya összeszedi és magával hurcolja őket. Kiirtásuk aránylag könnyű, mivel ellenálló képességük csekély. A napfény mind a bolhának, mind a lárvájának halálos ellensége; a kiszáradást és a meleget rosszul tűrik. A különböző vegyszerekre is elég érzékenyek.
A bolha megfogása és elpusztítása egymagában nem elegendő, kivéve akkor, ha már az első behurcolt példányt sikerül elpusztítanunk, és tenyészését, szaporodását ezzel megakadályoznunk. Ált. azonban a kutya környezetében kikelő lárvákat is el kell pusztítani, mert csak így érhető el a teljes bolhamentesség.
A bolha életciklusa:
A bolha nősténye (1) lerakja a petéket a földre (2) vagy a kutyaólban, s ezekből egy hét leforgása alatt kikelnek a lárvák (3), melyek begubóznak. Két vagy három hét múlva a báb (4) a gubó belsejéből felnőtté alakul. Minthogy a kutyabolha közvetítő gazdaállata a Dipylidium caninumnak lárva állapotban, igyekezni kell a fertőzés kockázatát a minimumra csökkenteni. Egyébként a kutyabolha megfertőzheti az embert, s az emberbolha (Pulex irritans) ugyancsak élősködhet kutyán.
