Ivarjelleg
Ivarjelleg
(nemi jelleg). Azoknak a sajátosságoknak az összessége, amelyek az állat ivari hozzátartozását meghatározzák. A legtöbb élőlény kétféle ivarú (váltivarú) lehet; v. hím, v. nőstény. (A kutya v. kan, v. szuka.) A két nem közötti különbségek alapján elsődleges és másodlagos ~ről beszélhetünk.
Elsődleges ~ alatt az állat ivarszerveit értjük. A másodlagos ivari bélyeg a nemek közötti különbséget fejezik ki olyan jellemző tulajdonságok alapján, mint pl. az izomzat és a csontozat erőssége, az alkat és a testfelépítés. Az utóbbi kialakításában jelentős szerepük van a » belső elválasztású mirigyek hormonjainak.
A kutya másodlagos ~e - bár fajtánként eltérő mértékben nyilvánul meg - ált. jól kifejezett; minél nagyobb termetű a fajta, ált. annál nagyobb a különbség a kan és a szuka között. Kis termetű ebeknél (csivava, rattler stb.) a két nem nagyságában alig-alig különbözik egymástól.
A kan ált. testesebb, erőteljesebb, szilárdabb felépítésű a szukánál. Elülső testrészei (a fej, a nyak a mellkas) fejlettek, fara kisebb. A szuka többnyire alacsonyabb; feje, nyaka fejlett ugyan, de nem annyira, mint a kan hasonló testtájai.
A szukás jellegű kanok v. a kanos jellegű szukák nem alkalmasak a tenyésztésre.
