Kromoszómák.
Kromoszómák.
A nemeket az ondósejtek határozzák meg, amelyek a ~at tekintve v. hím- v. nőneműek. A kutya sejtjeiben 78 kromoszóma van, ezek párosával helyezkednek el. A kan kutya ivari kromoszómáinak jelölése XY; az egyik ivari kromoszómának egy "karja" hiányzik, ezért Y alakú. A női nemi ~ egyformák, alakjuk alapján jelölésük XX.
Az ivarsejtek fejlődésekor kromoszómaszámuk megfeleződik, és csak a termékenyülés során egészül ki újra. A kutya pete- és hím ivarsejtje 39-39 kromoszómájának "információ-együttese" a zigótában (a megtermékenyített petesejtben) egymás mellé kerülve alakítja a magzat örökletes anyagát (genotípusát). Az anyai és apai információkból a környezeti hatások befolyására alakul ki a kutya megjelenési formája, a fenotípus.
Az ivarsejtek képződése során a szexkromoszómapár is kettéválik, az ivarsejtekbe csak egy-egy kerül. A petesejtbe csak X kerülhet, tehát a szuka petesejtjei az ivar szempontjából egyformák (homogaméták), viszont a keletkező hím ivarsejtekbe v. X- v. Y-kromoszóma kerül, a kan ivarsejtjei az ivar szempontjából különbözők (heterogaméták).
Az utód neme alapvetően a hím ivarsejtben tárolt információtól függ, mert ha X-kromoszómát tartalmazó petesejtet ugyancsak X-kromoszómát tartalmazó spermium termékenyít meg, az utód nőstény, ha pedig Y-t tartalmazó hím ivarsejt, akkor kan lesz.
Az Y-kromoszómás hím jellegű ondósejt feje kerek és kisebb, valószínűleg gyorsabban is mozog, mint a női jellegű X-kromoszómás, amelyik ovális és nagyobb fejű.
A sejtek öröklődési információit elsősorban a sejtmag tárolja. A sejtek magja osztódáskor parányi, jól festődő testecskékké, ~ká alakul. A ~ legfontosabb anyaga és egyben az öröklődés anyagi alapja a dezoxiribonukleinsav (DNS). A kutya minden sejtjében rá jellemző genetikai kódot tárol és ez a kód sejtosztódáskor átkerül az utódsejtbe, ill. szaporodáskor ennek fele - ivarsejtjeinek közvetítésével - utódaiba. A ~ száma jellemző a fajra; a kromoszómaszám állandóságának a törvénye azt jelenti, hogy a kromoszómaszám nem változik, ha mégis, ez a kis változás a faj ált. jellegétől való eltérést, nagyobb változás esetén a faj megváltozását jelenti.
A » gén elnevezést 1909-ben használták először; abban az időben még nem ismerték a finomabb szerkezetét, de rájöttek arra, hogy sokkal kevesebb kromoszóma van, mint amennyi átörökíthető tulajdonság, és ebből arra következtettek, hogy mindegyik kromoszóma sok egységből épül fel, s mindegyikük egy-egy tulajdonság örökléséért felelős.
