Német vizsla, drótszőrű
Német vizsla, drótszőrű
(Deutscher drahthaariger Vorstehhund). A szálkás szőrű német vizslával egyetemben tenyésztették ki; kialakítása során több fajtát is kereszteztek. Az alap feltehetően a rövid szőrű német vizsla volt, de felhasználták a » pudelpointert, a » drótszőrű griffont, az » angol vérebet, sőt valószínűleg még az » airedale terriert és az » uszkárt is.
A fajta sorsa - régi kinológiai szakmunkák leírása szerint - meglehetősen mostoha volt; eleinte nem is akarták önálló fajtaként elismerni, ill. összetévesztették, összekeverték a griffonokkal. Tkp. a legtöbb országban csupán a második világháború után honosodott meg, napjainkban viszont annál népszerűbb. Megérdemelten, mert érdekes külseje kiváló tulajdonságokkal párosul. Kemény, energikus, intelligens, tanulékony, ügyes állat, szenvedélyes apportírozó (» Apportírozás). A vadászat szinte minden területén bevált, elsősorban szárnyasvad felkutatására használják. A vadat állással és nézéssel jelzi, majd az elejtett zsákmányt felkutatja és behozza. Közepes nagyságú, nemes megjelenésű, kemény szőrzetű kutya. Feje közepesen hosszú, arcorri része erőteljes. Fogazata ollós harapású, orrtükre barna, stopja (» Arcorri hajlás) enyhe. Szeme barna, füle szorosan a fejéhez simulva lelóg. Nyaka hosszú, izmos, háta rövid, egyenes, ágyéka feszes, fara izmos, hasa felhúzott, mellkasa a könyökéig ér. Végtagjai hosszúak, egyenesek, párhuzamosak, erős csontozatúak, mancsa kerekded, talppárnái kemények. Farkát kurtítják. Szőrzete jellegzetesen kemény, dús, közepes hosszúságú, sohasem feltűnő színű; a standard szerint olyan hosszú legyen, hogy védje az időjárás v. esetleges sérülések ellen, de nem takarhatja el a test körvonalait. Szemöldöke bozontos, bajusza erőteljes, de nem túl hosszú. A fülein meglehetősen sűrű, a végtagok alsó részein viszont rövidebb a szőr. Színe barna, fehér v. szürkésbarna foltokkal. A kanok marmagassága 60-65, a szukáké 56-62 cm; testtömege 26-32 kg (1. 101. színes fénykép).
Drótszőrű német vizsla
