Schnauzer, óriás
Schnauzer, óriás
(Riesenschnauzer). Kialakulásának színhelye valószínűleg D-Bajorország; de azt nem lehet pontosan kideríteni, hogy milyen fajták vettek részt létrejöttében. Egyes fajtatörténetek előszeretettel hivatkoznak arra, hogy az ősei között megtalálható a tőzegkutya és a bronzkutya is.
Valamikor "marhapásztorként" tevékenykedett, majd a söröskocsisok kedvence volt; fáradhatatlanul követte a batárt - ott ügetett lópajtása után, amellyel szálláshelyét is megosztotta. A lovak iránti mély vonzalmát mind a mai napig megőrizte.
Kutyakiállításon először 1909 októberében Münchenben jelent meg; 30 ilyen ebet mutattak be orosz medve-schnauzer néven. "Fürge, fekete ördögök, erőtől duzzadó, lenyűgözően kemény fickók!" - írta róluk akkor egy neves kinológus.
Valóban rámenős, harcias állatok, amelyeknél a kiegyensúlyozott, higgadt természet rettenthetetlen támadókedvvel, gyorsasággal és állóképességgel párosul. Ugyanakkor gazdájukhoz gyengédek, kedvesek, végtelenül hűségesek. Értelmes, szófogadó, tanulékony, nem ugatós, hallatlanul mozgásigényes ebek. Sokoldalúan alkalmazhatók: kiváló » rendőrkutyák és » őrző-védő fajták, de közkedvelt házőrzők és kedvencek is.
Félelmetes megjelenésű, tekintélyt parancsoló, drótkemény, szálkás szőrű, fekete, ill. szürke színű kutya - a fajtára jellemző erőteljes bajusszal és szemöldökkel. Teste négyzetbe rajzolható. Feje erős, terrierszerű, fogazata hatalmas. Szeme barna, tekintete vidám, bátor, füle feláll; csonkolják. Nyaka erőteljes, izmos, nemes vonalú, mellkasa mély, hasa kissé felhúzott, háta egyenes, nagyon izmos. Végtagjai is erősek, izmosak, a mellsők oszlopszerűek és párhuzamosak, mancsa erős, boltozatos, karma fekete. Farka magasan tűzött, rövidre csonkolják. Szőrzetét trimmelik. Marmagassága 65-70 (kan), ill. 60-65 cm (szuka); testtömege 35-50 kg (1. 122. és 123. színes fénykép).
Fekete óriás schnauzer
Szürke óriás schnauzer
Fekete óriás schnauzer
Szürke óriás schnauzer kölykével
