A SZIMATMUNKA TITKAI
A SZIMATMUNKA TITKAI
A következő évtizedekben számos vizsgálatot végeztek, hogy a kutya szimatmunkáját reálisan értékeljék. 1910-ben például Friedo Schmidt egy jól képzett rendőrkutyával 200 kísérletet hajtott végre. A nyomok hossza 100-400 m volt, a kutya nyomozópóráz nélkül dolgozott. Schmidt arra a következtetésre jutott, hogy az egyéni emberi szag főleg a lábak izzadása nyomán keletkezik, de a kezeken és a test egyéb részein is "jelen van", amelyet a ruházat magába szív. A lábszagkeverék szerinte úgy kerül a nyomra, hogy átszivárog a lábbelin, amelyet old a talaj nedvessége. Schmidt úgy vélte: a bűnözők különböző okokból - de főleg azért, mert amikor éppen elkövetnek valami gaztettet, idegesek, félnek, ráadásul gyorsan kell "dolgozniuk" - bőségesebben izzadnak, mint az ártatlan polgárok. (Félelmi veríték!) Schmidt arról is meggyőződött, hogy az emberi szagnyomot nem lehet vegyszerekkel álcázni, fedni. Hiábavalónak tartotta a bűnözők abbeli igyekezetét, hogy a szagképződést megakadályozzák vagy a helyszínen hátrahagyott szagot eltüntessék. Szerinte a kiképzett kutyák könnyen követik a gumitalpú cipővel, sőt még a kerékpárral hátrahagyott nyomokat is. A kutyát nem lehet becsapni új cipő viselésével vagy mások lábbelijének használatával, mert az egyéni szag igen gyorsan átjárja a cipőt vagy a ruházatot, és igen könnyen átterjed más tárgyakra is. Schmidt végül azt állítja, hogy ő több száz méterről már tudja, hogy az eb megtalálta a helyes szagot, mert ezt az állat farkának mozgása elárulja.
Egymás után jelentek meg a nyomozókutyákról szóló tanulmányok, amelyek sokszor szöges ellentétben álltak egymással. Éles vita alakult ki az "egyéni szag" elfogadói és ellenzői között. Az első világháborút megelőző években és a két világháború között egyébként lényegében csak Németországban végeztek komolyabb tudományos kísérleteket a nyomkövetés, a szaglóképesség titkainak megismeréséért.
A legjelentősebb talán a Menzel házaspár munkássága volt, akik főleg két boxerrel jeleskedtek. Véleményük szerint a kutya eredményes nyomkövetése az állat két nagyszerű képességének köszönhető: az egyik a szagazonosság jelzése, a másik a nyomkövetés. Ez a két képesség nemcsak az élességétől függ, hanem olyan egyéb tényezőktől is, mint pl. ösztön, átöröklés, tenyésztés, kiválogatás. Menzelék állították, hogy a kiképzett kutya még 6 hónap után is képes felismerni az ember egyéni szagát, ha azt megfelelően konzerválták (például üvegtartályban légmentesen tárolták).
