FONTOS-E A NYÚL ÉLETE? | Kutyatár

FONTOS-E A NYÚL ÉLETE?

Ugyancsak angol-ír "találmány" a fogadással egybekötött nyúlvadász-verseny (coursing). Az agárversenyekhez nem sok közük van ezeknek a meglehetősen véres rendezvényeknek, ahol bizony nem a nyúl élete a legfontosabb (kivéve a nyúl számára), hanem a kutyák teljesítménye után adandó pontok.

A "vadászok" (rendszerint angol agarak) párokban versenyeznek egymással. A nyulat szabadon bocsátják, majd elengedik a két angol agarat is. Megkezdődik a lélegzetelállító gyilkos hajsza a szerencsétlen nyúl után! Az áldozat két hatalmas, félelmetes üldözője elől kétségbeesetten próbálja megmenteni az irháját. Ez néha sikerül is... Bár a kutyák sokkal gyorsabbak, és nekik kedvez a sík terep is, a nyúl gyakran ejti zavarba őket cseleivel, villámgyors fordulataival. Ahogy az írek mondják: képes megfordulni egy hatpennysen!

Angliában 1836 óta minden évben megrendezik a híres Waterloo Kupa coursing-versenyt, amelyen kezdetben 16 kutya indult, 1856-tól a versenyzők száma megduplázódott, s napjainkban már 64 angol agár indul. A verseny három napig tart a világ minden tájáról összesereglett nézők és fogadók előtt.

Az Egyesült Államokban az agárversenyeket a Nemzeti Verseny Szövetség irányítja. Évente több mint 40 ezer agarat jegyeznek! Amerikában egyébként 1895 óta rendeznek Waterloo Kupa versenyeket. Őszi és tavaszi futtatásokat tartanak, amelyeken nyolc nap leforgása alatt 450-700 kutya vesz részt. Texasban is négy hivatalos versenynapot rendeznek évente.

Amerikában a futtatás 300-450 méter hosszú és 150-200 méter széles bekerített pályán zajlik. A pálya egyik végén vannak az elkerített vagy bokszokba zárt nyulak. A futtató legvégén menekülő kibúvók találhatók, amelyek a biztonságot, sőt az életet jelenthetik a nagy fülű csalétkek számára. A pályára egy nyulat engednek, és az 30 méter előnyt kap. A bírák tornyokból vagy lóhátról figyelik az eseményeket.

Az agárverseny futamai meglehetősen kimerítik a kutyákat, amint erről számos versenyfeljegyzés tanúskodik. Nem egy esetben fizikai sérüléseket okoznak a futtatások - hátizomlazuláshoz, vállizomgyengüléshez vezethetnek. Előfordul az is, hogy az agyafúrtabb a másikkal végezteti el az űző munka java részét, s ezáltal teret és erőt nyer, s a pontok zömét elorozza vetélytársa elől.

Ez a híres afgán agár 1971-ben nyert világbajnokságot

Manapság a nyugati országokban egyik-másik versenypálya berendezése, felszerelése felér a legjobb luxushoteléval. A televízió is nagymértékben hozzájárult a napról napra népszerűbbé vált sport rajongótáborának gyarapításához. Az agárversenysport napjainkban legfőképpen Angliában, Írországban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában virágzik. A versenykrónikák nem egy legendás hírű kutyát tartanak számon, amely nagyszerű teljesítményeivel "aranybetűkkel írta be magát az agárversenyek történetébe". Minden idők leggyorsabb kutyája állítólag Pigalle Wonder volt, "aki" 525 yardos (körülbelül 480 méter) távot 28,44 másodperc alatt teljesített. Ezzel a világrekordot állította fel, ugyanis a 29 másodperces eredményre már csak igen kimagasló képességű kutyák képesek. Pigalle Wonder a 29 másodperces határt 19-szer döntötte meg White Cityben (London mellett), és ötször Wembleyben Emellett hét pályarekordot is felállított.

Egy másik híres eb volt Endless Gossip, aki az Agár Derbyt minden addigi idő leggyorsabb hajrájával nyerte meg. Ez a kutya nemcsak nagy sztár volt, hanem valóban jelentős versenyző is. Később Amerikába került, ahol tenyészállatként töltött be fontos szerepet az ottani állománynál.

Sok-sok kimagasló kutyát tart számon az angliai és amerikai versenytörténet, de minden idők leghíresebb agara Mick the Miller volt. Ez az állat úgy meghódította a közvéleményt, ahogy még soha egyetlen versenyagár sem. Mick the Miller 1926-ban született, majd Írországból Angliába került. Ott megnyerte a derbyt, azután 800 fontért eladták. Újból gazdát cserélt, s ezúttal - versenyeredménye alapján - már 2000 fontért (kb. 4800 dollár) kelt el. Új tulajdonosának is nyert egy derbyt, és 13 éves korában bekövetkezett kimúlásáig összesen húsz versenyt nyert egymás után. Olyan győzelemsorozat ez, amely önmagában is rekord. Mick the Miller egyébként életének 61 versenyéből összesen 46-ot megnyert. Ez a nevezetes kutya ma is látható kitömve, preparálva a londoni Természettudományi Múzeumban.

Nem beszéltünk még arról, hogy milyen hagyományokkal és jelennel rendelkezik Magyarországon az agárversenyzés sportja.

Nos, az agarászat lelkes, de elfogult hazai hívei úgy vélik, hogy már honfoglaló őseinknek is voltak vadászagarai. Ezt azonban semmilyen dokumentum nem támasztja alá. A tárgyi bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy valamikor a 15. században bukkanhattak fel az első agarak hazánkban, amikor is a nyugatról érkező lovagok, követek négylábú kedvenceiket is magukkal hozták az országba. Tömeges elterjedésükről azonban semmiképpen sem beszélhetünk, hiszen akkoriban egy jó agár ára felért egy teljes páncélzat értékével.

A török megszállás idején a végvári vitézek a harcok szüneteiben szívesen vadászgattak, az írásos emlékek tanúsága szerint ezeken a vadűzéseken már agarak is felbukkantak. Később az agarászat olyannyira népszerűvé vált, hogy külön hadparancs szabályozta az agarak megengedett számát a lovasalakulatoknál.

A 19. század második felében fénykorát éli a magyarországi agarászat: sorra alakulnak az agarászegyesületek, szinte egymást érik a futtatások. "Országszerte több az agár, mint a juh" - olvashatjuk egy korabeli dokumentumban. Ezeken a versenyeken az agarakat nyílt mezőn, élő vadnyúlra engedték. A verseny tisztaságára lovas döntőbírák felügyeltek. Ha valamelyik versenyző agár szabálytalanul, esetleg egy kanyart levágva próbált előnyhöz jutni, azt kizárták.

A második világháború után csupán 1968-ban alakult meg a magyar kutyások agárszakosztálya, melynek tagjai az amatőr, tehát nem fogadásos versenyek hívei. Sporttelepükön, a pokol-szigeti pályán remek országos és nemzetközi versenyeket rendeztek, amelyek külföldön is elismertek. Francia, német, osztrák, holland, cseh, lengyel agarászok nyilatkoztak már nagy elismeréssel a pokol-szigeti futtatásokról, Európa egyik legszebb fekvésű, a korszerű szabványoknak megfelelő, ún. döntött pályáról, a magyar bajnokságok színvonaláról. A hazai agárállomány alapját Angliából, Ausztráliából, az USA-ból, a volt Csehszlovákiából importált állatokkal vetették meg, s ma már kiváló angol agár-, afgán agár-, magyar agár- és whippetkennelek dicsérik a hazai tenyésztők hozzáértő, lelkes munkáját.