volvo, volvi, volutum, 3.
volvo, volvi, volutum, 3.
1) hengerít, teker, forgat, gördít, megforgat: v. saxum; flumen v. lapides, v. oculos huc illuc. Innen A) v. orbem, forgatva alakít, kerekít; (költ.) flumen v. vorticem, örvényt csinál; B) equites vv. turmas, mindenfelé forognak; v. caput alicuius, körülhengeríti, forgatja. C) (költ.) v. fumum, gomolyít, Aetna v. lapides, hány ki, V. ignem naribus, szór, hány, de v. ignem ad summa fastigia, felveti, felhányja.
2) küln. szenv. (ritkán visszahatólag volvere se) közép értelemmel magát hengeríti, tekeri, fordítja, v. k. hengeredik, fordul stb.; lacrimae vv., folynak, gördülnek, cylindrus v., stellarum cursus v., forog; v. undis, a hullámok hányják, vetik; v. humi ante pedes alicuius, valakinek lába eleibe veti magát; menses volvuntur, telnek, lefolynak, r. volventibus annis, évek teltével.
3) átv. ért. A) v. librum, irástekercset kigöngyölget, hogy benne olvasson, könyvet olvas. B) v. aliquid animo (így is, in animo, cum animo suo) vagy secum (költ. így is sub pectore) megfontol, meghány, átgondol, meggondol. Innen (költ.) lelkében tart, érez, valaki irányában valami szenvedéllyel stb. van, viseltetik, iras, inanes cogitationes. C) a sors vedréből kiforgat, kigurít, rendel, meghatároz, mér, Jupiter v. vices, Parcae vv. sic. D) (költ.) v. casus, kiáll. E) v. verba stb. peregteti, könnyen és fennakadás nélkül elmond, uno spiritu, celeriter; oratio volvitur, foly. F) fonalszálat fel- v. legombolyít.
