abál
abál tárgyas ige -t, -jon
<A levágott disznó vmely részét> gyak. ízesített lében rövid ideig főzi; köveszt. Abálja a szalonnát. || a. (tájszó) <Különösen zöldséget, gombát, hurkatölteléket> forró vízben puhít, fonnyaszt. [A keszegből] csináltak … savanyú ételt … Abálták is; a forró vízben a párolt hal felső része lehámlott. (Tömörkény István)
Igekötős igék: megabál.
abálás; abálható; abáló; abált; abáltat.
