abszolúte
abszolúte [ë] határozószó (régies írva: absolute is) (választékos)
1. Abszolút módon, feltétel nélkül, mindentől függetlenül, csak magában, önmagában. Abszolúte véve. Sokat vitatkoztak azon, hogy tér és idő abszolúte létezik-e. Korlátlan hatalommal, önkényesen. || a. (ritka, régies) Korlátlan hatalommal, önkényesen. Felruháznak engem azzal a magas missioval, hogy intézkedjem absolute százezrek sorsa fölött. (Jókai Mór)
2.* Teljes mértékben; egészen, teljesen. Abszolúte biztos; abszolúte nem. Ezt abszolúte nem értem. Ez nem abszolúte rossz.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
