adós
adós főnév és melléknév
I. főnév -t, -ok, -a
1. Az a személy, aki pénzzel tartozik vkinek. Az adósok ® börtöne; az adósok ® könyve. A bank adósai váltót kötelesek adni. Adós fizess!: (átvitt értelemben is, bizalmas, tréfás) teljesítsd v. tartsd meg ígéretedet. Az adós rendszerint megsértődik. A határidő itt van – „adós fizess” – a köteteknek meg kell jelenniök. (Vajda János) Az adósok börtönével fenyegetődzött. (Mikszáth Kálmán) || a. (népies) Az a személy, aki vmely kölcsön kapott anyaggal, tárggyal tartozik vkinek. A múltkor is kölcsön kért tőlem egy kiló cukrot. Máig is adósom.
2. (átvitt értelemben) Adósa marad vkinek vmivel: nem tesz, nem ad meg vmit, ami járna neki, megilletné; nem teljesít, elmulaszt,elhanyagol vmit, vmely kötelességet vki iránt. Pénzt, egészséget és sikert | Másoknak, Uram, többet adtál, | Nem kezdek érte mégse pert És nem mondom, hogy adósom maradtál. (Tóth Árpád) || a. (átvitt értelemben) <Állandósult szókapcsolatokban.> Nem marad adósa vkinek: megtorolja rajta az elszenvedett sérelmet, bosszút állt rajta. Nem maradt adós a felelettel, válasszal vkinek: jól megfelelt, odamondogatott neki. Ezzel v. ezért még adósa vagyok neki: még leszámolok vele, ezért még megfizetek neki; ezt még megbosszulom rajta. Adósod vagyok egy látogatással: illik viszonoznom látogatásodat. (bizalmas) Adósa vagyok egy pofonnal: pofont érdemel, megadom neki egyszer. Sokkal vagyok neki adósa: a) sok szívességért, jóért tartozom neki hálával; b) sok bajt, kellemetlenséget okozott, sok mindenért meg kell még fizetnem neki. Még sokkal adósunk az élet: még sok jót várunk tőle, ami eddig elmaradt.
II. melléknév (főként állítmányként)
1. Olyan <személy>, aki vmilyen pénzösszeggel tartozik vkinek, ill. akinek vmilyen adóssága van. Száz Ft-tal adós; fülig adós; fűnek-fának adós. Adós maradt a kamattal. Egy havi bérével adós a vállalat. Még adós a fuvardíjjal, a ruhavarratással. Hozd könyvemet, hadd lám, kinek vagyok Adós kamattal. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Fűnek-fának adós, mindig járnak rá a rovással. (Jókai Mór) || a. (népies) Olyan <személy>, aki vmely kölcsön kapott anyagot, tárgyat még nem adott vissza. Adós egy kiló cukorral. Még adós a könyvvel, amelyet elvitt olvasni.
2. (átvitt értelemben) Olyan <személy>, akinek kötelessége volna vmit, főleg vmely jótéteményt, szívességet viszonozni. Vkinek adós marad a felelettel, a válasszal. || a. (átvitt értelemben, ritka) Olyan, amelytől többé-kevésbé jogosan elvárunk vmely meg nem kapott jót, előnyt. A múlt … Adós maradt sok szép örömmel. (Arany János) || b. (átvitt értelemben) Olyan <személy>, aki vmely sérelmet meg akar torolni, bosszút akar állni érte. Nem maradt adós neki a sok bosszantásért.
Szóösszetétel(ek): 1. adóstárs; adóstörvény; 2. zálogadós.
adósi.
