aggat
aggat ige -tam, -ott, aggasson
1. tárgyas <Több tárgyat, holmit> egymás után v. sorba vmire, vkire akaszt, függeszt. Vö.: ráaggat. Vmi(ke)t aggat vmire; rám, rád, ránk, rátok, rájuk aggat. A paprikafüzéreket az eresz alá aggatták. Ruhát aggat v. aggatja a ruhát: mosás után, szárítás végett kötélre v. drótra függeszti. Az elejtett vadakat szíjra aggatta. Tálat, csebret, kondért helyére aggata. (Jókai Mór) Az öregasszony piszmogva aggatta [a karácsonyfára] a fényes limlomot. (Babits Mihály) || a. tárgyas (rendsz. rosszalló) <Bosszantó, megvetett v. fölösleges, terhes, ill. gazdag díszként, ékszerként> ráad, rátűz, ráakaszt vmit vkire; felöltözteti, felcicomázza vele. Mindent a lányára aggat. Rá aggatná a csillagokat is. Minden ékszerét magára aggatja. Csillagot, keresztet … rám aggattok. (Arany János) Hát a sok karperecet, Fülönfüggőt, a tarka piperét Mit rám aggattál, számon sem veszed? (Madách Imre)
2. tárgyas (átvitt értelemben, régies) <Megbélyegző elnevezést, terhet, kényelmetlen ügyet> vkire hárít, akaszt, rak. Csúfnevet aggattak társaikra. Pert aggat vkire v. vkinek a nyakába: pert akaszt a ny. Pert e miatt … nyakadba nem aggat. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
3. tárgyas és tárgyatlan (tájszó) Aggat vkit v. vkinek: zavar, feltart vkit; okvetetlenkedik, alkalmatlankodik, lábatlankodik vkinek. Eredj már innen, ne aggass itt! Az oly gazdának nem sokat „aggat” az időjárás, aki „üvegházzal” dolgozhatik. (Vajda János) Eredj má haza. Csak aggatsz a munkába, még egy sort kapálok. (Móricz Zsigmond)
Igekötős igék: beaggat; felaggat; kiaggat; körülaggat; leaggat; összeaggat; ráaggat; teleaggat.
aggatás; aggatható; aggató; aggatott.
