aggodalmas
aggodalmas melléknév -an, -abb
1. (irodalmi nyelvben, régies) Aggodalmat érző, aggodalommal teli; aggódó, szorongó, vkit féltő. Aggodalmas családanya. Hadúr megőrzi a vitézt, kinek Honn aggodalmas szeretője van. (Vörösmarty Mihály) Aggodalmas apák, anyák kérve kérték fiaikat, hogy ne menjenek az erdőbe. (Jókai Mór) || a. Ilyen személyre jellemző, rá valló, hozzá tartozó, vele kapcs. <tulajdonság, magatartás>. Aggodalmas természet. Aggodalmas várakozással sétált a szülőszoba ajtaja előtt. Aggodalmasan tekintett a jövőbe. Aggodalmasan várta a híreket. Cigány is kellett, nótázó diák, Dicsbe-űzője aggodalmas gondnak. (Ady Endre) Nagyon bájos volt ebben az új, gondos és aggodalmas anyai szerepben. (Kaffka Margit) || b. Aggodalmat, aggódást kifejező. Aggodalmas arc, tekintet. Csakhogy átesett a betegségeken! – mondta aggodalmas arccal. (Kaffka Margit)
2. (választékos) Aggodalmat keltő, okozó, aggasztó. Aggodalmas állapot, helyzet, szándék, vállalkozás. A jövő aggodalmasnak tűnt előtte.
aggodalmasság.
