akármelyik
akármelyik névmás, általános
A. (önálló mondatban)
I. (melléknévi)
1. Kettő v. több közül válogatás nélkül akár (az) egyik, akár (a) másik; mindegy, hogy melyik. Jöhet akármelyik gyerek, csak már itt legyen. Adhatod akármelyik könyvedet, nekem mindegy. A doktor betegebb volt, mint akármelyik páciense. (Kosztolányi Dezső) Igazán nem tudott beszélni azokkal az urakkal, akikkel akármelyik nagybátyám akármeddig együtt tudott lenni. (Móricz Zsigmond) || a. (népies, bizalmas) Akármely (I. 1). Akármelyik gyerek örülne ennek. Ott mutogatják Tihanyban I. Endre király szemfedőjének rongyait. Bizony rongyok azok: elfekhetett alattuk akármelyik szegény szolgaember. (Eötvös Károly)
2. (kissé rosszalló) <Főként rosszalló értelmű szóval kapcs.> A kevésbé értékesek közül akár egyik, akár másik; akármilyen, akármiféle. Akármelyik jöttmenttel nem állok szóba. Akármelyik jelentkező azért mégsem felel meg.
3. (bizalmas) <Dacos feleletben:> az, amelyik éppen; kinek mi köze hozzá, hogy melyik?! [Melyik mondta ezt?] – Akármelyik! Minek kérdezitek? [Melyiknek adod?] – Akármelyiknek!
II. (főnévi), személyragozva: -ünk, -tek, -ük, (-e) v. (népies) -őnk, őtök, őjük. A személyraggal v. a szövegösszefüggésben meghatározott személyek közül akárki. Akármelyikünk: közülünk akárki. Akármelyiktekkel szívesen foglalkozom.
B. (kötőszó-szerűen, megengedő értelmű mondat bevezető szavaként) (Ha) akár egyik …, akár másik …, akár … (is); amelyik csak …; amelyik éppen … Akármelyik (gyerek) jönne, mondd neki, hogy … Akármelyikük keresne, engedd be.
