alakváltozat
alakváltozat főnév (nyelvtudomány)
Ugyanannak a szónak olyan hangzásbeli v. helyesírási (de nem más képzőjű) változata, mely a másiktól v. a többitől tárgyi jelentésében rendsz. nem tér el, s csak hangulati értékében különbözik többé-kevésbé (pl. trüsszent, prüsszent; tepertő, töpörtő, tepertyű, töpörtyű; veder, vödör). Fakultatív, stiláris alakváltozat. A „szép” szó tájnyelvi alakváltozata „szíp”, a „ló”-é „lú”. || a. Ugyanannak a képzőnek, ragnak, jelnek olyan változata, amely csak hangzásában tér el a másiktól v. a többitől, funkciójára nézve azonban nem (pl. -ba, -be hol? kérdésre a -ban, -ben funkciójával; -ban, -ben; -hoz, -hez, -höz; -ság, -ség; -ná, -né; -t, -tt).
