alakzó
alakzó főnév -t, -ja
1. (fémipar) Öntödei forma, üres test, amely a megömlesztett fémet a kívánt alakban fogadja magába, v. amelybe a fémet izzó állapotban belekovácsolják v. belesajtolják. || a. Forma, amelyet bádogos, bodnár, esztergályozó, fazekas, hangszerkészítő, lakatos, nyerges stb. mint segédeszközt használ azonos alakú munkadarabok készítésére, kialakítására, vonalvezetésre.
2. (műszaki nyelv) Mérő műszer esztergályos, gyalús és kovács munkák, munkadarabok méreteinek pontos megállapítására.
3. (műszaki nyelv) A kelmefestésben haszn. nyomófa, melynek lapjára rá van vésve a festékkel színezni kívánt alaknak pontos mása.
Szóösszetétel(ek): alakzóacél; alakzódeszka; alakzógyalu; alakzóív; alakzókeret; alakzóléc; alakzómaró; alakzómérce; alakzószánkó; alakzóüllő.
