alapnyelv
alapnyelv főnév (nyelvtudomány)
1. Az a rendsz. kikövetkeztetett nyelv, amelyből az egymással rokonságban levő nyelvek származtak. Finnugor alapnyelv; indoeurópai alapnyelv. Az új-latin nyelvek alapnyelve a latin.
2. (ritka) Ősnyelv (1).
alapnyelvi.
